Fő az egészség

Ezúttal egy olyan olvasónk levelét tesszük közzé, aki fontosnak tartja elmondani a számítógéppel dolgozóknak, hogy mire érdemes figyelniük az ülőmunka és a permanens monitorstírölés ártalmainak enyhítése érdekében. Mielőtt munkába áll, kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét!

***

Továbbra is várjuk írásaitokat Az Olvasó ír rovatunkba, az címre. Ugyanezen a címen válaszolunk a terjedelmi, formai és egyéb megkötésekkel kapcsolatos kérdésekre is.

Az IT.news szerkesztői

Költői kérdések: ki dolgozik irodában? Ki használ nap mint nap billentyűzetet, egeret és ki tudja még, mit? Egy irodában csücsülsz egész nap, a napot is csak fényképről látod? Vegyük sorra, hol is dolgozunk, milyen veszélyek között, és mit tehetünk ellenük. Barangoltam a neten, és találtam egy 2003-as cikket, ami szintén ezzel a témával foglalkozik. Szomorúan kellett tapasztalnom, hogy a helyzet azóta sem változott.

Testtartás

Nem mondok semmi újdonságot azzal, hogy az ülőmunka veszélyes. Napi 8 óra egy kemény székben a gerincünknek borzalom, és akkor még nem beszéltünk a túlóráról. Persze ezért még nem kell állva dolgozni, mert az meg a lábaknak nem tesz jót, csak be kell tartanunk pár szabályt. Ha lehet, valami olyan széket használjunk, ami ergonómiailag követi gerincünk vonulatát. Ha a lábunk nem ér le a földre, akkor használjunk lábtámaszt (nem biztos, hogy egy kihúzott fiók megfelel erre a célra...). A számítógépre is van pár szabály, amit be kell tartani. Soha nem értettem azokat az embereket, akik az egekbe emelték a monitort, és alulról pislogtak rá, érdekes testtartás mellett. Ezt kerüljük, mindig legyen a monitor felső része szemmagasságban, így nem fog a tekintetünk elkalandozni (annyit). Ki gondolta volna, hogy az áruházakban is emiatt nem tesznek semmi érdekeset szemmagasság fölé?

Szem-telenség

Egy kis idézet: „Az uniós igények Magyarországot kötelezik a képernyő előtt dolgozók fokozott védelmére. Ennek érdekében 1999-ben a munkavédelmi törvény kiegészítéseként meg is született az a rendelet, amely szabályozza a legalább négy órát monitor előtt ülők munkafeltételeit. E szerint óránként tíz perc, össze nem vonható szünet jár a számítógép előtt dolgozóknak. A rendelkezés kitér olyan szempontokra is, hogy a billentyűzet előtt annyi helyett szükséges hagyni, amennyi lehetővé teszi a kéz és csukló alátámasztását, a szem és a képernyő távolsága pedig nem lehet kevesebb 60 centiméternél. Az ablaküveget megfelelő árnyékolással kell ellátni, hogy a dolgozót ne zavarja az ablakról a monitorra tükröződő fény. A monitor nem villoghat, az ott megjelenő jeleknek jól láthatóknak kell lenniük.” (2002. január. 29., Népszabadság) Kedvenc részem az utolsó mondat, ismerve sok orvosi rendelő monitorát, régi jó öreg monitorszűrő kerettel felszerelve. De már legalább színes. Szemünk védelme kiemelten fontos, mivel az öregedéssel mindenképp romlik, ezért is tanácsos néha felállni az asztaltól, és ha lehet, kimenni a friss levegőre, ez a stressz csökkentésében is fontos lehet. Kiegészítésként veszem hozzá a telefonos ügyfélszolgálatokat a cikkhez, ahol headsetet is kell használni, egész nap. A hallásra is ugyanaz igaz, mint a szemre, tehát korral romlik, emiatt ha nem szükséges, ne nyomjuk fel maximumra a hangerőt.

Étkezés

Aki aktívan sportol, az tudja, hogy a napi háromszori étkezés nem elég. Tehát „a munka előtt bekapok valamit (vagy nem), ebédre valami gyors, este meg nincs kedvem semmit sem összeütni, hozatok valamit” felfogás hosszú távon nem jó (magyarul: junk food hanyagolandó). Itt „besegít” a légkondi az életünkbe, bizonyára mindenki észrevette, hogy ha irodában van, több folyadékot fogyaszt, mint egyébként, ez sajnos a légkondicionálás kellemetlensége. Kólát, cukros italokat kerüljük, teát is csak mértékkel, mert ezek dehidratáló folyadékok, inkább ásványvizet, de abból sokat. Étrendünket is eszerint válogassuk, zöldség legyen benne, néha gyümölcs is. [...]

(E-mail cím a szerkesztőségben)