Commodore Plus/4

A közelmúltban egyik képrejtvényünk a szokásosnál is nagyobb sikert aratott. Úgy néz ki, hogy olvasóink között sokan ismerték, szerették a Commodore Plus/4-et, így jó ötletnek tűnt egy rövid cikkben bemutatni ezt az ikonikus masinát, amely sok magyar számára a kapudrogot jelentette az informatika mesés univerzumába.

Commodore Plus/4 (forrás: Wikipedia) [+]

Commodore 1982-ben robbantott a C64-gyel, amely korának legsikeresebb számítógépe lett, hiszen körülbelül 25 millió darabot adtak el belőle. Viszonylag könnyű kezelhetősége, jó grafikája és jó hangminősége miatt a professzionális és otthoni felhasználók körében egyaránt nagy népszerűségre tett szert. A vállalat vezetője, Jack Tramiel azon az állásponton volt, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg, és úgy vélte, hogy egy olcsóbb, kicsit más tulajdonságokkal bíró géppel még szélesebb piacot tudnának lefedni. Így született meg a hányattatott sorsú Commodore Plus/4 ötlete, amely globálisan nem lett sikeres, hazánkban viszont népszámítógéppé vált.

Mit tudott?

A masinába egy saját fejlesztésű és gyártású, 1,77 MHz-es MOS 7501 CPU került, ami papíron jelentős előrelépést jelentett a C64-ben dübörgő 1 Mhz-es MOS 6510-hez képest. Viszont csak akkor tudott így száguldani, ha nem működött a grafikus chip (közösen használták a memóriát), mert ilyenkor a teljesítménye visszaesett 1 Mhz-re. Magyarán például a játékok esetében a beharangozott nagy előny pikk-pakk szertefoszlott. A szoftvereket kazettáról, 5,25"-es floppy lemezről, illetve a gép hátuljába dugható cartridge-ekről lehetett betölteni. A vezérlésre a klaviatúrán elhelyezett négy kurzorgomb, illetve joystick szolgált.

C+4 belülről [+]

Nagy újítása volt az alkalmazott TED chip, amely az olcsóság jegyében egyben felelt a grafika megjelenítéséért és a hangok megszólaltatásáért. A C64 esetében ez két külön chip, a VIC-II és a máig legendásnak számító SID 6581/8580 feladata volt, ami értelemszerűen több pénzbe került. Csakhogy a kedvezőbb árnak volt egy-két komoly hátulütője: a hang minősége jelentősen elmaradt az elődétől, és a grafika terén is komoly kompromisszumok megkötésére kényszerítette a programozókat és a felhasználókat. Bár a felbontása ugyanakkora volt (320x200 képpont) és 16 helyett 121 szín megjelenítésére volt képes, viszont nem támogatta a sprite-ok (maximum 24x21 képpontos, a képernyő többi részétől függetlenül mozgatható objektumok) kezelését, ez pedig azt jelentette, hogy nem volt kompatibilis a Commodore 64-gyel, azaz gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni a szoftveres támogatást.

Viszont egy pár területen kétségtelenül előrelépést jelentett a Plusinak becézett gép. A BASIC 3.5-ös verzióját kapta meg, ami egyszerűbben kezelhető volt, mint a C64 által használt 2.0. Például megjelentek a grafikával és hanggal kapcsolatos parancsok, illetve a billentyűzetkezelés is, aminek köszönhetően nagyon hamar lehetett vele komolynak tűnő programokat összeütni, ami jelentős sikerélményt jelentett a felhasználóknak. (Még én is írtam rá egy saját szintetizátor szoftvert, a legendás "Az en zongoram" című stuffot, amely lakásszerte nagy sikert aratott ). Emellett a beépített Monitor program és parancs megjelenésével sokkal egyszerűbbé vált a gépi kódú programozás, hiszen ezáltal a memóriát azonnal meg lehetett nézni, és írni is lehetett bele, míg ehhez a C64-en különféle kiegészítő cartridge-ek (pl. Action Replay) használatára volt szükség.

Irodai gépnek (is) szánták

Az egyik forradalmi újításnak az számított, hogy rendelkezett 4 darab (innen jön a név is) előre telepített, ingyenes irodai alkalmazással. Egészen pontosan szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, adatbázis-kezelővel és grafikonrajzoló szoftverrel, amelyeket a funkciógombok (F1-F4) megnyomásával lehetett előcsalni. Csakhogy ezek egyike sem volt valami épületes darab, ráadásul kizárólag floppyra lehetett elmenteni a kész dokumentumokat, ami nyilván nem jelentett nagy könnyebbséget, hiszen az ehhez szükséges meghajtót külön kellett megvásárolni, míg a kazettás egység a gyári kiszerelés része volt.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!