Fókuszt vált az Intel
Június elején lép piacra az Intel legújabb processzorgenerációja. Az asztali gépekben és laptopokban, Ultrabookokban alkalmazott Core i vonalon a Haswell lép az Ivy Bridge örökébe, míg az Atom generáció hírnevét a Silvermont öregbíti. Az új architektúra technikai oldalával a Prohardver egy minden részletre kiterjedő cikk keretében foglalkozik, mi viszont kicsit más szemszögből vizsgáljuk a témát: várhatóan milyen hatása lesz az új generációnak a piacra, milyen lehetőségeket látnak benne a gyártók, a mindennapi használat során nekünk milyen előnyünk származhat az új technológiára épülő eszközökből, és mennyire alakíthatja át a következő 1-2 év kínálatát a Haswell-család?
Évtizedekig folyt a teljesítményverseny, a gyártók azt tartották szem előtt, hogy nagyobb teljesítményű processzorokat alkossanak és adjanak el. Természetes, hiszen – ha még visszaemlékszünk például a Windows 95 megjelenésére – egy-egy új operációs rendszer vagy szoftvercsomag vásárlásakor mindig az volt a kérdés, hogy vajon a jelenlegi konfiguráción futni fog-e, vagy új gépet kell venni hozzá? Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet mára megváltozott, a szoftverfejlesztőknek már bőven rendelkezésére áll a szükséges teljesítmény, a Windows 7 és 8 bevezetésekor már egyáltalán nem volt olyan központi téma a rendszerkövetelményekben a CPU kérdése. A kétezres évek második felétől már a laptopra áttérés sem jelentett nagy teljesítménykompromisszumot, amit jól mutat az is, hogy 2007-ben Magyarországon is több mobil PC-t vásároltak, mint asztali munkaállomást. Egy mai százezer forint körüli laptop bőven megfelel böngészéshez és irodai használathoz, ha pedig árban kicsit feljebb megyünk, akkor már szinte elkényeztetve érezhetjük magunkat a napi rutinfeladatok elvégzése során (már ameddig ehhez a kellemes élményhez hozzá nem szokunk).
A kilencvenes évek végének sztárja, a Pentium MMX. Akkor még a nyers teljesítmény növelése volt a legfontosabb.
A hajszának vége, de növekedéssel azért szolgál a Haswell, az új Intel CPU-k az elődmodellekhez képest 6-8 százalékos erőtöbbletet könyvelhet el, ami a gyakorlatban szinte észrevehetetlen, és leginkább szintetikus tesztek alatt mutatható ki. Más a helyzet az integrált grafikával. A Haswellnek köszönhetően az integrált grafikus megoldások jelentősen erősödnek, és már nem feltétlenül lesz szükség dedikált VGA-val ellátott gépre, ha éppen lazítani, játszani támad kedvünk. Ez természetesen az Intel egyik fő célja volt a Haswell tervezésekor.
A CPU-val integrált Intel grafikus vezérlők komoly előrelépést könyvelhetnek el a Haswell architektúrával, igaz, ezzel még mindig csak felzárkóznak a konkurens AMD megoldásokhoz. Ugyanakkor már ez is elég lehet ahhoz, hogy többen válasszák az Intel valamely vékony, elegáns, integrált grafikus vezérlővel ellátott megoldását egy dedikált grafikus vezérlővel (NVIDIA vagy AMD) ellátott, nagyobb fogyasztású laptop helyett. Munka és játék során egyaránt hasznát vehetjük majd a Display Port 1.2 támogatás megjelenésének, a HDMI képességeit felülmúló digitális grafikus csatlakozó kétszeres sávszélessége révén már nem csak a 2K (Full HD), hanem a 4K (UHD) felbontású megjelenítést és három monitor használatát is lehetővé teszi. Eddig ez az Intel integrált vezérlőivel nem volt megoldható.
