Fényrekesz és fényerő

A fényrekesz (blende) a fénygyűjtő képességet korlátozza, ezáltal csökkenti a megvilágítást az érzékelőn. A fényerő tehát a fényrekesz beállításának felső korlátja, hiába nyitnánk nagyobbra a rekesz nyílását, az objektív nem képest több fényt az érzékelőre juttatni. Ez számokban is megnyilvánul. Ha egy objektíven az 1:2.8 feliratot látjuk a fő paramétereknél, akkor a kamera kijelzőjén a rekeszszám legkisebb értéke (legnagyobb nyílás) f2.8.

Hiába nyitjuk nagyobbra a rekeszt, az objektív nem gyűjt össze több fényt

A fényerő egy objektív állandó jellemzője, tervezési alaptulajdonság, a rekeszszám viszont egy beállítás. Előbbire arányként, utóbbira főként f# jelöléssel hivatkoznak, de ahogyan az objektívek feliratainál említésre került, ebben a gyártók és a szakirodalom sem egységesek, a fotósok pedig végképp nem. Persze katasztrófa nem történt, mert ugyanúgy számítandóak, ugyanazt az összefüggést fejezik ki, vagyis a gyújtótávolság és a nyílás viszonyát.

A beállított rekesznyílás méretének egyéb hatásai is vannak, pl. befolyásolja az úgynevezett mélységélességet. Ez a jelenség, és az expozícióval való összefüggés egy önálló cikket érdemel, most csak a fényerővel való kapcsolata miatt térünk ki rá. A fényrekesz csak a legkorábbi objektíveknél volt az objektíven kívül, ma már mindig a belsejében található. A fényrekesz beállítható értékei a már fentebb leírt fényerőszámsort követik. A számsorban való teljes lépést, tehát a felület felezését vagy duplázását gyakran stopnak nevezik a fényrekesz (aperture-stop) és a rekeszszám (f-stop) angol elnevezéseiből, de a magyarban is használatosak a németből átvett hasonló kifejezések, pl. „1 blendével szűkítem a rekeszt" vagy "fél blendével nagyobb fényerejű”. Lehetőség van fél vagy harmad ugrásokra is. A harmadlépéses számsor egy szakasza így néz ki: f2.8 ; f3.2 ; f3.5 ; f4.0 ; f4.5 ; f5.0 ; f5.6 ; f6.3 ; f7.1 ; f8.0.

Ha az objektív nem egyetlen lencséből áll és fényrekeszt tartalmaz, a pupillát nem egy lencse méreteiben kell keresnünk, hanem a fényrekesz vetületében. Ezért hibás minden olyan definíció is, amely szerint a fényerő a gyújtótávolság és a rekesz átmérőjének hányadosa, nem beszélve az objektív első lencséjének méretével számoló meghatározásokról. Amíg egy fix teleobjektív esetében az első lencse árulkodik a fényerőről és nem tévedünk nagyot, ha ezt vesszük a pupilla átmérőjének, addig egy DSLR-hez készített nagylátószögű objektívnél teljesen más a helyzet, sokkal nagyobb lencsét fogunk az objektív elején találni, mint amelyet a gyújtótávolságból és a fényerőből számítunk.

Amikor nem indulhatunk ki az első lencse átmérőjéből: 28 mm 1:2.8 paraméterű nagylátószögű objektív tükörreflexes fényképezőgépekhez (az optikai tengelytől legtávolabbi két, még behatoló fénysugár pirossal kiemelve, dY mezőben leolvasható a pupilla átmérője)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!