- Brutális rackmount GPU szervert villantott az Inno3D
- Unod már az AI PC-t? Nem gond, itt az Agentic PC!
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- E-book olvasók
- Házimozi belépő szinten
- Apple MacBook
- Milyen széket vegyek?
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Sony MILC fényképezőgépcsalád
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Új hozzászólás Aktív témák
-
scarabaeus
őstag
Akkor talán ismered a State of the Art után kijött sikerüket is, a Nine Fingerst. Talán ezt a making of videót is, amin a táncos jelenetek felvétele látható, amiket aztán bevittek a demóba digitalizálva. De ha mégsem láttad volna még, íme, nehogy kihagyd! Számomra ez a Youtube egyik legértékesebb videója!
Melyik 16 bites gépen volt még ilyen? 9 fingers / spaceballs (making of) -
ceia
őstag
(Bakker, ez hosszú lett, vissza is veszem az OFF-ból, mert bár off, de ekkora szürke szöveg már durva)
"YouTube-on láttam róla videókat, de azokról nem tűnik olyan nagy számnak, mint istenítik"
A 8 bites gépek után, abban a korban, amikor PC-ken eleinte borostyánsárga vagy neonzöld fényű Hercules vagy az akkoriban is nevetséges CGA "színes" monitorok előtt ülve hallgattam a PC-speaker aláfestő ciripelését, az Amiga egy hosszú éveken át tartó szerelem volt, máig szép emlék, persze az összes akkoriban írt dolgom, a korábbi, 8 bites gépekhez hasonlóan megvan ezen a PC-n is, amin írok. Jött persze a PC-n a hangkártyás, CD-s, SVGA-s majd 3Dfx-es korszakom, az Amiga háttérbe vonult a '90-es évek közepére.
Valamelyik '80-as évek végi copypartyn láttam egy addig nem látott gépet, fura, nem 5,25"-ös kicsi lemezeket pakoltak bele népek, elindult rajta a már C64-ről ismert Defender of the Crown. Leesett az állam a grafikán, a C64-en megszokotthoz képest. Nem ez a hallomásból ismert Amiga? Az volt. Az egyetemi könyvtárban olvasgattam egy Scientific Americant, írtak egy érdekes eljárásról, sugárkövetésnek írták (vagy ha az angol kiadást olvastam, akkor raytracingnek, nem emlékszem már), és mutattak mellette képeket az eljárással generált képekről. A '80-as évek végén olyan képeket látni számítógéptől, ráadásul házi számítógéptől, hiszen mutatták, az Amiga HAM módja különösen kedvez a fotorealisztikus megjelenítésnek, eltérően a többi, fixpalettás gép dolgaitól. Sok évfolyamtársam kedvelte az Amigát, addig is össze-összejöttünk, vagy egyikünknél-másikunknál, vagy a Miskolcon akkor már működő Amiga klubban, 1990 végén már nekem is volt Amigám, stencilezett rendszerdokumentáció is lett (ugye, nem a felhasználói kézikönyvre volt szükségem), azzal és egy 68000-es könyvvel együtt belevetettem magam az Amiga programozásába.
Elvoltam a 8 bites Commodore-ok assemblyjével, elvoltam a 80286 assembly programozásával is, de az a szabadság, amit a 68000-es adott, az, hogy a 8 adat és 8 cím regisztert, mind 32 bites, úgy használtam, ahogy akartam, nem volt kötöttség, melyik regiszterrel milyen utasításnál hogyan indexelhetek, olyan címzésmódokat felépíthettem, mint a "regiszter indirekt cím 8 bites címeltolással és index-regiszterrel", a forrás szinte magasszintű nyelvnek tűnt az akkori assemblyk között (jó, a 386-ostól kezdve kezdtek megszűnni azok a regiszterkötöttségek, de engem már a 8 bites gépek közt is kissé taszított a Z80 CPU). Ehhez hozzájöttek az Amiga kövér Agnusának a részei: a Blitter, amelyben külön folyamatokként indíthattam el akár alakzatok fillezését is grafikakészítés közben, a Copper, amivel a 8 bites gépek soronkénti rasztermanipulációjához képest már soron belül is beleszólásom volt, Copper-listának nevezett programok futtatásával abba, hogy honnan, hogyan gyűrjem-tépjem a bitplane-eket, színeket, na meg Paula, a 2 bal, 2 jobb (igaz, 8 bites, nem 16, mint Atarin) csatornával, eleve digitalizált hangokra épülő hangja (a másik, amitől legyökereztem, amikor először láttam Amigát), szóval a szofisztikált 68000-essel vezényelve ezeket a külön alrendszereket valami elképesztő volt a programozás. A Plus4-es Hexaédert át is írtam, már Hexahedron címmel, texture mappinges 3D ábrázolással, kibővítve, pl. kiegészítve a kétjátékos üzemmódot egy kicsit hülye, de veszélyes gépi játékossal, valamint további pályákkal, funkciókkal.
És akkor még nem volt szó a készen kapott demókról, játékokról. Számomra teljesen megváltoztatta a képet a 8 bites játékok után az amigás világ. Felhasználói programok terén is. Amikor a Windows 3.1 előtti korban már javában egerésztem, ablakokat pakolgattam ide-oda, és persze megérintett a Scientific Americanből megismert raytracing is, hogy az ember lemodellez dolgokat, és tükröződéssel, fénnyel-árnyékkal látja megvalósulni a képzeletét (jó lassan, persze, de attól még animációk elkészítésétől sem rettentünk vissza).
Persze Amigákat használtak a Genlock miatt városi tévékben, egyebekben, a raytracingre akkor optimális voltát is kihasználták stúdiók is, de otthoni használatban, azokban az időkben, mindenképpen tökéletes volt.
A hangulatra pedig: annak idején még tévé műsorok háttereként is láttam egy Amiga-demót, nem a 3D bűvészkedésével fogta meg a népeket, hanem a hangulatával, a State of the Art a Spaceballs-tól:
https://www.youtube.com/watch?v=89wq5EoXy-0 -
Leginkább a Defender of the Crown hiányzott +4-en. Meg némileg a Vendetta, Myth. Pedig akkoriban azt terjesztették hogy a +4 jobb mint a C64, de azt is leszartam volna, DOC-ért szívesen cseréltem volna szarabbra is.
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. Utána egyből a 286 jött.Amíg az Amiga 500 ára 50k volt, én is azt mondtam, hogy milliomosoknak való! De csökkenni kezdett az ára és amikor már csak 29k volt, gondoltam, most vagy soha, megvettem egy 576kbyte shopban. Aztán még egyet ment lejjebb, 27k-ra. Utána vártam, hogy az A1200 is olcsó lesz, de az nem lett. Csak az A600 lett, de az nem tetszett, mert nincs numerikus padja. A Protrackerben hogy váltogattam volna a hangszereket?
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
(#180) kaldib Pofás kis masina, mint egy C64 extra billentyűkkel, és jobb képességekkel. Erre elvileg szebb, jobb játékokat lehetett volna írni, de sosem hallottam róla eddig.
(#186) Joci10 Én kölcsön C16-ra írtam egy pár basic programot és tényleg kényelmesebb volt, mint a C64 basicje, de azért azt nem mondanám, hogy a C64-é nem használható. Én azt is szerettem. De igaz, jobb lett volna rá olyan, mint a C16/plus4-en van. Közvetlen char, sound, color utasítások, így bizony könnyebb összerakni egy táblás játékot.
(#222) dabadab Szép és jó, Giana + Mario + Traps 'n' Treasures (Amiga) mix! Egy dolog nem tetszik benne, hogy a lánynak pályánként más színe van. -
(A C-116 "minőségén" talán a gumibillentyűzetet érted, amit érthető okokból hosszú távon a buzgó coder-ek bizonyosan nem istenítettek, de cuki-compact Sinclair- feelinget adott a többi doboz Commodore-ral ellentétben - IMO.)
A gépárakra kitérve, a Cov főszerkesztő szavait idézve: [link]
Amíg nem volt saját gépem, bármilyen hihetetlen, de nem játszottam a Spectrummal - a C64-gyel viszont szinte csak azt csináltam (közben mosolyog). Akkoriban igen borsos áron lehetett hozzájutni ezekhez a gépekhez. Pontosan emlékszem, 1984-ben az akkori Majakovszkíj - ma Király - utcai műszaki bizományiban 40 ezer Ft volt egy 16K-s Spectrum, 60 ezer egy 48K-s, és 100 ezer Ft-ba került egy C64. 1984-ben kezdtem dolgozni, a fizetésem 3300 Ft volt. Első gépemet tehát Németországban (akkor még NSZK), a Vobis hálózat egyik boltjában, Stuttgartban vásároltam 490 márkáért. Akkor 17 Ft volt egy DM, ez tehát 8330 Ft-ot jelentett. Igaz, 690 DM volt a C64 is, ezért sokan hülyének tartottak mert nem azt vettem. Már akkor is eltántoríthatatlan voltam...
