Bevezetés
[2001.07.12.] A leendő prohardveren, épp aktuális leánykori nevén a rio.hu weboldalon feltűnik az első testközeli P4-mustra: egyik bevállalós (Gergőke-közeli :) ) ismerősünk jóvoltából sikerül néhány napig nyüstölni az Intel és a világ első P4-es chipsetjét, az RDRAM-os i850-et, egy hozzá való Socket 423-as 1.7GHz-es Willamette-tel, valamint egy Intel Garibaldi lappal karöltve. A Magyar Televízió civil szervezetek képviselőivel bővített kuratóriuma pedig nem választja meg az MTV élére Friderikusz Sándort, se Szenes Andreát, sem pedig Bara Istvánt..
Nos, a számunkra fontosabb történés már csak azért is érdekes, mert nyilván még mindig azok vannak többségben, akiknek egyelőre nem volt/lehetett szerencséjük ilyesmi rendszerhez. A mai árakat figyelve egyébként ezen most könnyebb segíteni, mint bármikor korábban.. De érdekes lehet akárcsak maga a dátum, a nem szándékosan kivárt (..) évforduló is. Vagy az, hogy egy 1.7GHz-es P4-et még mainapság sem kell szégyellni, no persze "szubkultúrája" válogatja. Friderikuszék például biztosan nem szégyellik, bár ők vélhetően semmilyen más PC-közeli cuccos iránt nem táplálnak mérhető érzelmeket. (nézzük el nekik..)
Továbbra is az évfordulónál maradva, adódik a kérdés, vajon mi lett volna, ha az Intel kicsit lassabban, esetleg gyorsabban fejleszt, és kapásból a mostani Northwoodokkal nyit? Más helyzet lenne, az biztos. Mert képzeljük csak el, mennyire boldog lenne "mindenki", ha 1.6A-s P4-eséhez csupán frankó, első generációs i850-es lapokat tudna vételezni. Ahol ugye még sehol a magas FSB. Egy ilyen 100MHz-es (400MHz) rendszerbuszon üzemelő kombó vajmi keveset láttatna a mostani Northwoodok teljesítményéből, amely teljesítmény a zárt szorzó miatt szépen bent is rekedne a procikban.
Mindez az Intelnek egész biztosan kedvező lenne, ugyanis ez esetben még nem lenne a piacon olyan chipset, amely képes lenne tartani a lépést, azaz mindenki, aki 2GHz fölé kívánkozik, meg kéne vegye a gyárilag "tuningolt" változatokat. Mert nem felejtsük: a mostani 1.6A-s P4-ekre akár 1000+ MHz-et is rádobhat a vállalkozó kedvű júzer, súlyos ezresek elköltésétől kímélve meg magát.
Hirdetés
A helyzet azonban, tudjuk, kicsit másként alakult, és csak mikorra a magas FSB-kkel fűthető CPU-k megérkeztek, kerültek piacra a passzentos chipsetek, RAM-ok. (más kérdés, ha nem lett volna zárt a P4 szorzója, úgy a 100MHz közeli FSB-kkel korábban is ki lehetett volna hajtani a Northwoodokat..) Itt tartunk most. A 845E vagy 845G ugyanis már nem retten vissza a 150MHz feletti FSB-ktől, és bár ez ügyben az SDR-es 845-ösök sem voltak elmarasztalhatók, egyedüli kivételként, a P4 és az SDR SDRAM kombinációja mégsem volt túl fényes, és itt ugye a sokat emlegetett Quad Pumped FSB-re, másként a minden korábbinál izmosabbra elvárt RAM-sávszélességre gondolunk.
Az előbbi néhány bekezdésből már látszik, részben milyen tapasztalatokat szereztünk egy, a P4 alá készült, az RDRAM-okra "végre" tényleges alternatívát nyújtó DDR SDRAM-os, magasabb FSB-kre is kvalifikált chipset, egyszóval az i845G esetén. Ám ha csak ez előbbi szempontjaink lettek volna, úgy beértük volna az i845E-vel is, mi azonban kicsit tovább mentünk, hiszen a "G"-s chipkészlet is tovább megy, és nemcsak az ABC-ben: ez a készlet egyben egy integrált grafikus magot (Intel Extreme Graphics) is fel tud mutatni. Közvetlen riválisainak tehát a SiS és a VIA hasonló megoldásai számítanak.
845G, meg ami előtte van..
