Ékszerdobozok az AOpentől
Ismét két AOpen Small Form Factor (SFF), azaz mini PC járt tesztlaborunkban.
A két kis masina, az XC Cube EX65 és az XC Cube EY65, kívül-belül csaknem teljesen azonos, egyedül az előlap és a fényezés tér el. Kinek mire fáj a foga, az egyik sima alumínium, a másik feketére eloxált. Lássuk a két gép részleteit:
Klikk
A kis herkentyűk számos olyan szolgáltatással kényeztetik majdani tulajdonosaikat, hogy azokat még felsorolni is sok. Korábbi AOpen XC Cube (EZ18) cikkünkben már volt szó ezekről. Ne is pazaroljuk az időt, vessünk egy pillantást az ékszerdobozok megjelenésére – érdemes.
Külvilág
Az ördög és az angyal
A két mini PC tényleg ég és föld: az egyik elegáns, világos színvilágával és letisztult, pazar eleganciával, a másik pokolian sötét, vagány, modern pofával kelleti magát. Mindkét gép borítólemezének felülete érdesített volt, ezáltal nyugodtan fogdoshattuk, simogathattuk a készülékeket. Az AOpen EZ18-cal éppen az volt a problémánk, hogy sima, lakkozott felülete miatt szinte nem is mertünk csupasz kézzel hozzáérni, nehogy ujjlenyomatot hagyjunk a gyönyörű kis bőrén.
Ám a kétpetéjű ikrek eleje is tartalmaz azonos vonásokat. Az előlapi csatlakozók egy az egyben megegyeznek mindkét típusnál (audiocsatlakozók, 2x USB2.0, IEEE1394).
Az egyben levehető borítólemez mindkét modellnél jobb- és baloldalt egyaránt megfelelő méretű és légáramlatú szellőzőnyílásokkal van ellátva. Erre adott esetben szükség is lehet, hiszen a kis gépekből báránybőrbe bújtatott farkast varázsolhatunk egy izmos processzor és egy még izmosabb VGA segítségével – s ezeknek bizony elkel a friss levegő.
A gépek igényes kivitelezésű, esztétikus gumilábakon állnak. Az "angyalka", azaz a világos színvilágú gép ráadásul egyesített, alumíniumlábat kapott előre. A legapróbb részletek kidolgozási minősége is magáért beszél.
Kártyarögzítő
A hátoldaluk is egyezik: a táp jó szellőzéssel, alatta a párhuzamos port, majd a két PS/2, a soros, a D-Sub és a digitális hang kimenete, az IEEE 1394, az ethernet, az USB2.0 csatlakozói és az analóg audiorészleg. A PCI- és az AGP-kártyák rögzítése érdekes megoldás: egy csavar kitekerésével a csappantyú felhajtható. Lássuk, mit rejtegetnek a gépek a motorháztető alatt!
Belvilág és szerelhetőség
Mivel mindkét gép azonos belső felépítéséről (az alaplap is azonos típusú) meggyőződtünk, ezért csak az egyiket fogjuk itt nyilvánosan levetkőztetni.
A meghajtók kerete
Felülnézetből
Oldalnézetből
A borítólemezt három, kézzel kicsavarható csavar tartja. Ezek eltávolítása után láthatjuk a fenti képen felülnézetből a gép belsejét. A szerelés nagyban megkönnyíthető, ha a meghajtók alumíniumból készült keretét kiszereljük. A keretet két csavar tartja a helyén.
A keret alatt találhatók az IDE- (PATA és SATA) vezérlők csatlakozói, illetve a tápcsatlakozó és a RAM-foglalatok. A gyártó nagyon jó minőségű, kerekített szalagkábeleket mellékel mindkét géphez, érdemes azokat használni (akár a jobb szellőzés miatt is).
Arra gondoltunk, kiszedjük a tápot, hátha még könnyebben hozzáférhetünk majd a gép belsejéhez. Ám az olyan szinten össze volt kötegelve, hogy nem volt szívünk szétvagdosni a mesteri munkát:
Egyébként itt beékelve érdemes kitérni a merevlemez külön kis fiókjára, amely síneken csúsztatható ki ívelten a nagyobb alumíniumkeretből:
Csavarjuk ki kézzel a keret egyetlen rögzítését, majd enyhén oldalirányba csúsztassuk ki a HDD-keretet magunk felé. Ha kivettük, összesen négy csavar segítségével becsavarozhatjuk a merevlemezt. A keret könnyedén, határozottan csúszik a síneken.