-
1987 december:
"A Commodore számítógépcsaládból Plus/4-et, C16-ot és C64-et megfelelő mennyiségben kínálunk, és van választékunk ezekhez lapcsolható perifériákból is. A Plus/4 magnóval együtt 18 ezer, a C16 magnóval együtt 10-11 ezer, a C64 ugyancsak magnóval 24-26 forint lesz. Ajánlunk ezekhez a berendezésekhet lemezmeghajtót (az 1541-es típus ára 25-28 ezer forint), továbbá nyomtatókat. Ezek közül az MPS-803-ast 25 ezer forintért, a Citizen 120D típusút pedig minőségtől függően 38-42 ezer forintért. Monitorokat is árusítunk a karácsonyi nagy vásárkor: a színesek ára 40 ezer forint lesz, a Philips márkájú monokrom 16-18 ezerbe kerül."
Az átlagfizetés 6-7000 Ft között volt valahol.
-
Grat és üdv a 8 bites coder-eknek és a veterán hsz-ezőknek, cikkíróknak!
(én csak jácccásra tudtam kényszeríteni magam - még 16 biten is)No és ne felejtsük ki a sorból (v. már elhangzott?) a csapdosó Flamingóval szintén aránylag kompatibilis, egyébként Spectrum (Rulez!) design jegyeket is felcsillantó első gépemet:
C-116Éljen soká! Imádni és tapizni való billik, amik sokáig bírták, ha csak a Load utasításra használtuk.
-
Grat és üdv a 8 bites coder-eknek és a veterán hsz-ezőknek, cikkíróknak!
(én csak jácccásra tudtam kényszeríteni magam - még 16 biten is)No és ne felejtsük ki a sorból (v. már elhangzott?) a csapdosó Flamingóval szintén aránylag kompatibilis, egyébként Spectrum (Rulez!) design jegyeket is felcsillantó első gépemet:
C-116Éljen soká! Imádni és tapizni való billik, amik sokáig bírták, ha csak a Load utasításra használtuk.
Ott lapul a padláson, nem volt egyszerû levadászni...
-
1987 december:
"A Commodore számítógépcsaládból Plus/4-et, C16-ot és C64-et megfelelő mennyiségben kínálunk, és van választékunk ezekhez lapcsolható perifériákból is. A Plus/4 magnóval együtt 18 ezer, a C16 magnóval együtt 10-11 ezer, a C64 ugyancsak magnóval 24-26 forint lesz. Ajánlunk ezekhez a berendezésekhet lemezmeghajtót (az 1541-es típus ára 25-28 ezer forint), továbbá nyomtatókat. Ezek közül az MPS-803-ast 25 ezer forintért, a Citizen 120D típusút pedig minőségtől függően 38-42 ezer forintért. Monitorokat is árusítunk a karácsonyi nagy vásárkor: a színesek ára 40 ezer forint lesz, a Philips márkájú monokrom 16-18 ezerbe kerül."
Az átlagfizetés 6-7000 Ft között volt valahol.
Valahogy mindig is sejtettem hogy ezért nem volt floppynk a +4-hez.
Kész csoda hogy nem tudták le a szülők a számítógép dolgot egy C16-tal. -
Ha nem láttad még, akkor a Vakondok 4 filmet nézd meg, a magyar játékfejlesztés első évtizedéről szól, azon belül is leginkább a novotrade-es időkről.
(#212) kpbendeguz: mindenesetre ez is csak alátámasztja azt a paradox helyzetet, hogy ami jó volt a szocializmusban, az is csak azért volt, mert a szocializmus szar volt.
Köszi, ez nagyon ott van!
-
Ha nem láttad még, akkor a Vakondok 4 filmet nézd meg, a magyar játékfejlesztés első évtizedéről szól, azon belül is leginkább a novotrade-es időkről.
(#212) kpbendeguz: mindenesetre ez is csak alátámasztja azt a paradox helyzetet, hogy ami jó volt a szocializmusban, az is csak azért volt, mert a szocializmus szar volt.
Köszi, 4? van 1-2-3 is? -
Ha nem láttad még, akkor a Vakondok 4 filmet nézd meg, a magyar játékfejlesztés első évtizedéről szól, azon belül is leginkább a novotrade-es időkről.
(#212) kpbendeguz: mindenesetre ez is csak alátámasztja azt a paradox helyzetet, hogy ami jó volt a szocializmusban, az is csak azért volt, mert a szocializmus szar volt.
Köszi, megnézem ma este !
-
Ha nem láttad még, akkor a Vakondok 4 filmet nézd meg, a magyar játékfejlesztés első évtizedéről szól, azon belül is leginkább a novotrade-es időkről.
(#212) kpbendeguz: mindenesetre ez is csak alátámasztja azt a paradox helyzetet, hogy ami jó volt a szocializmusban, az is csak azért volt, mert a szocializmus szar volt.
Megnéztem,hihetetlen egy sztori. -
A fizetés is sokat számított, de a volt fejlesztők főleg azt emelték ki, hogy érezték, hogy a munkájuk sikere első sorban rajtuk múlik és nem valami pártaparátusi döntésen.
Nyugaton azért volt sikeres a Novotrade mert olyasmit is bevállaltak, amit ott már lehetetlennek tartottak, pl. komplett töbplatformos (értsd: C64, Spectrum, Sega verzió egyszerre) játék legyártása 3-4 hónap alatt. Itt simán belefért, hogy az egész cég a fejlesztés ideje alatt 18 órában dolgozott hétvégén is és nem csak a túlórapénzért, hanem lelkesedésből is. -
Ez valóban a tervgazdálkodásra vezethető vissza, mert valódi verseny híján a vállalatok mindig a könnyebb utat választották.
Ha pl. előírták, hogy 5 év alatt le kell gyártani 5 millió kuktát, akkor kispórolták belőle az anyagot és a kukták papírvékonyak lettek, mert úgy könnyebb volt 5 millió darabot legyártani. Ha erre előírták, hogy 100 ezer tonna kuktát kell legyártani, akkor a kukták dög nehezek lettek és kevés készült belőlük, mert a darabszámon próbáltak spórolni.A számítógépekkel is ugyanez volt a helyzet: volt egy előírás, hogy mi az a számítógép, és ha az eszköz megfelelt az előírásnak, akkor az állam átvette. Ha 10 évvel le volt maradva a nyugati konkurenciához képest, az nem volt szempont, mert nem kellett a nyugati konkurenciával versenyezni.
Ezt nehezítette továbbá, hogy csak állami engedéllyel lehetett bármit is csinálni, azaz nem gyárthattál számítógépet a garázsodban, mert az a Videotonnak lett kiosztva, így nem adtak rá engedélyt.
A KFKI saját fejlesztésű számítógépeit pl. azért hívták TPA-nak, azaz Tárolt Programú Analizátornak, mert számítógép gyártásra nem kaptak állami engedélyt, ezért fejlesztettek egy "mérőműszert" (arra volt engedélye a KFKI-nak), ami véletlenül általános számítási feladatokra is alkalmas volt.
Ugyanakkor ha valami nyugati exportra ment, az emberek hirtelen megtáltosodtak pusztán attól, hogy nem valami minisztériumi előírásnak kellett megfelelniük, hanem valódi, józan paraszti ésszel is felfogható elvárásoknak. Így fordulhatott elő, hogy pl. a Novotrade nemzetközi szinten ismert játékfejlesztővé tudta kinőni magát a 8 bites korszakban.
-
A primon még csak nem is olyan fólia volt, mint a spectrumon, hanem kapacitív elven működő "érintő gomb", ami akkoriban trendinek számított a TV gyártók körében, de billentyűzetben valóban epic fail volt használni, ezt később még a tervezők is elismerték. Állítólag az volt a fő gond, hogy a szocialista importból beszerzett érintőgombok érzékenysége teljesen random volt, így két egymás mellett lévő gombot más erővel és más ideig kellett lenyomni, hogy érzékelje a rendszer. Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát, főleg ha nem nyugati exportra gyártottak.
-
Ez valóban a tervgazdálkodásra vezethető vissza, mert valódi verseny híján a vállalatok mindig a könnyebb utat választották.
Ha pl. előírták, hogy 5 év alatt le kell gyártani 5 millió kuktát, akkor kispórolták belőle az anyagot és a kukták papírvékonyak lettek, mert úgy könnyebb volt 5 millió darabot legyártani. Ha erre előírták, hogy 100 ezer tonna kuktát kell legyártani, akkor a kukták dög nehezek lettek és kevés készült belőlük, mert a darabszámon próbáltak spórolni.A számítógépekkel is ugyanez volt a helyzet: volt egy előírás, hogy mi az a számítógép, és ha az eszköz megfelelt az előírásnak, akkor az állam átvette. Ha 10 évvel le volt maradva a nyugati konkurenciához képest, az nem volt szempont, mert nem kellett a nyugati konkurenciával versenyezni.