Az olvasónak igaza van, az Intel mindezidáig tényleg nem sokat csillogott, ha grafikus magokról esett szó (i740, i752), bár ha azt nézzük, akár az i810, akár az i815 mennyire voltak népszerűek, értsd kelendőek, a kép sokat változik. (az i740 esetén is a "sokat" (csillogás) a lényeg, mert bár annak idején (bemutatásakor) az egyik legjobb megoldásnak számított, a konkurencia rövid úton lelépte..) A célközönség nem túlságosan magas igényeit ugyanis bőven kielégítette mindkét set, tehát a sikeresség ebből a szempontból nem volt kérdés. Más lap, hogy teljesítmény tekintetében mire elegendő egy-egy integrált megoldás. És bár a jelenlegi palettán szereplő tételek közt is húzódik különbség, nem is akármilyen, a célszerűségen és a "legminimálisabb" elvárásoknak megfelelésen felül (mi kell még?..), továbbra sem talál húzós érvet az, aki vásárlás előtt ezeket a megoldásokat áttekinti.
Itt azonban több dolog is van, ugye egyrészt 1-2 pipeline (lásd integrált megoldások) a mai kor követelményei (Ge3 4/8) szerint édeskevés, másrészt viszont a nem grafikus feladatokra koncentráló felhasználóknak akár sok is. Az integrált megoldások fejlesztése azonban nyilván nem állhat meg, hiszen egy-egy platform sikeressége korántsem egyetlen mérőszám megléte avagy nem megléte alapján dől el: ott van még a képminőség, a kezelt kimenetek, a DVD támogatás, illetve magának a chipsetnek a stabilitása, az implementációk minősége, stb.
Az i845G köré épülő lapok bejelentésekor azonban több helyütt is elhangzott, hogy a platform nem egyszerűen egy lesz a sok közül, hanem a LEGERŐSEBB, a LEGGYORSABB, sőt, elvileg az NVIDIA Ge2 MX400-ának szánják, és végre nem vacsorára(..), hanem ellenfélnek. Nos, miután a bogarat már jó korán belegyömöszölték a fülünkbe, még a CeBIT-en, kíváncsian vártuk, mire képesek valójában az i845G-s lapok.
Az egyik első implementet a hazai piacon egyelőre kevéssé ismert DFI tette le az asztalra (DFI NB76-EA), na, ők voltak azok, akik a CeBIT-en egyedüliként már működőképes 845G-s lapot állítottak közszemlére. A mellérendelést így utólag, főleg a teszteket látva mi kicsit túlzónak érezzük, bár a magunk részéről már a specifikációk szemrevételezése után sem gondoltuk komolyan a párhuzamot. Csoda ugyanis most sem történt, csupán megszületett a mindezidáig legerősebb P4-es integrált grafikus chipset. (NVIDIA? ATI?..)
A DFI-nek egy valamiben volt igaza, már amennyiben egyetlen más gyártó lapját mellé téve ilyesmi konklúziók egyáltalán levonhatók, ez pedig az, hogy az ő lapja tényleg "overengineered"-nek tetszik, a Gigabyte lapjához képest nemegyszer kimérhető majd' 10%-os teljesítménytöbblet fényében. (ez mindenekelőtt frame rate-et jelent, mint majd látni fogjuk)
Említettük a végre valahára kapcsolható magas FSB-ket. Nos, igen, ezekből tényleg nem szenvedtünk hiányt, a két lap végig egymásra licitált, míg végül a Gigabyte került az első helyre: 1.725V(!!) mellett produkált 164MHz-es FSB-je, vele pedig Northwoodunk 2624MHz-es teteje minket is lenyűgözött! A DFI eddig nem bírta, nála be kellett érnünk 153MHz-cel, azaz 2448MHz-cel. (1.85V) Ez a néhány adat azonban még nem elég indok a mért különbségekre, így a lapoknál ezt pontosítani fogjuk.
A hivatalosan is 133+ MHz-ekre épített lapok esetén végre nem kell rettegnünk a túlzottan magas AGP/PCI órajelektől, más kérdés, hogy a 133MHz-et papíron nem támogató SiS645-ös Gigabyte 8SRX lap ezt már jó ideje abszolválja. Az órajeleket "különféle" módszerekkel osztotta a két lap, a hatékonyság is különböző volt. Itt egyébként a DFI-é a dicséret: bármilyen FSB mellett lehetőségünk volt 66/33MHz-et adni az AGP/PCI párosnak.
A Gigabyte lapját csak mint chipset-referencia használtuk, a polcokon a két alaplap vélhetően nem egy kaliber, bár a mai árakon és a két márka presztízsét tekintve, ki tudja?..