Mivel bestiális kis izomgép építhető az AOpen XC Cube-okból, ezért gyorsan bele is próbáltunk egy ATI VGA-t (HIS 9600XT). A kártya némi mozgatással belefeküdt az AGP-foglalatba. A nyák nem ért hozzá semmi beltéri szerkezethez, s rögzítése is megfelelő:
A VGA kiszerelésénél némi problémába ütköztünk. Ugyan be viszonylag simán ment a dolog, kifelé már nem volt annyira zökkenőmentes. A VGA DVI-csatlakozójának csavarja némi fejtörést okozott, mikor az makacsul beleakadt a ház hátoldalába. Mivel nem akartuk kicsavarni a csavart, s tudtuk, hogy a kártya bement a helyére, ezért annak valahogy ki is kell jönnie, ezért kicsit elszántabban estünk neki a kiszedésnek, és ezúttal sikerrel is jártunk.
A processzor hűtőjéről majdnem el is feledkeztünk, holott érdekes felépítése miatt megérdemli figyelmünket. A ventilátor a réz alapú bordán oldalirányba van felszerelve. Ennek a rézlemeznek az alja egyébként lehetne polírozott – azt az alumíniumos, grafitos nemtudjukmit meg nyugodtan el lehetne hagyni némi jó minőségű szilikonpasztáért cserébe.
A borda a processzorra szerelve véleményünk szerint nem feszült eléggé a CPU felületére. Ezen lehet segíteni, hiszen az oldalt található feszítővasakat kell némileg meghajlítani. Most először, de nem utoljára készítettünk hangfelvételt a mini PC hangjáról. Természetesen nem a hangerő közvetítése volt a cél, hiszen ahányan hallgatják, annyiféle beállítással szólhat az mp3, hanem a gép hangzása. Az mp3 formátumú fájl letölthető innen.
Indul a bakterház!
A könnyed összeszerelés után (Intel Pentium 4 2,8 GHz/800 MHz FSB CPU, 1x 512 MB DDR400 RAM, HIS ATI 9600XT, 40 GB HDD) első dolgunk a kis gép BIOS-ának finomhangolása volt. Íme néhány kép a BIOS-ról:
A büszke fejlesztők "névshowra"
Él!
Egyszerűen szép látvány
A BIOS-ban érdemes a Silent BIOS/HW Monitor címszó alatt a Fan Mode-ot Smart Controlra állítani, így a CPU-hűtő nem ordít állandóan (mert bizony képes erre), hanem igény szerint emeli a fordulatszámot. Egyébként az mp3-fájlban hallatszik is, hogy bekapcsolás után rövid időre felpörgeti a BIOS rendesen a CPU és a táp ventilátorát, majd a megfelelő beállítások érzékelése után teljesen lelassítja a két légcsavart. Használat közben szerencsére sosem sikerült elérni a legmagasabb zajszintet – ez a ház átgondolt szellőztető rendszerének köszönhető. A CPU buszsebességét ennél a gépnél is MHz-enként lehet emelni, vagy csökkenteni. A szokványos Phoenix Award BIOS igazából semmi izgatót vagy meghökkentőt nem kínál.
Értékelés
Az AOpen ismét szemrevaló, nagyon szép kis gépeket alkotott. A kivitelezés első osztályú, a szerelhetőség ha nem is kiváló, de jobb az átlagosnál. Az AGP-sínbe illeszkedő VGA kártya kivételével minden simán ment szerelés közben. A SilentTek CPU-hűtés jól működött, nem volt ordítóan hangos a gépezet. Kinek ajánljuk a gépeket? Nos, az angyalka (EY65) igényes irodák menedzsereinek asztalára, a kis ördög (EX65) pedig a LAN-partik hőseinek való. Igazi vadócot lehet ezekből a mini gépekből építeni, s könnyed felépítésüknek köszönhetően az ifjabbak sem fognak sérvet kapni cipekedés közben.
Ami tetszett:
-
igényes, szép küllem
-
tuningbarát BIOS
-
ötletes funkciók
-
könnyű felépítés
-
ideális LAN-partikra, de igényes irodákba is
Ami nem tetszett:
-
nem tarthattuk meg őket
Értékelés: ajánlott
Az AOpen XC Cube mini PC-ket az Sowah Kft.-től kaptuk bemutatóra.
MLaca
