Fényeskedjék: ROG Strix OLED XG32UCWMG monitor tesztje

Bevezető, külső

A ROG Stix OLED XG32UCWMG egyike az ASUS májusban bemutatott, felsőkategóriás gamer monitorainak, melynek fő(?) érdekessége a gyártó által TrueBlack Glossynak elkeresztelt bevonat. Ez a marketing szerint egyszerre hivatott ötvözni a fényes kijelzők dinamikus, élénk színeit a matt bevonat biztosította tükröződésmentességgel, mely ugye papíron nagyon jól hangzik, de már többször tapasztaltuk, hogy a papíron jól hangzó ígéretek a valóságban aztán nem teljesülnek olyan szépen. De szerencsére nem ez az egyetlen fegyver tesztalanyunk birtokában: a 240/480 Hz-es Dual Mode-os 4K WOLED panel, a beépített KVM átkapcsoló, az újfajta állvány, illetve a tartalomgyártáshoz is megfelelő képminőség mind-mind olyan, amivel sikerrel pályázhat pénzünkre ez a monitor!

Külső

Volt időszak, amikor a ROG monitorok minden irányból igyekeztek feltűnősködni: csiricsáré állvány, beépített „projektor” meg hasonló extrák vonzották tekintetünket a megjelenített képen túl is. Szerencsére tesztalanyunk már nem ilyen – bár nincs híján a díszeknek, most azért a mérnökök inkább a praktikumra koncentráltak. Ennek leglátványosabb eleme az állvány, mely nem a korábbi és a Swift sorozatban most is használt, három nagyméretű, és szerintünk az asztalon szükségtelenül sok helyet foglaló lábra támaszkodik, hanem egy stabil, nehéz, de ugyanakkor egész kicsi talpon áll. Ettől függetlenül tudása nem csökkent: magasságállítást, dönthetőséget és forgathatóságot tesz lehetővé – pivot viszont nincs. Ez egy gamer monitornál nem nagy hiány, de annyi versenytárs kínálja már, hogy itt mégis annak tűnik, és ha valaki kreatív munkára (is) vásárolná, jobb, ha számol vele.

[+]

Az állvány az állíthatóságon felül egy kábelrendezést segítő „átjárót”, illetve felül egy 1/4-es állványmenetes foglalatot kínál – utóbbit streamerek, YouTube-erek használhatják ki elsősorban például kamera, mikrofon, fény rögzítéséhez. A tartórendszer összeszerelése pofonegyszerű és szerszámmentes: először a talpat kell felcsavarozni az állvány aljára (ez sem kér csavarhúzót), majd a kijelzőt magát felpattintani az állvány tetején trónoló tartóelemre. Ha VESA szabványú alternatív rögzítésben gondolkodnánk, az is megoldható, az ASUS mellékel ehhez egy masszív adaptert is, mely a megszokott 100 x 100 mm-es furatokat tartalmazza.

[+]

Hirdetés

Elölről nézve a ROG Strix OLED XG32UCWMG divatosan keskeny kerettel rendelkezik, de panelje oldalról is látványosan karcsú, az elektronikát tartalmazó doboz szinte külön egységként terpeszkedik rajta.

[+]

Vezérlésre egy joystick és két gomb használható, a csatlakozók pedig lefelé néznek: a bal oldali blokkban az USB portokat találjuk, míg jobb oldalra két HDMI 2.1 és egy DisplayPort 1.4 kerültek. Az USB részlegen egy USB 3.2 Gen 1 Type-C (ez DP Alt mode mellett töltést is kínál, de csak 15 wattig, ami nagyon karcsú manapság), három USB 3.2 Gen 1 Type-A és egy USB 3.2 Gen 1 Type-B interfész terpeszkedik.

[+]

Az utóbbi a beépített hub bemenetét kínálja, és azon túl, hogy billentyűzetet, egeret, háttértárat lehet rajta keresztül a PC-re csatlakoztatni, KVM funkcionalitást is kínál, így például használhatunk két számítógépet (egy asztalit és egy notebookot mondjuk) a képernyővel és a hozzá csatlakozó egérrel/billentyűzettel.

Panel, képminőség

Tesztalanyunk egy 32”-es, 4K felbontású, 240 Hz-es maximális frissítésre képes WOLED panelt használ, mely Dual Mode funkcióval is rendelkezik, azaz Full HD-be kapcsolva frissítési frekvenciáját meg is duplázhatjuk. Ez az opció ismerős lehet nekünk például az LG UltraGear 32GS96UE-ről, vagy a ROG Swift OLED PG32UCDP-ről, mely tulajdonképpen a most tesztelt készülék nagyobb testvérének is tekinthető.