Az integrált chipkészletekről készített táblánk alapján világosan látszik, hogy az Intel megoldása kimagaslik a mezőnyből, és bár mindezt tesztekkel itt és most nem áll módunkban bizonyítani, a dolog ettől függetlenül tényként kezelendő. A VIA sereghajtó megoldása egyben a legolcsóbb platformot is jelenti, míg a SiS650-es setje egyfajta középút, bár DDR-es implementjéhez egyelőre nem volt szerencsénk. (az ASUS-nak fogható egy SDR-es változata, de azt nem lenne fair a DDR-es i845G mellé tenni..)
Magas FSB-kről már volt szó. Ennek alapja azonban mindenképp a "jó minőségű" DDR RAM kell legyen. Így volt ez jelen esetben is, DDR333-as Samsung modulunk elképesztő magasságokba hagyta magát húzni: a Gigabyte lapjában, még egyszer, az 1.725V-on járatott CPU mellett DDR436MHz-esként is helyt állt, bár a mutatvány egyelőre még nem probléma mentes..
Viszont ideje rátérnünk a lapokra, egyenként, kezdjük a sort a DFI-vel!
DFI NB76-EA
A lapról készített képek önmagukért beszélnek, az alapvető tulajdonságokról így nem is ejtenénk szót, úgyis következik még egy összefoglaló tábla. Amit azonban mindenképp kiemelnénk: erre a lapra a Gigabyte-éval ellentétben csupán 2db DIMM slot került, mégsem fér bele kevesebb RAM! Ez nyilván úgy lehetséges, hogy a Gigabyte 3 slot-ja valójában ugyanúgy csak 4 bankot kezel. Ez utóbbi megoldás előnye, hogy a maximális kapacitás elérése érdekében részben számolhatunk régebbi, egy oldalas modulokkal is. A DFI kicsit szigorúbb ennél.
Maradva továbbra is a díefájnál, fontos megjegyezni, hogy: a lap kialakítása szerintünk alapvetően rendben van, a lap BIOS setup-ja rendezett és viszonylag részletes, sok beállítást enged, hogy a mobónak mindenképp be kell kötni a +12V-ot, Vcore-t 1.85V-ig enged, bár kicsit fura módon, FSB-t MHz-enként skálázhatunk, stb.
KLIKK a nagyhoz!
Ezek egyelőre nem túl jelentős megállapítások, így térjünk is rá a "RAM-hajtáslánc"-ra.. Itt ugyanis jelentős eltérések figyelhetők meg a két alaplap közt. A DFI tapasztalataink szerint három fajta RAM beállítást támogat, úgy mint fixen 100MHz (400MHz), szintén fixen 133MHz (533MHz), valamint FSB+25%, ezzel 133-as FSB mellett ugye a DDR333-at hozza ki.. Ráadásul az alap FSB-ket (100/133) végig jumperelni kell: ennek elmulasztása kínos tapasztalatokat hozott, 400-as FSB-re állítva az 533+ -os értékek rendre elhasaltak.
A Gigabyte ezzel szemben csak és kizárólag +33%-ban gondolkodik, amelyről a boot-képernyő rendre be is számol.
Egy integrált grafikus chipset, főleg ha P4 alá készült, előbb-utóbb mindenképp szembesül a DVD lejátszással.. Ugyan ezt szintén nem próbáltuk ki, ám a szoftveres lejátszásnak elvileg gond nélkül mennie kell. A grafikus mag tulajdonságai közt szerepelt a 350MHz-es integrált RAMDAC is. Nos, mint köztudott, itt sem csak a szimpla MHz-érték a döntő, így eshetett, hogy 85Hz mellett (1024*768) a mi kényes szemünknek már kicsit mosott képpel szembesültünk. Ellenben a 75Hz tiszta volt. Viszont kevés. A DFI dobozában nem csak a képpel is bemutatott kártyaolvasó lapult, hanem egy, az AGP slotba illeszthető kártya is, amin DVI kimenet, valamint egy TV-out is helyet kapott.
Még néhány DFI-s jellemző, aztán visszatérünk vizsgálódásainkhoz.. Intel Application Accelerator (IAA). Ez is be lett mutatva nekünk @ CeBIT, és tényleg vagy 10sec-kel gyorsabban bootolt a DFI lap, ezzel megtámogatva. Sőt, állítólag nem csak itt jótékony, bármilyen alkalmazás futtatásakor odateszi magát, bár Win2K/WinXP alattisága miatt nem próbáltuk.. Ja, és @ DFI büszkék rá nagyon, hogy amíg más gyártó lapja beadja a kulcsot, ha 3.3V-os AGP zsugát tesznek beléje, addig a DFI lapok, ez a mostani biztosan, bírják a gyűrődést! Tessék kipróbálni! :)
A DFI-t három beállítással kínáltuk meg, ezeket a következő tábla foglalja össze.