Ezt nehezítette továbbá, hogy csak állami engedéllyel lehetett bármit is csinálni, azaz nem gyárthattál számítógépet a garázsodban, mert az a Videotonnak lett kiosztva, így nem adtak rá engedélyt.
A KFKI saját fejlesztésű számítógépeit pl. azért hívták TPA-nak, azaz Tárolt Programú Analizátornak, mert számítógép gyártásra nem kaptak állami engedélyt, ezért fejlesztettek egy "mérőműszert" (arra volt engedélye a KFKI-nak), ami véletlenül általános számítási feladatokra is alkalmas volt.Ugyanakkor ha valami nyugati exportra ment, az emberek hirtelen megtáltosodtak pusztán attól, hogy nem valami minisztériumi előírásnak kellett megfelelniük, hanem valódi, józan paraszti ésszel is felfogható elvárásoknak. Így fordulhatott elő, hogy pl. a Novotrade nemzetközi szinten ismert játékfejlesztővé tudta kinőni magát a 8 bites korszakban.
Ah, Novotrade, Kosir Attila (The Mad), Digital Ball, Invincible és egyebek...
-
Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát
Gyerekkoromban kialakult egy olyan érzet bennem, hogy ami magyar, az szar. Itt most elsősorban az ipari termékekről van szól, az élelmiszer azért nem volt rossz a '80-as években. (Máig keresem az akkori csokimikulás ízét, amit kisgyerekként a '80-as évek első felében ettem, bal szélső az alábbi képen.)
Biztos vagyok benne, hogy megalapozott volt a dolog, mert elég ócska cuccokkal lehetett találkozni, és ennek egyik oka a gyenge minőség, ami talán a minőség ellenőrzésre (vagy annak hiányára) vezethető vissza. Persze volt a tervgazdálkodás, ahol a mennyiség számít, de ennyire nem akarok belemenni, nem vagyok szakértője ennek a témának (sem).
Ez valóban a tervgazdálkodásra vezethető vissza, mert valódi verseny híján a vállalatok mindig a könnyebb utat választották.
Ha pl. előírták, hogy 5 év alatt le kell gyártani 5 millió kuktát, akkor kispórolták belőle az anyagot és a kukták papírvékonyak lettek, mert úgy könnyebb volt 5 millió darabot legyártani. Ha erre előírták, hogy 100 ezer tonna kuktát kell legyártani, akkor a kukták dög nehezek lettek és kevés készült belőlük, mert a darabszámon próbáltak spórolni.A számítógépekkel is ugyanez volt a helyzet: volt egy előírás, hogy mi az a számítógép, és ha az eszköz megfelelt az előírásnak, akkor az állam átvette. Ha 10 évvel le volt maradva a nyugati konkurenciához képest, az nem volt szempont, mert nem kellett a nyugati konkurenciával versenyezni.
Ezt nehezítette továbbá, hogy csak állami engedéllyel lehetett bármit is csinálni, azaz nem gyárthattál számítógépet a garázsodban, mert az a Videotonnak lett kiosztva, így nem adtak rá engedélyt.
A KFKI saját fejlesztésű számítógépeit pl. azért hívták TPA-nak, azaz Tárolt Programú Analizátornak, mert számítógép gyártásra nem kaptak állami engedélyt, ezért fejlesztettek egy "mérőműszert" (arra volt engedélye a KFKI-nak), ami véletlenül általános számítási feladatokra is alkalmas volt.Ugyanakkor ha valami nyugati exportra ment, az emberek hirtelen megtáltosodtak pusztán attól, hogy nem valami minisztériumi előírásnak kellett megfelelniük, hanem valódi, józan paraszti ésszel is felfogható elvárásoknak. Így fordulhatott elő, hogy pl. a Novotrade nemzetközi szinten ismert játékfejlesztővé tudta kinőni magát a 8 bites korszakban.
-
Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát
Gyerekkoromban kialakult egy olyan érzet bennem, hogy ami magyar, az szar. Itt most elsősorban az ipari termékekről van szól, az élelmiszer azért nem volt rossz a '80-as években. (Máig keresem az akkori csokimikulás ízét, amit kisgyerekként a '80-as évek első felében ettem, bal szélső az alábbi képen.)
Biztos vagyok benne, hogy megalapozott volt a dolog, mert elég ócska cuccokkal lehetett találkozni, és ennek egyik oka a gyenge minőség, ami talán a minőség ellenőrzésre (vagy annak hiányára) vezethető vissza. Persze volt a tervgazdálkodás, ahol a mennyiség számít, de ennyire nem akarok belemenni, nem vagyok szakértője ennek a témának (sem).
-
A primon még csak nem is olyan fólia volt, mint a spectrumon, hanem kapacitív elven működő "érintő gomb", ami akkoriban trendinek számított a TV gyártók körében, de billentyűzetben valóban epic fail volt használni, ezt később még a tervezők is elismerték. Állítólag az volt a fő gond, hogy a szocialista importból beszerzett érintőgombok érzékenysége teljesen random volt, így két egymás mellett lévő gombot más erővel és más ideig kellett lenyomni, hogy érzékelje a rendszer. Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát, főleg ha nem nyugati exportra gyártottak.
Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát
Gyerekkoromban kialakult egy olyan érzet bennem, hogy ami magyar, az szar. Itt most elsősorban az ipari termékekről van szól, az élelmiszer azért nem volt rossz a '80-as években. (Máig keresem az akkori csokimikulás ízét, amit kisgyerekként a '80-as évek első felében ettem, bal szélső az alábbi képen.)
Biztos vagyok benne, hogy megalapozott volt a dolog, mert elég ócska cuccokkal lehetett találkozni, és ennek egyik oka a gyenge minőség, ami talán a minőség ellenőrzésre (vagy annak hiányára) vezethető vissza. Persze volt a tervgazdálkodás, ahol a mennyiség számít, de ennyire nem akarok belemenni, nem vagyok szakértője ennek a témának (sem).
-
Hááát... a fólia elég szar volt. Nekem Primom (is) volt, ha lenyomtál izomból egy gombot, fel se fogta, ha csak felé közelítettél a kezeddel, akkor meg sorban írta a keraktereket. Állandóan javítani kellett a beírt szöveget. Nem sírom vissza.
A primon még csak nem is olyan fólia volt, mint a spectrumon, hanem kapacitív elven működő "érintő gomb", ami akkoriban trendinek számított a TV gyártók körében, de billentyűzetben valóban epic fail volt használni, ezt később még a tervezők is elismerték. Állítólag az volt a fő gond, hogy a szocialista importból beszerzett érintőgombok érzékenysége teljesen random volt, így két egymás mellett lévő gombot más erővel és más ideig kellett lenyomni, hogy érzékelje a rendszer. Akkoriban viszonylag kevés szocialista nagyvállalatnál ismerték a minőségellenőrzés fogalmát, főleg ha nem nyugati exportra gyártottak.
-
A C64-nek újkorában persze teljesen jó billentyűzete volt, de mivel több benne a mechanika, nyilván jobban megviseli az idő. Hasonló a helyzet az akkori IBM billentyűzetekkel is, 30 év után ugyanaz a zörgés, nyikorgás.
A Spectrum csak azért vicces, mert ott ugyan alacsonyra tették a lécet, de ha a fólia ép, akkor érzetben semmi különbség az akkori és a mostani gép között. -
Igazából a fóliás megoldással nem lett volna baj, sőt mostanság is sok billentyűzet működik ezen az elven, csak az anyaga volt katasztrofális. A fólia egy idő után megtört, a vezető réteg pedig vagy lekopot, vagy korrodálódott. A klasszikus spectrumnál maga a gumi borítás persze alkalmatlanná teszi a normális gépelésre, de ma már ez adja a hangulatát.
Van itt nálam egy spectrum és egy C64 is és érdekes, hogy a gumis spectrum új fóliával gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint új korában, a C64 billentyűzetén viszont teljes tisztítás után is érződik a kora: zörög, nyikorog, billentyűzetenként más erővel kell lenyomni, stb. -
-
Igazából a fóliás megoldással nem lett volna baj, sőt mostanság is sok billentyűzet működik ezen az elven, csak az anyaga volt katasztrofális. A fólia egy idő után megtört, a vezető réteg pedig vagy lekopot, vagy korrodálódott. A klasszikus spectrumnál maga a gumi borítás persze alkalmatlanná teszi a normális gépelésre, de ma már ez adja a hangulatát.
Van itt nálam egy spectrum és egy C64 is és érdekes, hogy a gumis spectrum új fóliával gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint új korában, a C64 billentyűzetén viszont teljes tisztítás után is érződik a kora: zörög, nyikorog, billentyűzetenként más erővel kell lenyomni, stb. -
Blazs120gl
aktív tag
Igazából a fóliás megoldással nem lett volna baj, sőt mostanság is sok billentyűzet működik ezen az elven, csak az anyaga volt katasztrofális. A fólia egy idő után megtört, a vezető réteg pedig vagy lekopot, vagy korrodálódott. A klasszikus spectrumnál maga a gumi borítás persze alkalmatlanná teszi a normális gépelésre, de ma már ez adja a hangulatát.
