8-bites élmény modern köntösben

Az utóbbi időben több független fejlesztő is megpróbálta meglovagolni a retró divathullámot. Ezekkel a játékokkal azonban általában ugyanaz a probléma: a fejlesztők létrehoznak egy ötletes, valóban korabelinek ható látványt, alá raknak valami ütős techno zenét, de az alkotás többi részére – játékmenet, csiszolás, kiegyensúlyozottság, tartalom – már nem jut erőforrás. A legtöbb ilyen játék ezért nem több, mint egy félórás mosolygás, gyors nosztalgiabomba, aztán mehet az uninstall. A brazil Aquiris Game Studio játéka, a Horizon Chase Turbo azért más, és azért jobb, mert túlmutat az egyszerű külsőségeken, és minden szempontból teljes értékű játék. Most megérkezett Xbox One-ra és Nintendo Switch-re is.

A Horizon Chase Turbo egy nagyon egyszerű autóverseny, ami látványvilágában és játékmenetében elsősorban a klasszikus „super scaler” játékokat (OutRun, Hang-On) idézi, a fénysebességgel száguldó, „csíkokból” felépülő utakkal és az előttünk felépülő tereptárgyakkal. Az már első pillantásra látszik, hogy nagyon igényes játékkal van dolgunk: a grafika – a maga retró módján, természetesen – csúcsszuper, gyönyörűen színes, életteli és plasztikus, a művészi dizájn szinte tökéletes átmenet az 1980-as évek címei és a modern 3D-s megoldások között. A villámgyors játék stabil 60 fps-sel fut, és van Xbox One X támogatás is, ami 4K felbontást jelent. Mozgásban tényleg nagyon kellemes. Hiába járta meg a mobil platformokat is, a Horizon Chase a nagy 4K képernyőkön is rendkívül látványos, amolyan tipikusan „öröm nézni” játék.

Hasonló dicséret illeti a zenéket is, hiszen egy retró autós játéknál ez is alappillérnek számít. A soundtrack felett az a Barry Leitch bábáskodott, aki a Lotus Turbo Challenge, a Top Gear, a Rush, és sok más klasszikus játék zenéjét szerezte. A Horizon Chase Turbo az egyik legjobb munkája, fergeteges dallamokkal, amik a chiptune és a modern megoldásokat ötvözik fülbemászó eredménnyel. A zenei album igazából annyira jó, hogy külön is simán megéri hallgatni, vagy akár betenni, mondjuk, egy másik „Horizon” játék alá…

Hirdetés

Tesztünk alanya szerencsére nem merül ki a puszta külsőségekben, tartalomból is akad bőven. A játék gerincét a World Tour mód adja, ahol a világ minden táján, összesen több, mint 100 pályán kell versenyeznünk és érméket gyűjtögetnünk, 32 megnyitható autó volánjánál. A régi játéktermi címek egyik rákfenéje, az időhatár itt, hála az égnek, nem tényező. Nincs visszaszámláló, rendes körversenyek vannak, ahol a húszfős mezőnyben kell előreverekedni magunkat. Ehhez nitrót is igénybe vehetünk, de nem árt vigyázni, hol és mikor használjuk. Verseny közben az üzemanyagra is figyelni kell, de ez inkább csak a hosszabb futamokon jelent valódi kihívást.

A World Tour már önmagában is egy nagyszabású karrier, ami több más játékot elvinne a hátán, de van itt még más is. A Tournament módban többversenyes bajnokságokon indulhatunk, a karrier végigjátszása után megnyíló Endurance pedig hosszútávú versenyeket jelent. Újdonság az Xbox One és a Switch verziókban a Playground, ami időről időre változó kihívásokat kínál, világranglistákkal. A négy játékmód hihetetlen módon kitolja a játék szavatosságát, és nagyon ritka, hogy egy egyszerű „indie” játék ennyi mindent tartalmaz. A száznál is több pálya ráadásul nagyon változatos, gyönyörű hátterekkel, de még változó napszakok és időjárási körülmények is vannak.

Az összképbe csak néhány kisebb-nagyobb frusztráló részlet rondít bele. Amennyire csiszolt játék a Horizon, annyira idegesítő tud lenni például az ütközésmodell. A pályákon száguldva, ha csak hozzáérünk egy másik autóhoz, azonnal borzasztóan lelassulunk, és néhány ilyen a győzelembe kerülhet. Sok helyen egyszerűen túl keskenyek a pályák a 20 autóból álló mezőnynek, és az első körökben csak flippergolyóként pattogunk az ellenfelek között. Ugyanígy a mesterséges intelligencia és a nehézségi görbe sem a legjobb – néhány ellenfél direkt ránk húzza a kormányt, míg időről időre kiugróan nehéz versenyekbe botlik az ember, ami, ha nem is akadályozza meg, de kissé visszaveti az előrehaladást. Komolyabb problémákba én személy szerint nem ütköztem, és a fentiek ellenére is nagyon élvezem a játékot körről körre.

A Horizon Chase Turbo végre egy olyan „retró divatú” játék, aminél nem áll meg a tudomány a grafikánál. A tartalmas játékmódok, a fantasztikus zenék, az élvezetes irányítás teljes értékű játékká teszi a brazilok alkotását, ami nem csak egy pár órás kikapcsolódás, hanem hosszabb távon is érdekes lehet. A versenyeket néha frusztrálóvá teszi a túl szigorú ütközésmodell és a nehézségi tüskék, de aki szereti a régi, klasszikus autóversenyeket, az könnyen elnézheti ezeket a hibákat. Technikailag is tökéletes formába van öntve (ami nem minden hasonszőrű játékról mondható el), így ez egy tényleg látványos, hangulatos, minőségi szórakozás. Kifejezetten ajánlott kategória.

Pro:

• több, mint 100 pálya;
• többféle játékmód, mély tartalom;
• fantasztikus zenék;
• látványos grafika.

Kontra:

• frusztráló ütközésmodell;
• nehézségi tüskék a World Tour módban.

80

A Horizon Chase Turbo PC, PS4, Xbox One és Nintendo Switch platformokra érhető el.

dreampage