Fura tapasztalataink voltak a BIOS-beli Vcore állítással, ugyanis az 1.6A-s proci alap 1.5V-jára mindössze hat lépésben engedett feszt pakolni, mint: 1.525V (mérés szerint csak: 1.50-1.52V), 1.55V (1.52-1.53V), (1.74-1.76V), (1.77V), (1.8V), valamint (1.82-1.84V). Mindezt pedig úgy, hogy 1.55V felett minden "75"-re végződő feszültségérték esetén 1.74-1.76V-ot, minden "egészre" végződő esetben 1.77-et, "25" esetén 1.8V-ot, "50"-nél pedig 1.82-t osztott a procinak!.. Izgalmas. Ráadásul 1.55 fölött már nem tudott a lap resetelni, míg 1.55-ig (ez ugye három lépcső..) gond nélkül ment neki. A proci egyébként 133-on alapfeszen elfutott.
Szintén a lap stabilitásának rovására írandó, hogy ugyanazokkal a RAM-időzítésekkel (2-5-2-2), amelyekkel 100MHz-es FSB mellett a DDR266-ra pakolt (aszinkron 133MHz) RAM gond nélkül működött, 156(153)MHz magasságában már nem boldogult az alaplap. Vissza is kellett venni belőlük. (2.5-7-3-3)
A három beállítás így érdekes erőviszonyokat hozott: az FSB/RAM-ra 156/133-mal szemben a 133/166 rendre izmosabb végeredményt produkált. Csak emlékeztetőül: a Gigabyte teteje 164/218MHz volt!..
A magunk dolgát nehezítettük azzal, hogy a procit végig csúcsra járattuk: amíg 153-on az on/off procedúra mindig hozott pozitív eredményt, addig 156-on már messze nem volt ez így..
Gigabyte 8IGX
Sok helyütt utaltunk már a lap tulajdonságaira, meg itt is lesznek ugye képek szép számmal, így inkább a jelentősebb vonásokra koncentrálnánk. Az alaplap, jó gigabyte-os szokás szerint két kiadásban létezik, ám ez csak a lightos verzió volt, a NYÁK "varratai" persze most is megelőlegezték az igényesebb kivitel tulajdonságait, mint RAID, Creative hang chip, stb.
Alapvető tulajdonságaikat tekintve azonban feltehetőleg megegyezik a két lap, így sokkal igénytelenebb megoldásokra az itt és most nem tárgyalt testvér esetén se számítsunk.. Sőt.
KLIKK a nagyhoz!
A layout itt is rendben valónak tűnt, ahogyan a +12V innét sem hiányozhatott. A 3 DIMM slot előnyét már kitárgyaltuk korábban, és a meglepő módon csupán 1.725V-ig tekerhető Vcore-ról is esett már szó. Az FSB-hez érdekes felső határt húztak, lásd táblázat.. A "RAM-hajtáslánc" itt sokkal letisztultabb, mint a DFI esetén, a lap stabilitása az extrém FSB/RAM értékek alapján elsőre szinte makulátlannak tűnt. Ám hiába engedte 164/218-on a Sandra futtatástól, a netezésen át, a bármilyen szokványos Windows játszadozást, grafikus alkalmazásokat ekkor már nem indíthattunk. Hiába emeltük a VAGP-t, a VDIMM-et, D3D/OpenGL API-któl rendre kidőlt a rendszer. Így tessetek ti is csepp fenntartással viseltetni a Gigabyte lapja iránt, ugyanis hiába a hihetetlen extrém konfig paraméterek, ha külső AGP-s kártyával csak 122/162-ig ment a derbi!..
Roppant érdekes, hogy az integrált grafikus mag FSB-re ennél majd' 35%-kal tovább bírta..
A Gigabyte BIOS-a ugyan szintén foltos volt: hiába állítottuk be pl. a "halt on all errors"-t, illetve konfiguráltunk hozzá olyan eszközöket, amelyek nem voltak csatlakoztatva, a lap bootolt, mint a meszes.. Egy szimpla post-képernyő ellövéséhez is elő kellett bányászni egy hibás HDD-t, így amíg a lap a felismeréssel bajlódott, remek kis Minolta kameránkkal jó pár próbálkozást ejthettünk. Ennél kicsit nagyobb zűrnek tűnt, hogy az AGP/PCI osztást vezénylő PLL16/20/../40 beállítás csak az első (PLL16) mellett hagyott hátra működőképes rendszert, a többi izzításakor már nem ment a reset.