Van itt nálam egy spectrum és egy C64 is és érdekes, hogy a gumis spectrum új fóliával gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint új korában, a C64 billentyűzetén viszont teljes tisztítás után is érződik a kora: zörög, nyikorog, billentyűzetenként más erővel kell lenyomni, stb."A klasszikus spectrumnál maga a gumi borítás persze alkalmatlanná teszi a normális gépelésre, de ma már ez adja a hangulatát.
"De legalább kattintott egyet a hangszóróba, ha sikerült lenyomni.
Sir Clive Sinclair mindig a stílus embere volt, soha nem tudta elfogadni, hogy a játékok adják el a gépeit. Talán a mi hibánk, hogy még azt sem kellett kigépelni, hogy LOAD?A gumis gombokat utólag tartósnak találom, bár gyorsan koszolódtak (cserébe könnyen lehetett tisztítani).
A QL/ZX+ billentyűk nagy hibája az volt, hogy nem voltak rendesen megvezetve, így az egynél hosszabb modulméretű billentyűk a szélükön megnyomva billentek és el tudtak akadni. A tetejükön kialakított 'kádak' (A Siemens Nixdorf gépek billentyűzetei voltak még hasonlóak a 90-es évek közepén-végén) a játékban gyakran használt ujjbegyeket, körömszéleket ki tudták kezdeni."billentyűzetenként más erővel kell lenyomni"
Akkor a billentyű is olyan volt, mint a SID chip-ek, hogy mindegyik egyedi és megismételhetetlen (gyártási szórás) volt? -
#54625216
törölt tag
Naja, a Sinclair gépek első védelmi vonala a felhasználók ellen a billentyűzetek voltak
.Nekem már a QL-stílusú billentyűzetem volt, így amíg nem kaptam kölcsön gumibillentyűs Spectrum-ot a '90-es években, pont billentyűzet javításra (egy átlagos pesti lakótelepen hónapokig kerülgette két spectrum-os egymást, mire kiderült, hogy márkatársak
), nem tudtam mitől vannak úgy kiborulva egyesek. Igazából a fóliás megoldással nem lett volna baj, sőt mostanság is sok billentyűzet működik ezen az elven, csak az anyaga volt katasztrofális. A fólia egy idő után megtört, a vezető réteg pedig vagy lekopot, vagy korrodálódott. A klasszikus spectrumnál maga a gumi borítás persze alkalmatlanná teszi a normális gépelésre, de ma már ez adja a hangulatát.
Van itt nálam egy spectrum és egy C64 is és érdekes, hogy a gumis spectrum új fóliával gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint új korában, a C64 billentyűzetén viszont teljes tisztítás után is érződik a kora: zörög, nyikorog, billentyűzetenként más erővel kell lenyomni, stb. -
Blazs120gl
aktív tag
na ja volt ZX81 -n valami autósjáték, az írásjeleket és a karaktereket használta fel grafikának. 200 sort kellett beírni hozzá, kb 2 órán át tartott
Naja, a Sinclair gépek első védelmi vonala a felhasználók ellen a billentyűzetek voltak
.Nekem már a QL-stílusú billentyűzetem volt, így amíg nem kaptam kölcsön gumibillentyűs Spectrum-ot a '90-es években, pont billentyűzet javításra (egy átlagos pesti lakótelepen hónapokig kerülgette két spectrum-os egymást, mire kiderült, hogy márkatársak
), nem tudtam mitől vannak úgy kiborulva egyesek. -
Ezeknek a régi időkben megvolt a varázsa. Hogy tudtunk örülni a kockás füzetben progamozás után egy ZX Spectrumnak, meg Commodore-nak, hú, öcsém, megy, színes, lefut a program, még rajzolni is lehet vele, aztán néztük a recés pixelgrafikát meg a prüntyögést kistévére kötve, vibrált, mosottak voltak a színek és a pixelek. Pedig akkor semmilyen grafikus felület, API, antialiasing, 3D render mód nem állt rendelkezésre (volt már akkor GEOS és társai, de elég kevés embernek volt meg), ma meg csak megrendeled az IPS meg FullHD/4K kijelzőt, meg a 3D gyorsításos gépet online, és kihozzák, nem kell érte utazgatni meg félretetetni, de már a zsebekben is ilyen lapul okostelefon formájában. Más lett a világ, el lettünk kényeztetve, nem tudjuk értékelni a kicsi dolgokat.
Nekem anno a 80-as évek végén, 90-es évek legelején a mikroszámítógépek után még az IBM és klón XT-ktől még jobban leesett az állam, pedig azokhoz főleg Hercules vagy CGA monitort használtak, és az a 1-4 szín, meg egyszólamú PC speaker visszalépésnek tűnt sok embernek, de én már akkor is láttam, hogy mennyivel tisztább a kép egy rendes monitoron, mennyivel profibb a mikrokapcsolós IBM billentyűzet és a kiosztása, mennyivel több memória van a gépben, mennyivel nagyobb háttértár (több floppy is ráfért), mennyivel komolyabb alkalmazások vannak arra, mennyivel több prognyelv érhető el rá, mennyivel nagyobb benne a potenciál, az lesz a jövő (pedig akkor még nem tudtam, hogy a proci is 2-4× gyorsabb volt benne, meg architekturálisan eleve ugrás volt 8-ról 16 bitre). Nem kellett nagy jóstehetség hozzá, hogy lássa az ember. Nyugaton akkor már mindenki PC-t használt, a mikroszámítógépes korszak már lecsengett, és megjelentek az IBM után az olcsó klón PC-k. A PC csak nálunk volt olyan drága a COCOM-lista miatt, erősen hiánycikk volt, egy ház árát simán elkérték érte eleinte.
Emiatt én a mai napig, ha retro gépet vennék, a Commode-nál, Amigánál előbb vennék valami korai PC-t herculessel (és nyomatnám rajta a DOS-t Win 3.1-gyel) vagy korai Mac-et, aminek meg monokróm volt a kijelzője. Még mindig tartom, hogy nagyobb a hangulata, pedig a +4 is nosztalgikus még mindig. Csak hát hely/pénzhiány miatt ha ilyen igényem támad, akkor ott az emulátorozás, Linux alatt meg a grafikus felületre lehet régi klasszikus skineket vagy felületet húzni (Classic MacOS, Win 3.x/95, OS/2, IRIX MAXX, CDE Nextstep), akár monokróm színekkel és háttérképpel.
na ja volt ZX81 -n valami autósjáték, az írásjeleket és a karaktereket használta fel grafikának. 200 sort kellett beírni hozzá, kb 2 órán át tartott
-
A Commodore bukása több lépésben történt, de leginkábba amanagementnek köszönhető. Az üzleti, felsőbb kategóriás vonalat eröltette Chuc Peddle, de Tramiel kigolyózta. Aztán Tramiel-t is kirugrták aki irányt szabott addig a cégnek. Majd jött egy nagy bénázás, amikor majdnem csődbe vitték a céget. A gödörből sikerült kimászni, de Rattingan túl sok mindent vágott ki és Pepsi-től érkezve nem értett a számítógépekhez. Mire beletanult Irvin Gould őt is kirúgta. Eközben ugye ott volt az Amiga amit sikerült megszerezni, de jól pozícionálni nem.
Az egész történet olyan, mint egy Brazil szappanopera a lehető legváratlanabb csavarokkal és aljas fúrásokkal.
kpbendeguz Részben egyetértek, a PC vonal a széles szoftver és hardver választéknak köszönhetően nyert. De ez tuti nem igaz:
"Mindig volt egy PC, ami vagy árban, vagy teljesítményben megelőzte a hagyományos mikrogépeket"
A mikrogépek évekkel jártak a PC előtt. Főként ha ide vesszük a 68000-es szériás gépeket. Mac, Atari, Amiga... Bacsissal vitatkoztunk már erről eleget, normális hangot a PC-k valahol a 90-es évek elejétől produkáltak. A videó megjelenítésben is több éves volt a lemaradásuk. Csak aztán az olcsó 386 klónok bedarálták az elkényelmesedett konkurenciát.
A Mac-es részhez: A management igencsak bénázott ott is. Párhuzamosan tolták a II és Mac vonalat. A fejlett mac az elején csak botladozott, a II-es tartotta el a céget. Voltak belharcok, de Scully kitolta Jobs-ot a cégből. Ha ez nem történik, akkor a Mac vonal sokkal erősebb lett volna, ami túl korainak bizonyulva hazavágta volna azt. De ez csak feltételezés, mert Jobs ikább NeXt-elt. Ehelyett többek között Gassée-nak köszönhetően csak a felső kategóriára fókuszáltak, ami rossz döntésnek bizonyult.
