Minek az erő, ha nem jön elő?

A leglényegesebb faktor egy noteszgép esetében, hogy milyen hosszú akkumulátoros üzemidővel dicsekedhet, hogy egy munkanap ne a konnektorkereséssel teljen, hanem szabadon, rugalmasan dolgozhassunk. E tekintetben folyamatosan, évente szolgált kisebb-nagyobb előrelépéssel az Intel. Persze a processzorgyártó nem az akkumulátorcellák fejlesztésével foglalkozott, hanem azzal, hogy processzorai mind kevesebb energia felhasználásával lássák el ugyanazt a feladatot, illetve minél hatékonyabban kezeljék a holtidőket.

Hirdetés

A Samsung hazai termékmenedzsere, Taró Viktor e tekintetben igen bizakodó a Haswell kapcsán: „A legszembetűnőbb előny a vásárlók részére a hosszabb akkumulátoros üzemidő lesz, ami egy mostani Ultrabookoknál sem mondható rossznak (5-7 óra), de az előzetes tesztek alapján ez közel 9 órára fog emelkedni, amivel már kényelmesen végigdolgozható egy nap külső áramforrás hiányában is.”

Eddig is vásárolhattunk ugyan olyan noteszgépeket, melyek 6-7 órás üzemidőt produkálnak egyetlen feltöltéssel, de ez még mindig csak szűkösen ad ki egy munkanapot, a nagyobb kapacitású extra akkuk pedig ormótlanná teszik a laptopot és persze többletkiadást is jelentenek. Az új Haswell chipekkel másfélszeres akkumulátoros üzemidőt ígér az Intel és hússzoros készenléti időtartamot. (Megemlítve persze, hogy ez változhat az egyedi géphasználati szokások függvényében.) Számos technikai változtatás áll a háttérben, a negyedik generációs Core architektúra örökölte egyrészt az Ivy Bridge takarékos technológiáit (például a 3-D Trigate tranzisztorokat) és emellett új, egy nagyságrenddel takarékosabb alacsony feszültségű CPU állapotokat vezet be. Újratervezték a chipek energiaellátását is, úgy, hogy kihasználatlan állapotban az eddigieknél több tranzisztort kapcsolhasson ki a rendszer teljesen, továbbá nagy sávszélességű, kis késleltetésű összeköttetést építettek ki a CPU és a lapkakészlet (a hardver egyéb elemei, perifériavezérlők) között. Sokat nyom a latban az eddig a lapka áramellátásáról külsőleg gondoskodó feszültségvezérlők integrálása is, mely az alaplapok méretének további csökkentését is lehetővé tette.

Akárhogy is alakulnak a pontos benchmark eredmények, ha nagyságrendileg így van, akkor bizony egy kreatív munkaállomás erejét kapjuk egy jószerivel csak tartalomfogyasztásra alkalmas netbook energiafelhasználásával kombinálva, a sokat úton levők egészen biztosan nagyon kedvelik majd ezt a párosítást. Persze nem minden modell tervezésekor fogják az üzemidő jelentős növelésére fordítani az új lehetőségeket, valószínűleg sok készülék tervezésekor megelégednek majd a jelenlegi, mondjuk hatórás üzemidővel és inkább a karcsúságot választják. Kihasználva, hogy a Haswell lapka és tokozása eleve vékonyabb és nagy akku sem kell, igazán szuperkarcsú csodák jelenhetnek meg a piacon – és úgy tűnik, hogy van is igény. Az Acer munkatársa, Szalay Balázs szerint „ugyan az eddigieknél gyorsabb és kevesebbet fogyasztó termékeket várhatunk, de a számítási teljesítmény világot megváltó növekedésére ne számítsunk. A notebook piac egyre inkább a tényleges mobilitás felé fejlődik, már nem fontosak a gigahertzek, sokkal inkább a méret, súly, kialakítás, dizájn és persze az akkumulátoros üzemidő kerül előtérbe.”

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!