Az ASUS kijelzőnk esetében 1300 cd/m²-es csúcsfényt, HDR10 támogatást, gyárilag Delta E<2 színhűséget és teljes DCI-P3 színteret ígér. Ha ebből minden igaz, akkor egy olyan készüléket kapunk, mely nemcsak játékra, de munkára és filmnézésre is kiváló. Azt, hogy valóban így van-e, szokás szerint Calibrite Display Plus HL műszerünkkel (erről részletes bemutatónk itt található) ellenőriztük. Ennek során úgy találtuk, hogy a kijelző SDR tartalom esetén 430 cd/m² maximális fénysűrűséget, és 92% százalékban képes a DCI-P3 színteret lefedni. Ha HDR üzemmódra váltunk, akkor normál esetben (ami a DisplayHDR 400-nak felel meg) 240 cd/m²-re számíthatunk a teljes képernyőn, csúcsfénynél viszont 1152 cd/m²-t mértünk egy, körülbelül 3%-os lefedést biztosító fehér négyzet esetében. A készülék egyébként többféle HDR „profilt” is kínál, melyek közül a legnagyobb dinamikát a HDR Gaming kínálja, ez teljes képernyőn 370 cd/m² fénysűrűséget ad. A képernyő egyébként Uniform Brightness funkciót is kínál, ami biztosítja, hogy az ablakok fényereje méretüktől függetlenül egyenletes maradjon – ez munka közben igazán hasznos.

[+]

Természetesen a ROG Strix OLED XG32UCWMG sincs híján a különböző működési profiloknak. Ezek közül az általános felhasználásra a Versenyzés fantázianevű változat lesz a legjobb, kalibráció nélkül ez adja ugyanis a legpontosabb színeket, teljesítve az ASUS Delta E<2 ígéretét. A kifejezetten sRGB színtérben dolgozók számára rendelkezésre áll egy csökkentett színterű profil (csak ne felejtsük el hozzá betölteni a Windows színkezelésében is az sRGB profilt) is, ez azonban kevésbé pontos, itt a Delta E maximuma eléri a 3,8-at, míg az átlagos eltérés 1,59-nél jár. Természetesen nem hagytuk ki a különböző profilok összehasonlítását, ennek eredménye a következő lett:

A felsoroltakon túl egyébként még egy MOBA és egy éjjellátó profil is van, az előbbi egy csak néhány, az ilyen játékokban fontos, health és manna szinteket jelző színeket kiemelő, de alapvetően fekete-fehér képet az, az utóbbi pedig zöldes árnyalatot.

Természetesen valamennyi előre elkészített profilt részletesen testre is szabhatunk (plusz kapunk egy Felhasználói elnevezésű alapot is ehhez), így aki a maximumra vágyik, még tovább is pontosíthat a színeken. Mi ehhez a Versenyzést vettük alapul, itt egyrészt a fényerőt lejjebb vettük 32-re (hogy 150 cd/m² fénysűrűséget kapjunk), és az R/G/B színkomponensek arányát 50/52/50-re módosítottuk. A kalibrációt elvégezve 2,27-es maximális és 0,99-es átlagos Delta E-t kaptunk. A kalibrációs fájl letölthető innen.

[+]

Ellenőriztük a háttérvilágítás egyenletességét is, ez közepesnek mondható, a jobb oldalon tapasztaltunk nagyobb eltéréseket, de normál használat során nem észlelhetőek. Ami fontos viszont még, az az ASUS TrueBlack Glossy fantázianevű fényes bevonata, mely valóban impozáns feketéket és kontrasztot biztosít, de tükröződik is.

A közvetlenül mögöttünk elhelyezkedő fényforrások tükröződését a TrueBlack Glossy bevonat sem szünteti meg [+]

Tény, hogy nem annyira, mint a régi fényes felületű kijelzők szoktak, de a közvetlenül a hátunk mögött feltűnő fényes elemekkel (ablak, lámpa, stb.) nem tud mit kezdeni, úgyhogy ennél a monitornál fontosabb az elhelyezkedés, mint egy matt bevonattal lenne. Viszont az is tény, hogy a tükröződések „tiszták”, nincs fényszóródás, és a ferdén beeső fény is jórészt elnyelődik, szóval például ablak mellett ülve, az oldalról érkező világítás kevésbé teszi fakóvá a feketéket.

Az oldalról érkező fény egyáltalán nem szóródik, így a nem válik szürkévé a fekete [+]

Összegezve tehát a TrueBlack Glossy nem csodaszer, de ha tudunk úgy ülni, hogy közvetlenül a hátunk mögött nincs fényforrás, akkor valóban javít a képminőségen.

