Garanciális problémák III.

Zárszó előtt

Láthatjuk, hogy mind a fogyasztók, mind a kereskedők részéről találkozhatunk téves jogértelmezéssel, esetenként visszaélésekkel, illetve ezen a piacon számos esetben okozhat problémát a fogyasztó felületes szakmai tájékozottsága. Annak érdekében, hogy ez a helyzet rövid távon normalizálódjon, illetve ezen a téren is felzárkózhassunk az Európai Unió tagállamaihoz, elsősorban a jelenleginél tudatosabb fogyasztói magatartás kialakulására van szükség. Kulcsfontosságú, hogy a vásárló tisztában legyen vele, hogy a megvásárolt termék pontosan milyen célt szolgál, hogyan működik, illetve már a vásárlás előtt mérlegelni tudja, hogy megfelel-e igényeinek, ennek alapján ne támasszon irreális elvárásokat egy-egy termékkel szemben. Itt fontos szerephez juthat a média, ahol pártatlanul, esetenként részletekbe menően tájékoztatják a fogyasztókat adott termékekről, termékcsoportokról. Mindezen túl a vásárlónak fontos tisztában lennie azzal, hogy a fogyasztó-kereskedő viszonylatában milyen jogok illetik meg, milyen lehetőségekkel, jogorvoslattal élhet probléma esetén. Fontos szerephez jut a tájékozottság abban az esetben is, amikor kiválasztjuk a kereskedő partnert. Ha tanácstalanok vagyunk, esetleg kérhetjük ismerőseink véleményét, vagy utánanézhetünk az üzletnek az interneten is. Ha egy kereskedőről sok rosszat hallunk, jobban tesszük, ha távol tartjuk magunkat tőle, ellenben annak a kereskedőnek, akit sokan dicsérnek, nagy valószínűséggel mi is elégedett vásárlói lehetünk.

Hirdetés

Mindennek ára van

Mindemellett tudjuk, hogy a piacot elsősorban a kereslet határozza meg, és azzal is tisztában vagyunk, hogy a magyar vásárló meglehetősen érzékeny az árra. A fogyasztók jelentős hányada a kereskedő partner kiválasztása során még most is fogyasztói árat rangsorolja elsőnek. A nyomott áron történő vásárlás azonban hosszú távon nem csak azért nem kifizetődő, mert az olcsóbb termékek a nagy nevű gyártóktól származó társaiknál esetlegesen silányabb minőségűek lehetnek. A szakértő eladók, szerviztechnikusok, illetve a komfortos vásárlási körülmények biztosítása, továbbá a bőséges raktárkészlet mind-mind pénzbe kerülnek a kereskedőnek, amit részben nyilván át fog hárítani a fogyasztóra. Ugyanakkor ezek olyan, most még kvázi plusz szolgáltatásként jelen lévő tényezők, amelyek elősegítik az esetlegesen előforduló problémák gördülékeny és korrekt megoldását. Nyilván ahhoz, hogy e-tekintetben is felzárkózzunk Európához, elsősorban a fizetőképes kereslet növekedésére van szükség.

Az ördög azonban soha nem alszik, még a legjobb, legmárkásabb eszközök is tönkremehetnek a használat során, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy hol vásároltuk őket. Ilyenkor újabb próbatétel elé néz mind a fogyasztó, mind a kereskedő; a javítási procedúra sok esetben bizony embert próbáló folyamat. A fogyasztónak ekkor elsősorban felül kell kerekednie érzelmein, a hibás működés vagy tönkremenetel miatt érzett keserűség, illetve az ebből fakadó düh nem vetülhet rá a kereskedőre, eladóra, netán ügyfélszolgálati munkatársra, aki majdnem biztosan vétlen a meghibásodásban. Ugyanakkor abban az esetben, ha jótállást vállalt a termékre, és a jótállási idő még nem telt le, vagy a termék hibája a szavatossági idő alatt bizonyítottan rendeltetésszerű használat mellett jelentkezett, a kereskedőnek kötelessége – és érdeke is egyben – ezt a kétségtelenül kellemetlen, kényelmetlen szituációt a fogyasztó számára minél megnyugtatóbb módon, és a lehető leghamarabb rendezni. Amennyiben ez a törvény által előírt kereteken belül nem történik meg, úgy a fogyasztót jogsérelem éri.

Ha minden kötél szakad

Ha a felek nem tudnak máshogy megegyezni, legvégső esetben jogerős bírói döntés útján is kikényszeríthető a megállapodás. Azt tanácsoljuk mindenkinek, hogy ha úgy érzi, jelentős jogsérelem éri, különösen ha a szóban forgó szerződés tárgya nagy értéket képvisel – és kellően határozott fellépés ellenére sem hajlandó a kereskedő megszüntetni a jogsértő állapotot – a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel folytatott előzetes konzultáció után bátran keressen fel egy ügyvédet. Ha a jogi képviselő felszólítására, vagy fizetési meghagyására sem intézkedik a kötelezett, akkor a továbbiakban a polgári bíróság dönthet az ügyben. A kereset néhány ezer forint illeték fejében benyújtható, és a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi álláspontja szerint az ilyen perekben az elsőfokú ítélet megszületése egy éven belül várható. Az egyértelmű esetekben általában nem kerül sor fellebbezésre, így elmondható, hogy az ügy lezárul egy éven belül. Fogyasztói oldalról hinni kell tehát abban, hogy egy esetleges elmarasztaló döntés komoly büntetés lehet a kereskedőnek, hiszen a vásárlói bázisát a sorozatos jogsértésekkel hosszú távon lemorzsoló kereskedő saját magának okoz kárt.


Siklósi Máté, az FVF helyettes szóvivője: fontos szerepet kap a tájékoztatás

A jogi és szakmai tájékozottság mindkét félnek érdekében áll tehát. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szakemberei a jelenlegi folyamatokat vizsgálva úgy értékelik, hogy a hatályos törvényi szabályozás mellett 5-10 éven belül egy teljesen letisztult, fogyasztónak és kereskedőnek egyaránt kedvező, valóban európai piac szereplői lehetünk. Ennek érdekében a Főfelügyelőség igyekszik széles körű tájékoztatást nyújtani a vásárlók számára, ugyanakkor fontos, hogy ne csak a törvényhozástól, illetve különféle szervezetektől várjuk el, hogy védelmet nyújtsanak számunkra, hiszen sok esetben a problémát magunknak okozzuk, amikor nem kellő alapossággal mérjük fel szakértelmünket, vagy éppen nem kellő körültetkintéssel vásárolunk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények