Intel Desktop Board DQ67SW
Az esetek nagy többségében valamilyen tuningra kihegyezett, szép színes bordákkal ellátott asztali alaplap landol szerkesztőségünkben, mely alól csak ritkán akadnak kivételek. Mai alanyunk pont egy ilyen kivételes Intel alaplap lesz, mely a csicsás külső és különféle túlhajtási lehetőségek helyett inkább az alap működési funkciókra összpontosít. Az Intel még valamikor a 386-os időkben adta ki első saját tervezésű alaplapját. Ezek gyártását a Foxconn végzi, azaz az Intel tényleg "csak" tervezi, majd természetesen saját név alatt értékesíti is a különböző modelleket. Ahogy az Intel SSD-k esetében is, itt is különösen nagy hangsúlyt fektetnek a megbízhatóságra.
Az alaplap és tartozékai [+]
Az DQ67SW típusjelzésű LGA1155-ös alaplap OEM kivitelben, doboz nélkül került kezeink közé, ennek köszönhetően a tartozékok listája nem túl bőséges. Egy pár SATA adatkábelen, egy DVI->D-SUB adapteren, a szokásos hátlapi takarólemezen, valamint egy kis tájékoztatón és driver lemezen kívül mást nem kaptunk mellé. MicroATX-es kivitele miatt az alaplapra négy darab slot került fel, köztük egy teljes hosszúságú x16-os PCI Express. Alatta egy x1-es és egy manapság asztali alaplapok esetében viszonylag ritkán előforduló, x4-es slot kapott helyet. A sort legalul a fehér színű sima PCI zárja. DDR3 modulból négy darabot pattinthatunk az alaplapba, SATA csatlakozókból szintén négy darab áll rendelkezésre, melyekből a két kék színű SATA 6 Gbps kompatibilis, míg a feketék a SATA 3 Gbps szabványt támogatják. Ventilátor csatlakozóból a processzor hűtéséhez dedikálton felül kettő került fel a NYÁKra, kivezethető USB 2.0 portokból pedig négy.
[+]
Mindezek mellett található a chipset (PCH), melynek szerepét ezen alaplap esetében nem az ismertebb H67, P67, Z68 trió valamelyike látja el, hanem a Q67 névre keresztelt lapka, amely a H67-hez és Z68-hoz hasonlóan támogatja a processzorokban rejlő Intel HD Graphics kihasználását. A Q67-es lapka TDP-je pontosan 6,1 watt, mely hőmennyiséget egy nem túl nagyméretű alumíniumborda hivatott elvezetni. A főbb különbség a három említett chipkészlethez képest, hogy a Q67 még rendelkezik PCI támogatással, valamint még jó néhány egyéb szolgáltatással. A sort a Virtualization Technology for Directed I/O (VT-d) nyitja, ami egy nagyon hasonló megoldás az IOMMU-hoz, vagyis egy olyan, chipsetben elhelyezett címfordítási és védelmi funkció, amely a felprogramozása után teljesítményveszteség nélkül teszi lehetővé, hogy a virtualizált operációs rendszerek közvetlenül és egymástól védetten kezeljék az eszközöket. Nagyon leegyszerűsítve ezzel a virtuális rendszer alá is feltelepíthetjük például kedvenc grafikus gyorsítónk meghajtóját, és kihasználhatjuk annak erőforrásait. Fontos megjegyezni, hogy a VT-d technológiát a chipset mellett a processzornak is támogatnia kell.
Ezt követi a Trusted Execution Technology (TXT); ez hardveres támogatással segíti elő a szoftveres támadások elleni védekezést, amellyel segíti megőrizni a rendszeren tárolt vagy létrehozott adatok titkosságát és sértetlenségét. A következő szolgáltatás az vPro Technology, melynek elsődleges célja, hogy vállalati környezetben könnyebbé tegye a rendszergazdák számára a számítógépek távoli felügyeletét az Active Management Technology (AMT) és a különböző, virtualizációt támogató funkciók révén. Az imént említett AMT-vel akár úgy is lehet leltározni, felügyelni és javítani a PC-ket, hogy kikapcsolt állapotban vannak, összeomlott az operációs rendszerük, netán elromlott a merevlemezük. Segítségével egy vírusfertőzött számítógép is izolálható, mielőtt a hálózaton keresztül kárt tehetne, ám arról is értesíthető a rendszergazda, ha a vírust már eltávolították.
A sorban utolsó Anti-Theft Technology gyakorlatilag csak a mobil gépeknél jöhet jól. Ezzel a felhasználó SMS-sel vagy a termék gyártójánál kérheti egy notebook lezárását, ami 3G-s hálózaton keresztül történhet meg, amint a tolvaj bekapcsolja a gépet. Ez utóbbit leszámítva ezek a szolgáltatások munkaállomások esetében lehetnek nagyon hasznosak, ami nem is véletlen, hiszen a Q67-es chipkészletet pont ilyen környezetbe szánják.
Próba, értékelés
Visszakanyarodva alaplapunkhoz, az LGA1155-ös foglalat mellett négy fázist találunk, melyek 95 wattig képesek tápellátást biztosítani a Sandy Bridge alapú processzoroknak. Jelenleg ennél nincs is nagyobb fogyasztású variáns, így gyakorlatilag minden jelenlegi LGA1155-ös processzorral kompatibilis az alaplap.
A foglalat és környéke [+]
A hátlapon két USB 3.0 port nyitja a sort, ezeket a már jól ismert NEC vezérlő kezeli; fölötte az Intel 82579LM chipje által meghajtott Gigabit Ethernet port kapott helyet. Mellettük közvetlenül két DVI csatlakozó található, melyek közül a kék színű DVI-I, azaz analóg és digitális jelet is képes továbbítani. Amennyiben a DVI->D-SUB adaptert szeretnénk használni, akkor az csak ezen a porton fog működni.
(A fotó torzít, az alaplap a valóságban egyenes)
Alatta fehér színnel egy DVI-D helyezkedik el, amely csak digitális módon képes továbbítani a megjelenítendő képet, jobbján egy 1.1-es szabványú DisplayPort található. Utóbbi három kimenetből egy időben kettőt tudunk használni. Az imént felsoroltak után két eSATA és két USB 2.0-s aljzat tornyosul, melyeket egy FireWire és még két USB 2.0 követ. Legvégül a Realtek ALC888S chipje által vezérelt alaplapi hang analóg aljzatai találhatóak meg. Ezek fényében elmondható, hogy nem szenvedünk hiányt a különböző csatlakozási lehetőségek tekintetében.
Közelmúltban megjelent P67-es tesztünk után úgy gondoltuk, összevetjük azok fogyasztásával a ránézésre is egyszerűbb felépítésű, kevesebb fázissal rendelkező Intel alaplapot. Ezt a mérést most is egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel végeztük.
Ugyanazon tesztelemek mellett a DQ67SW néhol több mint 10 wattal fogyasztott kevesebbet a korábban tesztelt MSI alaplapnál. Ez talán nem olyan nagy meglepetés, hiszen egy egyszerűbb tápellátással rendelkező, kisebb, microATX-es alaplapról beszélünk.
MSI P67A-GD80 - Intel DQ67SW
Egy gyors mérés erejéig megnéztük a SATA portok teljesítményét is. Mindezt a jelenleg egyik leggyorsabb, SATA 6 Gbps szabványt is támogató Intel 510 250 GB-os meghajtóval végeztük, melyet korábban már teszteltünk. A közelmúltban tesztelt egyik P67-es csúcslaphoz képest sem tapasztaltunk számottevő eltérést.
Az Intel DQ67SW BIOS menürendszere, illetve azok opciói némileg rendhagyóak a már jól ismert, asztali alaplapgyártók által használtakhoz képest. Természetesen tuningra nincs lehetőségünk, ellenben például a ventilátorszabályozást nagyon alaposan beállíthatjuk.
Intel Desktop Board DQ67SW BIOS
Értékelés
Az Intel saját tervezésű, Q67-es chipkészletre épülő, DQ67SW névre hallgató alaplapja kellemes benyomást tett ránk. Rendelkezik szinte az összes manapság használatos friss csatoló szabvány támogatásával is (SATA 6 Gbps, USB 3.0, DisplayPort, eSATA), a Q67-es chipkészletnek köszönhetősen pedig olyan szolgáltatásokat kapunk, amellyel egy komolyabb munkaállomás mellett még akár egy egyprocesszoros szerverbe is megfelelő választás lehet. 30 000 forint körüli árával talán első hallásra nem tűnik olcsónak, de ezért szinte biztosak lehetünk abban, hogy egy igen megbízható, stabil működést biztosító alaplapot kapunk a pénzünkért, melyre 3 év garanciát vállal az Intel.
Intel Desktop Board DQ67SW
Oliverda
Az Intel Desktop Board DQ67SW alaplapot a Kvazar-Micro CEE Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