Hirdetés
A régebben sokat bírált Intel integrált 3D grafika a benchmark eredményeket nézve végre valóban elkezdhet kilépni a vetélytársak árnyékából, de a játékosok számára egyelőre korántsem jelent végső megoldást. Akik a munka, kreatív hobbi mellett egy kis virtuális csihipuhira vágynak, azok a noteszgépeken általánosan használt 1366×768-as felbontásban egészen élvezhető, folyamatos képet kaphatnak majd az új integrált Intel vezérlőkkel, akkor is, ha az újabb játékok közül válogatnak majd. Ugyanakkor a teljes részletességhez és nagy felbontáshoz, vagyis a teljes élményhez továbbra is szükség lesz majd másik gyártótól származó, önálló grafikus vezérlőre.
Minek az erő, ha nem jön elő?
A leglényegesebb faktor egy noteszgép esetében, hogy milyen hosszú akkumulátoros üzemidővel dicsekedhet, hogy egy munkanap ne a konnektorkereséssel teljen, hanem szabadon, rugalmasan dolgozhassunk. E tekintetben folyamatosan, évente szolgált kisebb-nagyobb előrelépéssel az Intel. Persze a processzorgyártó nem az akkumulátorcellák fejlesztésével foglalkozott, hanem azzal, hogy processzorai mind kevesebb energia felhasználásával lássák el ugyanazt a feladatot, illetve minél hatékonyabban kezeljék a holtidőket.
A Samsung hazai termékmenedzsere, Taró Viktor e tekintetben igen bizakodó a Haswell kapcsán: „A legszembetűnőbb előny a vásárlók részére a hosszabb akkumulátoros üzemidő lesz, ami egy mostani Ultrabookoknál sem mondható rossznak (5-7 óra), de az előzetes tesztek alapján ez közel 9 órára fog emelkedni, amivel már kényelmesen végigdolgozható egy nap külső áramforrás hiányában is.”
Eddig is vásárolhattunk ugyan olyan noteszgépeket, melyek 6-7 órás üzemidőt produkálnak egyetlen feltöltéssel, de ez még mindig csak szűkösen ad ki egy munkanapot, a nagyobb kapacitású extra akkuk pedig ormótlanná teszik a laptopot és persze többletkiadást is jelentenek. Az új Haswell chipekkel másfélszeres akkumulátoros üzemidőt ígér az Intel és hússzoros készenléti időtartamot. (Megemlítve persze, hogy ez változhat az egyedi géphasználati szokások függvényében.) Számos technikai változtatás áll a háttérben, a negyedik generációs Core architektúra örökölte egyrészt az Ivy Bridge takarékos technológiáit (például a 3-D Trigate tranzisztorokat) és emellett új, egy nagyságrenddel takarékosabb alacsony feszültségű CPU állapotokat vezet be. Újratervezték a chipek energiaellátását is, úgy, hogy kihasználatlan állapotban az eddigieknél több tranzisztort kapcsolhasson ki a rendszer teljesen, továbbá nagy sávszélességű, kis késleltetésű összeköttetést építettek ki a CPU és a lapkakészlet (a hardver egyéb elemei, perifériavezérlők) között. Sokat nyom a latban az eddig a lapka áramellátásáról külsőleg gondoskodó feszültségvezérlők integrálása is, mely az alaplapok méretének további csökkentését is lehetővé tette.
Akárhogy is alakulnak a pontos benchmark eredmények, ha nagyságrendileg így van, akkor bizony egy kreatív munkaállomás erejét kapjuk egy jószerivel csak tartalomfogyasztásra alkalmas netbook energiafelhasználásával kombinálva, a sokat úton levők egészen biztosan nagyon kedvelik majd ezt a párosítást. Persze nem minden modell tervezésekor fogják az üzemidő jelentős növelésére fordítani az új lehetőségeket, valószínűleg sok készülék tervezésekor megelégednek majd a jelenlegi, mondjuk hatórás üzemidővel és inkább a karcsúságot választják. Kihasználva, hogy a Haswell lapka és tokozása eleve vékonyabb és nagy akku sem kell, igazán szuperkarcsú csodák jelenhetnek meg a piacon – és úgy tűnik, hogy van is igény. Az Acer munkatársa, Szalay Balázs szerint „ugyan az eddigieknél gyorsabb és kevesebbet fogyasztó termékeket várhatunk, de a számítási teljesítmény világot megváltó növekedésére ne számítsunk. A notebook piac egyre inkább a tényleges mobilitás felé fejlődik, már nem fontosak a gigahertzek, sokkal inkább a méret, súly, kialakítás, dizájn és persze az akkumulátoros üzemidő kerül előtérbe.”
