T-stop, félreértések

Nagyon gyakran használják a fényképészet iránt érdeklődők az áteresztés szót ebben a témában. Jó lenne teljesen kivezetni ebből a fogalomkörből az "átereszt" szó minden változatát, mert hibás és teljesen félrevezető, hiszen mint láttuk, semmi köze az áteresztéshez a fényerőnek. Ez valós probléma, többször olvashatóak a fórumokban hibás következtetések erre alapozva, a legtöbben emiatt a fényerőre mint valamilyen hatásfokra gondolnak, pedig erről szó sincs.

Szorosan ide kapcsolódik a mozgóképek készítésére kifejlesztett objektíveknél használatos Transmission érték (közvetlen fordítással: átvitel – jó lenne találni egy megfelelő magyar kifejezést rá és meghonosítani), amely alapvetően ugyanúgy egy fénygyűjtő képességet ad meg, csak korrigált adattal. Bár a lencséken alkalmazott bevonatok óriási mértékben csökkentik a veszteséget, tökéletesen nem szüntetik meg, főképp ezért kell bevezetni egy másik jellemzőt. Persze azért is, mert a fényerőként megadott számok gyakran elég nagyvonalú kerekítések.

A rekeszszámra is eltérő jelölést használnak, f-stop helyett T-stop. Amíg a klasszikus fényerő nem veszi figyelembe az objektíven belüli fényveszteséget, hanem kizárólag fizikai méretek alapján kerül meghatározásra, addig ez az adat számol vele, és egy egyenértékre utal. A Transmission megmutatja számunkra, hogy mekkora lenne annak a veszteségek nélküli objektívnek a fényereje, amely ugyanekkora megvilágítást hoz létre az érzékelőn ugyanazon tárgyra irányítva (mint a vizsgált, veszteséges objektívünk).

A Transmission így nyilvánvalóan egy nagyobb számértéket (kisebb fényerőt) mutat. Az eltérés a geometriai és a méréssel megállapított adat között 0,1-0,5 tartományban van. Mozgóképfelvételnél gyakran használnak külső, úgynevezett beeső fénymérést az objektíven keresztül mért (TTL) helyett, ezért fontos az objektív pontos képességeinek ismerete, és ezért gyártanak speciálisan erre a célra fejlesztett eszközöket. Persze a különbség nem csak ennyi: pontosabb és finomabb a manuális fókuszálás, parafokálisak a zoomok (azaz nem változtatják a beállított tárgytávolságot a gyújtótávolság megváltoztatására), vagy éppen a motoros zoomhoz, fókuszáláshoz szükséges gyűrűket találunk rajtuk.

Egy objektív két változata: balra a videós T3.8, jobbra az eredeti 1:3.5 (Samyang 7,5 mm-es halszem objektívek; forrás: samyang-lens.co.uk)

Szintén gyakori a fényerő és a fényérték szavak egymással való helyettesítése, tévesen. A fényérték (Exposure Value: EV, Lichtwert: LW) egy olyan mennyiség, amely a fényrekesz beállított értékét és a záridőt egyetlen számértékkel jellemzi, az expozíciós beállítások és a fényviszonyok leírásának egyszerűsítésére vezették be.

Az utóbbi években terjedt el egy hibás szóhasználat, a „kezdő fényerő”. A fényerő az objektív egyik tervezési paramétere, nincs belőle kezdő. Ha a fényrekesszel korlátozzuk a fénygyűjtési képességet, akkor azt rekeszszámnak vagy rekeszértéknek hívják. Lehet kezdő fényerőről beszélni olyan zoom objektívek esetén, amelyek csökkentik fényerejüket a növekvő gyújtótávolság felé haladva, de más esetekben értelmetlen és kerülendő a kezdő jelző.

Az emberi szemben található szemlencsének is van fényereje, csak nehéz pontosan meghatározni, mert a gyújtótávolság változó, ugyanis szemünk más módon fókuszál, mint a fényképezőgépek, nem az úgynevezett kihuzatot változtatja. Közelre tekintéskor 1:3.0 értéknél nagyobb fényerő is kialakulhat.

ROBOTER