Kezelés, extrák, értékelés

A ROG Strix OLED XG32UCWMG az ASUS-tól megszokott menürendszert kapta, mely alapvetően a hátul elhelyezett joystickkel és gombokkal kezelhető. A navigáció gyors, nincs gond a reszponzivitással, a beállítási lehetőségek pedig igen széleskörűek.

[+]

Az előző oldalon említettek mellett természetesen rendelkezésre áll mindenféle, a játékosokat segítő extra, például célkereszt, visszaszámláló, a szerintünk a csalás határát súroló nagyítás is. Mivel 2025-öt írunk, van mesterséges intelligencia is, de ne gondoljunk valami nagy dologra, például az ROG A.I. Assistant támogatású célkereszt a háttér színétől függően módosítja saját színét, így mindig feltűnő marad.

[+]

Mivel a felmérések szerint a felhasználók az OLED kapcsán elsősorban a beégést jelölik meg negatívumnak, a gyártó nagy hangsúlyt fektetett ennek a megakadályozására is, és hardveres, illetve szoftveres eszközöket is kombinál ehhez.

[+]

A hardveres rész elöl, a kijelző alatt kapott helyett, itt van az a közelségérzékelő, ami figyeli, hogy ott ülünk-e a kép előtt, és ha nem, már kapcsolja is le a panelt. Itt beállíthatjuk, hogy milyen távolságból érzékeljen bennünket a rendszer, illetve hogy mennyi idő múlva kapcsoljon a panel. Nem hiányzik a pixeltisztítás funkció sem (választható, hogy mennyi idő után nyaggasson ezzel a rendszer), de a monitor képes detektálni a tálcát és más, fix képelemeket is.

[+]

Gamer eszközként természetesen az XG32UCWMG sem marad ARGB nélkül: a hátoldalon a nagy méretű ROG logó pompázhat különböző színekben és effektekkel

[+]

A kijelző beállításait egyébként nemcsak saját menüjéből állíthatjuk, hanem USB-n keresztül a DisplayWidget Center alkalmazás használatával is.

[+]

Értékelés

Nehéz fogást találni a ROG Strix OLED XG32UCWMG monitoron, mert az ASUS kétség kívül egy nagyon jól sikerült terméket tesz asztalunkra: a kijelző dizájnos, jól néz ki, az állvány stabil, a képminőség pedig egyszerűen kiváló. A színhűség például a dobozból kivéve is elég jó ahhoz, hogy rögtön professzionális célokra is bevethessük a videóvágás, képszerkesztés területén. A menürendszer jól használható, gyors, a fontosabb beállításokat mind pár lépésben elérhetjük, a DisplayWidget Center pedig csak tovább növeli a kényelmet.

[+]

Az egyetlen terület, ahol tesztalanyunk kicsit gyengébb, az ár/érték arány, de itt sem vészes a helyzet, a 240/480 Hz-es, Dual Mode-os 4K-s, 32 hüvelykes OLED képernyők között eleve az olcsóbbak közé tartozik 450 ezer forintos árával. Viszont annak érdekében, hogy megkülönböztesse a Swift sorozatba tartozó testvérétől, az ASUS itt-ott mesterségesen megvágta tudását. Bennünket ennek következményei közül legjobban a 15 wattra korlátozott USB-PD töltés zavart, így ugyanis hiába az integrált KVM átkapcsoló és a DP-Alt tudású Type-C port, notebookunkat nem elég csak rákötni a monitorra, külön töltőre is szükség lesz hozzá. Kicsit kevésbé zavart a pivot hiánya, és a DisplayPort 2.1 helyett 1.4 használata, hiszen a DSC-nek köszönhetően az utóbbi is képes 4K felbontásban a 240 Hz-es megjelenítés biztosítására, ha pedig sávszélessége valamiért kevés lenne, még mindig ott van a HDMI 2.1 (szintén DSC-vel). Szóval itt inkább jövőállósági kérdésről van szó, mely persze teljesen valid egy majd’ félmilliós eszköznél.

Mindent egybevetve viszont a ROG Strix OLED XG32UCWMG egy nagyon szimpatikus termék, melyet bátran merünk ajánlani minden játékosnak – jelen pillanatban már csak azért is, mert aki az iPonnál szeptember 30-ig ilyen kijelzőt vásárol, az nyerhet egy ROG Azoth billentyűzetet is, mely önmagában egy 80 000 forintot meghaladó értékű termék.

ASUS ROG Strix OLED XG32UCWMG monitor

Wombath

Az ASUS ROG Strix OLED XG32UCWMG monitort az ASUS magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.