A Windows fejlesztése korábban indult, gyakorlatilag párhuzamosan futott a Mac OS-sel. A Xerox-tól ők is csábítottak le embereket
Simonyi neve a struktúrált programozással/ MS office-val kapcsolatban és második magyar származású űrhajósként is ismert. -
Nekem még a 84-86-os modellek is koraiak. A legrégebbi, ami előtt ültem, 84-es XT volt, ráadásul eredeti IBM, abban már 640 KB RAM meg 20 MB-os HDD volt. Azzal viszont egyetértek, hogy a PC sikeréhez kellett a konkurencia bénázása. Az MS is annak köszönheti a sikerét, hogy a CP/M készítője nem tudta az IBM-et megfogni, vannak erről videók a YouTube-on, csak azért hullott a lehetőség a MS ölébe a DOS-szal.
A Commodore bukása igazából az volt, hogy túl későn jöttek rá, hogy a céges felhasználásra kell rámenni.
A Commodore bukása több lépésben történt, de leginkábba amanagementnek köszönhető. Az üzleti, felsőbb kategóriás vonalat eröltette Chuc Peddle, de Tramiel kigolyózta. Aztán Tramiel-t is kirugrták aki irányt szabott addig a cégnek. Majd jött egy nagy bénázás, amikor majdnem csődbe vitték a céget. A gödörből sikerült kimászni, de Rattingan túl sok mindent vágott ki és Pepsi-től érkezve nem értett a számítógépekhez. Mire beletanult Irvin Gould őt is kirúgta. Eközben ugye ott volt az Amiga amit sikerült megszerezni, de jól pozícionálni nem.
Az egész történet olyan, mint egy Brazil szappanopera a lehető legváratlanabb csavarokkal és aljas fúrásokkal.
kpbendeguz Részben egyetértek, a PC vonal a széles szoftver és hardver választéknak köszönhetően nyert. De ez tuti nem igaz:
"Mindig volt egy PC, ami vagy árban, vagy teljesítményben megelőzte a hagyományos mikrogépeket"
A mikrogépek évekkel jártak a PC előtt. Főként ha ide vesszük a 68000-es szériás gépeket. Mac, Atari, Amiga... Bacsissal vitatkoztunk már erről eleget, normális hangot a PC-k valahol a 90-es évek elejétől produkáltak. A videó megjelenítésben is több éves volt a lemaradásuk. Csak aztán az olcsó 386 klónok bedarálták az elkényelmesedett konkurenciát.
A Mac-es részhez: A management igencsak bénázott ott is. Párhuzamosan tolták a II és Mac vonalat. A fejlett mac az elején csak botladozott, a II-es tartotta el a céget. Voltak belharcok, de Scully kitolta Jobs-ot a cégből. Ha ez nem történik, akkor a Mac vonal sokkal erősebb lett volna, ami túl korainak bizonyulva hazavágta volna azt. De ez csak feltételezés, mert Jobs ikább NeXt-elt. Ehelyett többek között Gassée-nak köszönhetően csak a felső kategóriára fókuszáltak, ami rossz döntésnek bizonyult.
A Windows fejlesztése korábban indult, gyakorlatilag párhuzamosan futott a Mac OS-sel. A Xerox-tól ők is csábítottak le embereket
Simonyi neve a struktúrált programozással/ MS office-val kapcsolatban és második magyar származású űrhajósként is ismert. -
A PC sikere az architektúra nyitottságában rejlett. A 8bites korszakban a hardver és az OS nem vált külön, a gyártók max. hardver kompatibilitásban gondolkodtak, az OS maga nem számított önálló terméknek.
A PC esetében viszont bárki gyárthatott klónt, ami valamilyen szinten kompatibilis maradt az IBM PC-vel, elég ha intel cpu volt benne és futott rajta az MS-DOS.
A klónok megjelenése aztán legyalulta a teljes piacot, mert egyetlen addigi gyártó sem tudott versenyezni a nyílt platformmal. Mindig volt egy PC, ami vagy árban, vagy teljesítményben megelőzte a hagyományos mikrogépeket, hiába adtak el belőle darabszámra kevesebbet, mint mondjuk Commodore-ból, a kis szériás klónok is a teljes PC platformot bővítették, míg pl. a Commodore még a saját termékei közötti kompatibilitást sem tudta megoldani.A vicces az egészben, hogy az IBM is a PC nyitottsága miatt bukta el a PC piacot. Későn vették észre, hogy az IBM PC nem IBM, hanem Intel-Microsoft PC.
Az IBM rádaásul szándékosan visszafogta a PC-k teljesítményét, 386-ra pl. jó darabig nem upgradeltek, nehogy konkurenciát támasszanak a saját pro kategóriás minigépeiknek. A klón gyártókat viszont nem korlátozta semmi, így egy idő után nem csak ár/teljesítményben, de nettó teljesítményben is beelőzték az IBM-et.
Mire az IBM reagált már megtörtént a baj és felnőttek köré olyan brandek, mint a Compaq, így a klón PC mint műfaj kikerült az "olcsó távolkeleti másolat" megítélés alól.
Egyedül a bios tartotta magát, mint az IBM utolsó aduja, hogy magánál tartsa a szabvány feletti kontrollt, de az sem sokáig, mert a klónozók találtak egy ügyes kiskaput a bios lenyúlására:
- megbíztak egy külsős szakértőt a bios visszafejtésére, aki írt egy specifikációt, hogy minek kell megfelelnie egy 100%-ig IBM kompatibilis biosnak
- megbíztak egy programozót, aki garantáltan (értsd: bíróság előtt bizonyíthatóan) nem látta az eredeti IBM bios kódot és megíratták fele az új biost az igen részletes specifikációk alapján.
Így egy idő után az IBM megszűnt "A" PC gyártó lenni és csak egy lett a sok PC brand közül.A Commodore egyértelműen a management bénázása miatt ment csődbe, az Apple viszont nem az árazása, hanem a platform hardverhez kötöttsége miatt szorult háttérbe.
A Mac annyival megelőzte a korát (1985), hogy az Apple-ben fel sem merült, hogy a MacOS-t önálló termékként licencelje más hardverre, mondván hogy miért hízlalják a konkurenciát, amikor az OS hatalmas előnyt ad a saját hardvereik eladásában. (Lám megint előjön a hardver vs. platform szűklátókörűség.)
Vicces belegondolni, Bill Gates maga is lobbizott a MacOs licencelhetősége mellett. Az MS akkoriban főleg az irodai szoftvereiből élt, így nekik kapóra jött volna, ha a MacOS jobban terjed, mert az a fő piacukat is növelte volna. Mivel azonban az Apple mereven elutasította a MacOS licencelését, az MS belevágott a Windows fejlesztésébe. -
Te már nem korai PC-t láttál. Az első széria igen gyaszurára sikeredett. 81-ben még 64kB memóriával jött ki. Az XT 83-ban, amit nem sokkal később követett az első Macintosh. Az IBM ereje és az olcsó klónok emelték fel a PC-t. Na meg a konkurencia is bénázott. Commodore vezetés impotenciája, az almások horror árazása...
-
#04701440
törölt tag
(AZ a Pigmy?)
"(AZ a Pigmy?)"
( Remélem, hogy én vagyok
Valamikor régebben - talán 10-15 éve - valaki írogatott pigmy néven asszem valami hardware-es fórumba orbitális hülyeségeket, na az nem én voltam. Itt meg találtam egy Pigmyt, szerintem az viszont én voltam, csak hát 2002-ben, és már nem tudok belépni. Vagy mégsem én voltam, sosem lehet tudni. Bár a linuxos avatar az gyanús... Mindegy, szerintem most én vagyok. ) -
Te már nem korai PC-t láttál. Az első széria igen gyaszurára sikeredett. 81-ben még 64kB memóriával jött ki. Az XT 83-ban, amit nem sokkal később követett az első Macintosh. Az IBM ereje és az olcsó klónok emelték fel a PC-t. Na meg a konkurencia is bénázott. Commodore vezetés impotenciája, az almások horror árazása...
-
Ezeknek a régi időkben megvolt a varázsa. Hogy tudtunk örülni a kockás füzetben progamozás után egy ZX Spectrumnak, meg Commodore-nak, hú, öcsém, megy, színes, lefut a program, még rajzolni is lehet vele, aztán néztük a recés pixelgrafikát meg a prüntyögést kistévére kötve, vibrált, mosottak voltak a színek és a pixelek. Pedig akkor semmilyen grafikus felület, API, antialiasing, 3D render mód nem állt rendelkezésre (volt már akkor GEOS és társai, de elég kevés embernek volt meg), ma meg csak megrendeled az IPS meg FullHD/4K kijelzőt, meg a 3D gyorsításos gépet online, és kihozzák, nem kell érte utazgatni meg félretetetni, de már a zsebekben is ilyen lapul okostelefon formájában. Más lett a világ, el lettünk kényeztetve, nem tudjuk értékelni a kicsi dolgokat.