Teljes mellszélességgel a mobilitás mellett
Az Ultrabook koncepciótól – komoly teljesítményű, könnyű, hosszú üzemidejű noteszgépek igen vékony házban – igen sokat várt az Intel, de a szegmens eddig nem teljesített a várakozásoknak megfelelően. A gyártó most a Haswell megjelenése kapcsán emel az Ultrabookokkal szemben támasztott követelményeken, és ez segíthet abban, hogy még szabadabban használható laptopok születhessenek. A következő generációs Ultrabook modellek a könnyebb használhatóság kedvéért a több képernyős megjelenítés lehetősége mellett élvezik a Wireless Display támogatást is, így vezeték nélkül kapcsolódhatunk a nagyobb külső megjelenítőkhöz, ami könnyebb dokkolási folyamatot jelent. Ezzel a kompatibilis WIDI eszközök számának jelentős növekedése is várható, így egyre inkább lesz is mihez csatlakozni. Idén már az érintőképernyő is Ultrabook-alapkövetelmény lesz, ami főleg a Windows 8 operációs rendszer terjedésének adhat lökést.
A mobilitás forradalmának kellős közepén komoly küzdelemnek lehetünk tanúi a következő években, mely a mobilpiacon (okostelefonok, táblagépek) már domináns ARM és a PC-s piacon vezető, de mobilos vonalon egyelőre csak felzárkózó Intel között zajlik, miközben az AMD is igyekszik megvetni a lábát ezen a gyorsan változó talajon. Az ARM már régóta (akár a RISC rendszerekig visszatekintve) az optimális energiafelhasználás jegyében fejlesztette lapkáit, miközben az Intel és az AMD egyaránt főleg a teljesítményre koncentrált, kielégítve a mind erősebb szerverek és munkaállomások iránti keresletet. Az Intel az Ivy Bridge-dzsel félig, a Haswell és Silvermont generációkkal pedig már teljes mellszélességgel ugyanebbe az irányba fordult, és az azonos teljesítmény mellett lényegesen magasabb akkumulátoros üzemidőt nyújtó technológia miatt az Intel végre reális alternatívát tud nyújtani a tabletgyártóknak is az ARM megoldásokkal szemben. Az új modelljeiket már javában tesztelő gyártóktól kiszivárgott információk szerint a Haswell annyira jól sikerült, hogy akár a táblagépek esetében is az erősebb architektúra kerülhet reflektorfénybe az erre kihegyezett Silvermont helyett.
A hibridek elterjedésének komoly lökést adhat az új architektúra
Az átalakítható (hibrid) gépek azok a félig tablet, félig laptop jellegű mobil készülékek, melyek kétféle módon, hagyományos mobil PC-ként és a billentyűzetet leválasztva vagy hátrafordítva az érintőképernyő révén tabletként is használhatók. Általános e termékek körében a billentyűzettel együtt is Ultrabook-osztályú, két centiméternél kisebb készülékvastagság, teljesítmény tekintetében viszont általában elmaradnak a tényleges Ultrabookoktól. A jelenlegi modellek főleg az Intel Atom Z670-re épülnek, de elvétve akadnak komolyabb teljesítményt nyújtó, Ivy Bridge generációs Core i5-ös modellek is. A Silvermont várhatóan a táblagépek és okostelefonok világában fog komoly változásokat előidézni, a Haswell pedig a hibrid kategóriában hozhat jóval hosszabb üzemidejű, illetve erősebb készülékeket. A Samsung szakértője az Intel alapú táblagép- és hibrid kínálat felpezsdülését és talán a felhasználók migrálását is várja az új platformtól: „A Haswellnek köszönhetően egyre több hibrid készülék lehet valós alternatíva az átlag felhasználók számára is. A következő generációs x86-os tabletekben az alacsony fogyasztás már az ARM alapú rendszerekével vetekedik, miközben a teljesítmény lényegesen nagyobb lehet. A harmadik negyedévben jelennek meg a Haswellre épülő termékeink, de árakat és további konkrétumokat egyelőre nem árulhatok el.”
Már nem az AMD az ellenfél
Hogy mennyiben nőnek az Ultrabook eladások és mennyiben váltanak az emberek hibrid, x86-os processzorral dolgozó készülékekre, az még a jövő titka, a Haswell mindkettő számára erős alapokat biztosít. Akárhogy is alakul, mindkét termékkategóriában alapvető fontosságú lesz az érintőképernyő, és ez végre új lendületet adhat a Windows 8 terjedésének. A Microsoft új operációs rendszere ugyanis érintőképernyő nélküli hagyományos gépen jelenleg a legtöbb felhasználó szerint inkább jelent frusztrációs forrást, semmint előrelépést. Ha viszont a legtöbb új gép érintőképernyős lesz, akkor a felhasználók könnyebben megbocsáthatják, hogy szakított a megszokott kezelőfelülettel. Azt se felejtsük el, hogy a Windows 8 első nagy – és sok kritizált ponton javító – frissítése, a korábban Blue kódnéven emlegetett 8.1 is az utolsó negyedévben érkezik, amikor hagyományosan a legnagyobb a kereslet az új számítástechnikai eszközök iránt. A hibrid gépek és a Windows 8 együtt egy olyan párost alkothatnak, amin könnyen váltogathatjuk a használat érintéses és asztali-irodai módját, ezért sokan választhatják, akik nem tudnak dönteni a notebook és a tablet között (vagy a tartalomfogyasztás könnyedsége mellett nem szeretnének lemondani a kényelmes szövegbevitelről sem). Ha valaki csak fogyasztásra használná a gépét, az úgyis táblagépet választ majd, a hordozható mindenes szerepére ott lesznek a hibrid eszközök, a munka szerelmesei pedig maradhatnak az Ultrabookoknál vagy más hagyományos laptopoknál.
Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy csak és kizárólag a Windows 8 az a rendszer, mely képes a kettős igények kiszolgálására. Android alapokon is léteznek lecsatolható billentyűzettel ellátott eszközök, ilyen például az Asus Eee Pad Transformer, mely az átlagos irodai munkákhoz bőven elégséges teljesítményt nyújt. Ott van még az Ubuntu is, a népszerű Linux disztribúciót már táblagépekre is adoptálták és semmi akadálya annak, hogy hibrid eszközökön is megjelenjen. A Firefox OS szintén reális választás lehet az ilyen eszközökön.
Van azonban a Windows 8-nak (itt az x86-os, Intel processzoron futó kiadásra gondolunk) egy előnye, amit egyetlen más platform sem mondhat magáénak. A több évtizedes alkalmazáskínálat jelentős részét gond nélkül futtatják a Windows 8-as gépek, hiszen a processzor alap utasításkészlete nem változott. ARM alapokon viszont már nem ennyire egyszerű a helyet (a Windows RT nem is szerepel fényesen, eddig jelentéktelen mennyiségű ilyen tabletet tudott csak értékesíteni a Microsoft), és vállalati környezetben ez egyelőre nehezen behozható előny. Az Intel és a Microsoft az év második felében kölcsönösen erősítheti egymás piaci helyzetét, ez pedig mindkét óriásnak – de különösen a Microsoftnak – nagyon jól jöhet, és talán segíthet a két későn ébredő Csipkerózsikának stabilizálnia helyzetét az egyre inkább mobil eszközök által dominált piacon.
A Haswell egyértelműen azt mutatja, hogy az Intel már nem az AMD-re tekint komoly vetélytársként, hanem például a Qualcommra. Az új architektúrára az a nehéz feladat vár, hogy az Intel megoldásaira végre reális alternatívaként tekintsenek a gyártók a mindent letaroló ARM-éval szemben a mobil eszközök piacán.
