Ismerkedés az áruval

A kereskedőnél számos esetben első ízben nyílik rá lehetőségünk, hogy a kiválasztott áruval kézközelből is megismerkedjünk. Ez a számítástechnikai alkatrészek esetében talán kevésbé fontos momentum (bár később az e-kereskedelem kapcsán látni fogjuk, hogy a törvényi szabályozás nagyon is lényeges szempontnak tartja), hiszen egy videokártyát vagy processzort hiába forgatunk a kezünkben, a megfelelő háttérismeretek hiányában nem fogjuk tudni megállapítani, felismerni tényleges működési tulajdonságait, ezek tekintetében gyakorlatilag semmilyen lényeges plusz információhoz nem jutunk hozzá. Különösen problémásak lehetnek az antisztatikus zacskóban árusított OEM termékek, amelyeknél értelemszerűen még a csomagoláson lévő információkra sem hagyatkozhatunk. Lényeges, hogy az ilyen árucikkek akkor és csak akkor árusíthatóak, ha mellékelik hozzájuk a magyar nyelvű tájékoztatót, illetve a forgalomba hozatal valamennyi egyéb feltételének megfelelnek, tehát fel van rajtuk tüntetve a gyártó és a forgalmazó neve és a termék ára. A jogszabályban előírt kötelező magyar nyelvű tájékoztatás (köztük elsősorban a használati utasítás) azonban számos esetben hiányzik. A teljes körű leírás azért szükséges, hogy abból a fogyasztó számára a rendeltetésszerű használat módja egyértelműen világossá váljon. Nem várható el ugyanis mindenkitől, hogy tudja, hogyan működik például egy szkenner. A leírásokkal kapcsolatos rengeteg a probléma ugyanakkor elsősorban abból ered, hogy nincs a jogszabályokban egyértelműen meghatározva, kinek kell lefordítania magyar nyelvre őket.

Próba, szerencse

Bizonyos helyzetekben tanácsos kérni az eladótól, hogy a kiválasztott terméket kipróbálhassuk. Fontos azonban tudni, hogy a kereskedő erre nem kötelezhető. A jogszabályi logika viszont úgy épül fel, hogy a kereskedők ezt a lehetőséget igenis felvállalják, hiszen piacokon, vásárokon, nyílt utcán tilos a hálózatról üzemeltethető készülék árusítása, részint azért, mert ilyen körülmények közt többnyire nem lehet őket kipróbálni. A helyszíni kipróbálás már csak azért is erősen ajánlott, mert sok bosszúság és utánajárás megspórolható vele abban az esetben, ha – tételezzük fel – a megvásárolni kívánt készülék, vagy alkatrész eleve nem működik, netán gyári hibás.

Az árunak mindemellett lehet a vásárláskor nem felismerhető ún. rejtett hibája is, ami bizonyos idő elteltével jelentkezhet csak azt eredményezve, hogy a terméket nem lehet a rendeltetésének megfelelően használni. Ezen felül a használat során éppúgy meghibásodhat a vásárláskor teljesen hibátlan termék is (ez utóbbi eset talán jellemzőbb). Azzal kapcsolatban, hogy a vásárló ilyenkor milyen lehetőségekkel élhet, illetve a kereskedőnek milyen kötelezettségei vannak, számos mendemonda és téves információ terjedt el az utóbbi években. Az EU-s jogharmonizációnak köszönhetően másfél éve jelentősen változott a törvényi szabályozás is, így gyakran még a kereskedők sincsenek tisztában a jogszerű eljárás kritériumaival és annak pontos menetével. Ez a kölcsönös tájékozatlanság a tapasztalatok szerint sajnos számos esetben komoly viták kiindulási alapja lehet.

Koi Tamás

Cikkünk jövő héten soron következő részében eloszlatunk néhány ilyen tévhitet, és megpróbálunk fényt deríteni arra, milyen okokra vezethető vissza a reklamációs ügyek jelentős hányada. A folytatásból kiderül többek között az is, hogy az online kereskedelemre milyen speciális szabályok vonatkoznak, vagy mit tehetünk akkor, ha a megvásárolt alkatrész nem kompatibilis számítógépünkkel.