Nekem anno a 80-as évek végén, 90-es évek legelején a mikroszámítógépek után még az IBM és klón XT-ktől még jobban leesett az állam, pedig azokhoz főleg Hercules vagy CGA monitort használtak, és az a 1-4 szín, meg egyszólamú PC speaker visszalépésnek tűnt sok embernek, de én már akkor is láttam, hogy mennyivel tisztább a kép egy rendes monitoron, mennyivel profibb a mikrokapcsolós IBM billentyűzet és a kiosztása, mennyivel több memória van a gépben, mennyivel nagyobb háttértár (több floppy is ráfért), mennyivel komolyabb alkalmazások vannak arra, mennyivel több prognyelv érhető el rá, mennyivel nagyobb benne a potenciál, az lesz a jövő (pedig akkor még nem tudtam, hogy a proci is 2-4× gyorsabb volt benne, meg architekturálisan eleve ugrás volt 8-ról 16 bitre). Nem kellett nagy jóstehetség hozzá, hogy lássa az ember. Nyugaton akkor már mindenki PC-t használt, a mikroszámítógépes korszak már lecsengett, és megjelentek az IBM után az olcsó klón PC-k. A PC csak nálunk volt olyan drága a COCOM-lista miatt, erősen hiánycikk volt, egy ház árát simán elkérték érte eleinte.
Emiatt én a mai napig, ha retro gépet vennék, a Commode-nál, Amigánál előbb vennék valami korai PC-t herculessel (és nyomatnám rajta a DOS-t Win 3.1-gyel) vagy korai Mac-et, aminek meg monokróm volt a kijelzője. Még mindig tartom, hogy nagyobb a hangulata, pedig a +4 is nosztalgikus még mindig. Csak hát hely/pénzhiány miatt ha ilyen igényem támad, akkor ott az emulátorozás, Linux alatt meg a grafikus felületre lehet régi klasszikus skineket vagy felületet húzni (Classic MacOS, Win 3.x/95, OS/2, IRIX MAXX, CDE Nextstep), akár monokróm színekkel és háttérképpel.
-
Primo...
Az nekünk is volt a suliban. Ötödik elején otthon írogattam rá egy nagy kockás füzetbe (elnézést: négyzetrácsosba) BASIC programokat. Volt, hogy bekéredzkedtem a matektanárnéninél az alagsori számítógépterembe, jó fej volt, beengedett, adott egy kulcsot, elment a dolgára, néha benézett, hogy élek-e még, majd a nap végén kizavart onnan Kimenteni a programot persze nem volt hova, úgyhogy ez volt a kockás papíros programtárolás korszaka, radír, ceruza...Nagyon kellett volna már otthonra is egy gép. Ahogyan egy normális gyerek a krémeseket nézegette a kirakat előtt vágyakozva, én a ZX-81-et az Ofotértnél. A Rádiótechnika magazinos HT-1080Z, ZX-81 és Spectrum kapcsolási rajzokon felbuzdulva kínomban már az járt a naív fejemben, hogy építek egy Z80-as saját gépet - persze kondenzátorok és ellenállások nélkül, mert azokat nem értettem, hogy mire jók
-, gyűjtöttem is egy CPU-ra. Néha meglátogattam, ott figyelt elzárva a rádióamatőr bolt vitrinjében. Aztán valami felsőbb erő megmentett a kínos kudarctól, hála ennek a Commodore-os "bukásnak", karácsonyra kaptunk egy Commodore 16-ot, magnóval. Jó, hát, nem C64, de 121 szín, és akkor nem kell Z80 se! Át kellett hozzá vergődnünk a hóesésben Zalaegerszegről Győrbe, az ÁPISZ-ba, a kis piros Daciaval (amiben Szombathely környékén talán már a fűtés is megjött). Még volt fél óránk zárásig, de Győrben eltévedtünk, kóvályogtunk, már ott lógott a levegőben, hogy a félretetetett gépnek lőttek, el fogják kapkodni másnap, de az utolsó percekben megtaláltuk a boltot. Nem volt túl őszinte a hölgyek mosolya, de azért kiszolgáltak minket gyorsan, apámék leválasztották az arcomat a vitrinekről, és irány haza. Otthon rádugtuk a TV-re, rágörbültem a gépre, aztán úgy maradtam. A többire nem emlékszem, tisztelt bíróság. -
scarabaeus
őstag
Primo...
Az nekünk is volt a suliban. Ötödik elején otthon írogattam rá egy nagy kockás füzetbe (elnézést: négyzetrácsosba) BASIC programokat. Volt, hogy bekéredzkedtem a matektanárnéninél az alagsori számítógépterembe, jó fej volt, beengedett, adott egy kulcsot, elment a dolgára, néha benézett, hogy élek-e még, majd a nap végén kizavart onnan Kimenteni a programot persze nem volt hova, úgyhogy ez volt a kockás papíros programtárolás korszaka, radír, ceruza...Nagyon kellett volna már otthonra is egy gép. Ahogyan egy normális gyerek a krémeseket nézegette a kirakat előtt vágyakozva, én a ZX-81-et az Ofotértnél. A Rádiótechnika magazinos HT-1080Z, ZX-81 és Spectrum kapcsolási rajzokon felbuzdulva kínomban már az járt a naív fejemben, hogy építek egy Z80-as saját gépet - persze kondenzátorok és ellenállások nélkül, mert azokat nem értettem, hogy mire jók
-, gyűjtöttem is egy CPU-ra. Néha meglátogattam, ott figyelt elzárva a rádióamatőr bolt vitrinjében. Aztán valami felsőbb erő megmentett a kínos kudarctól, hála ennek a Commodore-os "bukásnak", karácsonyra kaptunk egy Commodore 16-ot, magnóval. Jó, hát, nem C64, de 121 szín, és akkor nem kell Z80 se! Át kellett hozzá vergődnünk a hóesésben Zalaegerszegről Győrbe, az ÁPISZ-ba, a kis piros Daciaval (amiben Szombathely környékén talán már a fűtés is megjött). Még volt fél óránk zárásig, de Győrben eltévedtünk, kóvályogtunk, már ott lógott a levegőben, hogy a félretetetett gépnek lőttek, el fogják kapkodni másnap, de az utolsó percekben megtaláltuk a boltot. Nem volt túl őszinte a hölgyek mosolya, de azért kiszolgáltak minket gyorsan, apámék leválasztották az arcomat a vitrinekről, és irány haza. Otthon rádugtuk a TV-re, rágörbültem a gépre, aztán úgy maradtam. A többire nem emlékszem, tisztelt bíróság. -
Akkor én is.
Vagyis igen, nekem is az első gépem a Plusi volt. Még Bécsben vettük annó mindennel együtt (magnó, 1551-es drive (mert az konkrétan a +/4-hez volt tervezve, nem úgy, mint a 1541)). Aztán itthon ismertem Csory-t, aki a Bard's Tale-eket, és hasonló progikat írta át C64-ről, és onnan szereztem jó sok játékot. Bár akkoriban felénk a legnépszerűbbek a joystick gyilkos ilyen-olyan olimpiai játékok voltak, amikkel jól lehetett egymás ellen menni, de drága volt, mert hullottak a joyok (a mikrokapcsolósok is, meg az olcsóak is).
Még mindig megvan mindennel együtt (a legutolsó joy speciel nagyon sokáig bírta, még mindig működőképes) - a kazettákkal, lemezekkel együtt van elcsomagolva az egyik szekrényünk mélyére ('pihenés' közben meghalt az egyik IC-je (kifolyt belőle valami, mintha egy kondi cucca lenne, de az IC-t vette körül), így már -sajnos- nem használható). De az Elite-re még mindig szeretettel gondolok vissza.Persze mindezzel együtt nem a Plusival kezdtem a gépekkel való ismerkedést, hanem én is általánosban Primo-val (a félig használhatatlan érintőgombos verzióval), majd Videoton TVC-vel; és már szakközépben C16/64-ekkel folytattam, amikor sikerült rávennem a szüleimet a bécsi kirándulásra, és a +/4 beszerzésére (egész olcsón ahhoz képest, hogy mennyi volt itthon). Sok dolgot írogattam rá, mert a Basic-je egész használható volt, nem úgy, mint a C64-é.
De mindez már jó történelem. Mindenesetre köszönet az emlékek előhozásáért.
Primo...