A két lap gyorsított (eljárással..) kivesézése után pedig következzenek a táblázatok, mind a sok, csak itt-ott kommentálva, mert alapvetően azért próbálnak már önmagukban is hét nyelven szólni az olvasóhoz, hogy a felesleges és redundáns körmöléstől megóvják az elszánt és rendre időhiánnyal küszködő tesztelőt, így július elején, a végtelenül humánus 35 fokban..
TESZTEK
Tekintettel arra, hogy az i845G egy teljesen új grafikus magot hordoz, a teljesítményét igyekeztünk tüzetesen megvizsgálni. A DFI szerint ugyan "The 845G-based NB76 from DFI produces a graphics quality essentially equal and sometimes better than an MX400 card." - mi azért szépen leméricskéltünk magunknak mindent.
Az egyszerűség kedvéért ismét megmutatnánk a DFI lap beállításait:
Elsőként az OpenGL alatti helyzetnek járunk utána, sorra véve a DFI, a Gigabyte, végül egy ASUS MX400 eredményeit. A grafikonok könnyű összevethetősége érdekében a skála mindhárom esetben ugyanaddig tart.. :)
Az első benyomások után a Direct3D alatti teljesítményt vizsgáljuk, a vér itt sem válik vízzé.. Minden eddigi eredményt visszaigazol a 3DMark2k1 részletes táblája, további kérdés egyre kevésbé akad, hacsak az nem, hogy mire jó 9fps-sel lefutnia egy Aquamarknak..
KLIKK a nagyhoz!
A 845G eddig csak "hozta" a papírformát, most azonban, főképp a Gigabyte lapján, végre formát is bont, méghozzá elég látványosan. SiSoft Sandra eredmények következnek..
Végül ismét közkinccsé tesszük házi örökranglistánkat, beillesztve a friss megfigyeléseket. Hajrá DFI! :) Utolsó grafikonunkon pedig egy eddigi álomhatár is leküzdetik, bár hogy ennek mi értelme van, azt, mint minden álomszerű dolog esetén, ne kérdezze tőlünk senki.. :)
A konklúziók persze most is sokan vannak, ráadásul magunk is csak egy olvasatát adhatjuk mindannak, amit láttunk.. Ha az volt a kérdés, vajon elpáholja-e egy integrált grafikus chipset az NVIDIA egyik belépő szintű megoldását (Ge2 MX400), akkor a válasz egyértelműen nem. Ha viszont az, hogy eztán megmosolyogható-e a VIA-s, SiS-es integrált kompánia, úgy teljesítményügyileg, akkor egyértelműen igen. Ráadásul ezután jó ideig senki sem vitathatja el a legizmosabb P4-es chipkészlet titulusát az Inteltől, mert ez egyelőre az i845E/G kiváltsága. Punktum. Implementáció és implementáció közt is lehet eltérés, ez is kiderült, bár ilyen alapon sok jó márka lapjára kimondható az a bizonyos "overengineered" minősítés. A DFI mindenesetre (itt) nem beszélt mellé. Az új Intel chipsetek szépek, gyorsak, stabilak, bár továbbra is látszik a fejlődés lehetséges iránya. No, az lenne meglepő, ha ez nem lenne így.. Gigabyte lapot már jó párat fogtunk, volt köztük jó, jobb és kevésbé sikerült egyaránt, míg DFI board most először került a kezeink közé. A márka hosszabb távú honi terveit ugyan nem lehet megsaccolni egyetlen lap alapján, ám az "egyértelműen kiderült", hogy méltán jegyzik az ötödik legnagyobb gyártóként, alaplapi megoldása ugyanis, a kisebb bakiktól és kiforratlanságoktól eltekintve, szépen helyt állt. Ez persze még mindig fokozható, csak hogy el ne bízza magát senki..
keopsz!
Az ASUS VGA és a Gigabyte lap a CHS-ből, a DFI lap a DFI-tól érkezett. Ge3 Ti200-as kártyánk most a Chaintech tesztgyőztes vasa volt, DDR RAM-ból 256MB-nyi Samsung DDR333-ast használtunk, míg saját Northwoodjainkon egy-egy Spire hűtő teljesített szolgálatot, ezt itthon a Pulzar(.hu) forgalmazza. Billentyűzetünk az A4Tech anti-RSI keyboardja volt, egerünk Acer/Benq, ezeknek a szereknek a Kelly-Tech a dílere idehaza. Tápegységeink rendre Chieftec 340W-os holmik, ezeket mi nagyon nagyra tartjuk.. Székeinket a Stokke Magyarország biztosítja. (www.stokke.hu)