Az nekünk is volt a suliban. Ötödik elején otthon írogattam rá egy nagy kockás füzetbe (elnézést: négyzetrácsosba) BASIC programokat. Volt, hogy bekéredzkedtem a matektanárnéninél az alagsori számítógépterembe, jó fej volt, beengedett, adott egy kulcsot, elment a dolgára, néha benézett, hogy élek-e még, majd a nap végén kizavart onnan Kimenteni a programot persze nem volt hova, úgyhogy ez volt a kockás papíros programtárolás korszaka, radír, ceruza...Nagyon kellett volna már otthonra is egy gép. Ahogyan egy normális gyerek a krémeseket nézegette a kirakat előtt vágyakozva, én a ZX-81-et az Ofotértnél. A Rádiótechnika magazinos HT-1080Z, ZX-81 és Spectrum kapcsolási rajzokon felbuzdulva kínomban már az járt a naív fejemben, hogy építek egy Z80-as saját gépet - persze kondenzátorok és ellenállások nélkül, mert azokat nem értettem, hogy mire jók
-, gyűjtöttem is egy CPU-ra. Néha meglátogattam, ott figyelt elzárva a rádióamatőr bolt vitrinjében. Aztán valami felsőbb erő megmentett a kínos kudarctól, hála ennek a Commodore-os "bukásnak", karácsonyra kaptunk egy Commodore 16-ot, magnóval. Jó, hát, nem C64, de 121 szín, és akkor nem kell Z80 se! Át kellett hozzá vergődnünk a hóesésben Zalaegerszegről Győrbe, az ÁPISZ-ba, a kis piros Daciaval (amiben Szombathely környékén talán már a fűtés is megjött). Még volt fél óránk zárásig, de Győrben eltévedtünk, kóvályogtunk, már ott lógott a levegőben, hogy a félretetetett gépnek lőttek, el fogják kapkodni másnap, de az utolsó percekben megtaláltuk a boltot. Nem volt túl őszinte a hölgyek mosolya, de azért kiszolgáltak minket gyorsan, apámék leválasztották az arcomat a vitrinekről, és irány haza. Otthon rádugtuk a TV-re, rágörbültem a gépre, aztán úgy maradtam. A többire nem emlékszem, tisztelt bíróság. -
Joci10
őstag
Akkor én is.
Vagyis igen, nekem is az első gépem a Plusi volt. Még Bécsben vettük annó mindennel együtt (magnó, 1551-es drive (mert az konkrétan a +/4-hez volt tervezve, nem úgy, mint a 1541)). Aztán itthon ismertem Csory-t, aki a Bard's Tale-eket, és hasonló progikat írta át C64-ről, és onnan szereztem jó sok játékot. Bár akkoriban felénk a legnépszerűbbek a joystick gyilkos ilyen-olyan olimpiai játékok voltak, amikkel jól lehetett egymás ellen menni, de drága volt, mert hullottak a joyok (a mikrokapcsolósok is, meg az olcsóak is).
Még mindig megvan mindennel együtt (a legutolsó joy speciel nagyon sokáig bírta, még mindig működőképes) - a kazettákkal, lemezekkel együtt van elcsomagolva az egyik szekrényünk mélyére ('pihenés' közben meghalt az egyik IC-je (kifolyt belőle valami, mintha egy kondi cucca lenne, de az IC-t vette körül), így már -sajnos- nem használható). De az Elite-re még mindig szeretettel gondolok vissza.Persze mindezzel együtt nem a Plusival kezdtem a gépekkel való ismerkedést, hanem én is általánosban Primo-val (a félig használhatatlan érintőgombos verzióval), majd Videoton TVC-vel; és már szakközépben C16/64-ekkel folytattam, amikor sikerült rávennem a szüleimet a bécsi kirándulásra, és a +/4 beszerzésére (egész olcsón ahhoz képest, hogy mennyi volt itthon). Sok dolgot írogattam rá, mert a Basic-je egész használható volt, nem úgy, mint a C64-é.
De mindez már jó történelem. Mindenesetre köszönet az emlékek előhozásáért. -
Azért hiányzott mert nem volt.
Mivel ez egy nem hivatalos kiadás, hanem házibarkács port, nyilván jóval kevésbé terjedt mint egy eredeti, aminél jóval több volt a "seeder". Ne feldjük, akkoriban nem volt net, nem a download gombra kellett klikkelni, hanem a havernál másolni 2kazettás magnóval. Az én ismerősi körömig már nem jutott el. Mondjuk ezt az is nehezítette hogy asszem csak 1 ismerősömnek volt +4-e, mint lejjebb írtam, ebben a korban nem az számított hogy milyen géped van, hanem hogy van-e, hát a többieknek vagy nem volt, vagy más (C64, Enterprise, ZX Spectrum). Azzal meg nem voltam beljebb. -
Azt nem tudom miért hiányzott, mert volt rá...
Mint azt az előttem hozzászóló is linkelte... És milyen jókat is játszottunk anno... CoV 20 / 52. oldal...
Azért hiányzott mert nem volt.
Mivel ez egy nem hivatalos kiadás, hanem házibarkács port, nyilván jóval kevésbé terjedt mint egy eredeti, aminél jóval több volt a "seeder". Ne feldjük, akkoriban nem volt net, nem a download gombra kellett klikkelni, hanem a havernál másolni 2kazettás magnóval. Az én ismerősi körömig már nem jutott el. Mondjuk ezt az is nehezítette hogy asszem csak 1 ismerősömnek volt +4-e, mint lejjebb írtam, ebben a korban nem az számított hogy milyen géped van, hanem hogy van-e, hát a többieknek vagy nem volt, vagy más (C64, Enterprise, ZX Spectrum). Azzal meg nem voltam beljebb. -
-
Leginkább a Defender of the Crown hiányzott +4-en. Meg némileg a Vendetta, Myth. Pedig akkoriban azt terjesztették hogy a +4 jobb mint a C64, de azt is leszartam volna, DOC-ért szívesen cseréltem volna szarabbra is.
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. Utána egyből a 286 jött. -
Leginkább a Defender of the Crown hiányzott +4-en. Meg némileg a Vendetta, Myth. Pedig akkoriban azt terjesztették hogy a +4 jobb mint a C64, de azt is leszartam volna, DOC-ért szívesen cseréltem volna szarabbra is.
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. Utána egyből a 286 jött.Azt nem tudom miért hiányzott, mert volt rá...
Mint azt az előttem hozzászóló is linkelte... És milyen jókat is játszottunk anno... CoV 20 / 52. oldal...
-
Leginkább a Defender of the Crown hiányzott +4-en. Meg némileg a Vendetta, Myth. Pedig akkoriban azt terjesztették hogy a +4 jobb mint a C64, de azt is leszartam volna, DOC-ért szívesen cseréltem volna szarabbra is.
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. Utána egyből a 286 jött. -
Amenniyre én tudom, Plus4-en főleg a grafikus-szöveges kalandjátékok voltak a legjobbak. Valami ilyesmi rémlik a CoV újságokból..
(#124) Dr. Akula Az első C64-em nem is az enyém volt, egy haveromé, de állandóan nálam volt, és inkább ő járt el hozzám játszani. Mindig addig játszott valamelyikünk, amíg nem vesztett életet. Így játszottunk le több mászkálós játékot, örökélettel, jó móka volt. Na meg a Pitstop 2 egymás ellen
(#162) Frawly "nem tűnik olyan nagy számnak, mint istenítik" Pedig az volt! Nekem még most is az!
Az első multimédiás képességű személyi számítógép volt. 4096 színű grafikát és sztereó digitális hangot tudott, 3,5'' floppy (800KB), composit és RGB kimenet, valamint beépített beszédszintetizátor 1986-ban!Két sci-fi sorozat animációit is Amigákon renderelték, ha jól tudom, a Seaquest DSV, és a Babylon 5 voltak. Meg egy csomó kisebb tv stúdióban használták feliratozásra.
Leginkább a Defender of the Crown hiányzott +4-en. Meg némileg a Vendetta, Myth. Pedig akkoriban azt terjesztették hogy a +4 jobb mint a C64, de azt is leszartam volna, DOC-ért szívesen cseréltem volna szarabbra is.
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. Utána egyből a 286 jött. -
ceia
őstag
Amenniyre én tudom, Plus4-en főleg a grafikus-szöveges kalandjátékok voltak a legjobbak. Valami ilyesmi rémlik a CoV újságokból..
(#124) Dr. Akula Az első C64-em nem is az enyém volt, egy haveromé, de állandóan nálam volt, és inkább ő járt el hozzám játszani. Mindig addig játszott valamelyikünk, amíg nem vesztett életet. Így játszottunk le több mászkálós játékot, örökélettel, jó móka volt. Na meg a Pitstop 2 egymás ellen
(#162) Frawly "nem tűnik olyan nagy számnak, mint istenítik" Pedig az volt! Nekem még most is az!
Az első multimédiás képességű személyi számítógép volt. 4096 színű grafikát és sztereó digitális hangot tudott, 3,5'' floppy (800KB), composit és RGB kimenet, valamint beépített beszédszintetizátor 1986-ban!Két sci-fi sorozat animációit is Amigákon renderelték, ha jól tudom, a Seaquest DSV, és a Babylon 5 voltak. Meg egy csomó kisebb tv stúdióban használták feliratozásra.
-
-
"-10%-al gyorsabb, mint a 2MHz-es C128."
Mondjuk itt valami gond lesz a méréssel, mert a +4-ben és a C128-ban gyakorlatilag ugyanaz a CPU volt, csak a 128-ban magasabb órajelen, szóval nem tud lassabb lenni, mint a +4.
Szerk: most látom, hogy +4-en a szorzót lehetett szoftveresen állítani PAL és NTSC konfig között, így a PAL gépek kikapcsolt képernyővel 2,22 MHz-en is tudtak menni - ez megmagyarázza a dolgokat.
(#170) MMSZoli: ja, akkor te is Árkon láttad
-
Egyébként még annyit, hogy ezek a képek le vannak tömörítve, és gyorstöltő + kitömörítéssel együtt kb 8-10 másodperc alatt jön be a következő kép 1551-el, kb 15 másodperc 1541-el
A kitömörítésről:
TED nélkül (képernyő lekapcsolva) a Plus/4 a valaha készült egyik leggyorsabb 8 bites "klasszikus" CPU-val rendelkezik. Erről objektív tesztek tanúskodnak, van egy nagyon jó összefoglaló Litwr barátom jóvoltából. Persze lehet egyéb teszteket is kitalálni, a PI kalkuláció általánosan elfogadott módszer .Hogy értelmezhető legyen ezen a teszten a PAL+4 sebessége, 3000 digites számolás esetén:
-amikor csak +4 CPU csak kalkulált, akkor 70%-al gyorsabb volt mint a C64
-10%-al gyorsabb, mint a 2MHz-es C128.
-15%-al gyorsabb, mint a 3.5MHz-es Z80 a ZX Spektrumban
-Éppen csak, de megelőzi a korának egyik leggyorsabb architektúrájával rendelkező BBC Micro-t. (de CPU bővítőkártáykkal már persze sokkal gyorsabb is lehet)
-Csak kb. kétszer volt lassabb, mint a NEC VAX11/730 miniszámítógép, ami 3.7MHz-es procival futott.Persze a SuperCPU-val felszerelt C64 a földbe döngölte, és az Amiga 500 is 8x gyorsabb.
A Plus/4-et az NMI vonal hiánya miatt nem lehet CPU bővítőkkel ellátni, amennyire tudom, tehár erre se Z80, se SuperCPU nem fejleszthető (sajnos)"-10%-al gyorsabb, mint a 2MHz-es C128."
Mondjuk itt valami gond lesz a méréssel, mert a +4-ben és a C128-ban gyakorlatilag ugyanaz a CPU volt, csak a 128-ban magasabb órajelen, szóval nem tud lassabb lenni, mint a +4.
Szerk: most látom, hogy +4-en a szorzót lehetett szoftveresen állítani PAL és NTSC konfig között, így a PAL gépek kikapcsolt képernyővel 2,22 MHz-en is tudtak menni - ez megmagyarázza a dolgokat.
(#170) MMSZoli: ja, akkor te is Árkon láttad
-
A Profik-féle Dreamtime 2K17 +4-et láttad?
Még Youtube-on is jól néz ki, CRT-n meg főleg (projektoron meg pláne).
-
Szerintem a kiemelkedően gazdag paletta feleannyira sem vol kihasználva, mint lehetett volna.
Talán maguk a fejlesztős sem tudták, értették, mennyire nagyszerű volt a maga korában ez a grafika (igaz a sprite hiányával komolyan lecsökkentek a benne rejlő lehetőségek)Az, hogy az Amiga-t a BOING demoval mutatták be, míg a Plus/4-hez szinte nem volt semmi, csak a lebutított 3+1 program a ROM-ban (és később sem használták ki a 64K-t, minden cég 16K-ra fejleszett a C16 miatt).
Meg lehet nézni a 16K-s ZX Spectrum programokat, azok sem voltak a legkiemelkedőbbek. Még a Manic Minernek is 48K kellett! Nagyjából látni lehet, mekkora limitet jelentett a16K RAM-ra való fejlesztés.Ha Plus/4 kiemelkedő grafikai képességei jobban ki lettek volnap domborítva/reklámozva (ekkor a PC-n még csak CGA és Hercules volt, az EGA 1984-ben jelent meg (mint a Plus/4) a VGA meg 1987-ben), talán kicsit sikeresebb lehetett volna. Talán nem akciójátékban, hanem kalandjátékban.
A lenti két első kép a VDC challenge slideshowm-ból való, amit IstvanV segítségével hoztam létre, a legalsó kép pedig egy mai konverzió egy újabb/fejlettebb konverterrel (PC-s Lands of Lore-ból), de az utolsó interlace kép, úgyhogy a valóságban egy kicsit vibrál.
Mindhárom 320x200 HFLI kép, amelyik technika ugyan még nem létezett 1984-ben, de semmilyen módosítás nem kell hozzá, ezt tudja az 1984-ben kiadott alap hardver.
(nem csalás, nem ámítás: a VDC Challange letölthető és megnézhető a plus4world-ről, a Toplista menuben legalula Slideshow-knál).
Ezek csak síma konvertált képek, bár az alapképen kellett dolgozni, hogy kevés hibás pixel jöjjön létre.
Tut szemén még dolgozhattam volna egy kicsit, de pár óra után az ember azért megunja a banánt és a pixelvadászatot :-)Szerintem Carrion rajzolt képei még ennél is jobbak, és igazi CRT-n ezek még jobban néznek ki.
Nincs túl messze a gyengébb Amiga képektől, nem igaz?
-
MMSZoli
tag
Szerintem a kiemelkedően gazdag paletta feleannyira sem vol kihasználva, mint lehetett volna.
Talán maguk a fejlesztős sem tudták, értették, mennyire nagyszerű volt a maga korában ez a grafika (igaz a sprite hiányával komolyan lecsökkentek a benne rejlő lehetőségek)Az, hogy az Amiga-t a BOING demoval mutatták be, míg a Plus/4-hez szinte nem volt semmi, csak a lebutított 3+1 program a ROM-ban (és később sem használták ki a 64K-t, minden cég 16K-ra fejleszett a C16 miatt).
Meg lehet nézni a 16K-s ZX Spectrum programokat, azok sem voltak a legkiemelkedőbbek. Még a Manic Minernek is 48K kellett! Nagyjából látni lehet, mekkora limitet jelentett a16K RAM-ra való fejlesztés.Ha Plus/4 kiemelkedő grafikai képességei jobban ki lettek volnap domborítva/reklámozva (ekkor a PC-n még csak CGA és Hercules volt, az EGA 1984-ben jelent meg (mint a Plus/4) a VGA meg 1987-ben), talán kicsit sikeresebb lehetett volna. Talán nem akciójátékban, hanem kalandjátékban.
A lenti két első kép a VDC challenge slideshowm-ból való, amit IstvanV segítségével hoztam létre, a legalsó kép pedig egy mai konverzió egy újabb/fejlettebb konverterrel (PC-s Lands of Lore-ból), de az utolsó interlace kép, úgyhogy a valóságban egy kicsit vibrál.
Mindhárom 320x200 HFLI kép, amelyik technika ugyan még nem létezett 1984-ben, de semmilyen módosítás nem kell hozzá, ezt tudja az 1984-ben kiadott alap hardver.
(nem csalás, nem ámítás: a VDC Challange letölthető és megnézhető a plus4world-ről, a Toplista menuben legalula Slideshow-knál).
Ezek csak síma konvertált képek, bár az alapképen kellett dolgozni, hogy kevés hibás pixel jöjjön létre.
Tut szemén még dolgozhattam volna egy kicsit, de pár óra után az ember azért megunja a banánt és a pixelvadászatot :-)Szerintem Carrion rajzolt képei még ennél is jobbak, és igazi CRT-n ezek még jobban néznek ki.
Nincs túl messze a gyengébb Amiga képektől, nem igaz?
-
scarabaeus
őstag
Pedig általában nem nehéz őket életre kelteni. Mármint a régi mikroszámítógépeket. A magnónak is lehet csak egy fejállítás kellett volna, és olvasott volna újra mindent. Ma már szerintem amúgy sincs nagy jelentősége, felteszel egy olyan C64 emulátort, ami a többi Commodore-gépet is tudja emulálni, és máris használhatsz +4-et is, meg a netről leszedve magnó nélkül betölthetsz rá egy csomó szoftvert.
Az Amiga nálam teljesen kimaradt, a mai napig nem ültem egy előtt sem. YouTube-on láttam róla videókat, de azokról nem tűnik olyan nagy számnak, mint istenítik. Még most is viszonylag drága gép, szerintem túlértékelik.
-
Föleg úgy ,hogy a LOAD beírása fél óra,mert jó a bill, ha siker van és még a RETURN-t is bevette boldogság van,ha pedig a meglévő kazetta 60 perces,és 90 ha sérült az első játék,akkor az első játék után a másodikat találd meg fejállítgatva,úgy hogy a plus4-ed magnó van csak a házba,és mikor 15 . Töltéshiba üzenettel 1.5 óra probálkozás után,nem azt mondom nem oldható meg csak nincs rá fél napom,csupa élvezet.
(Mivel a kazetta nyilvántartás füzetbe volt vezetve,kazik csak felszámozva,füzet meg az istentudja) 1990-óta nem használtam a plu4-et. Ez csak 28éve volt .Az a lendület amivel elővettem (pince ganézása közben megtalált Commodore plus 4-et 1541-es csoda magnetofont pár kazival) hamar alábbhagyott.....
-
Pedig általában nem nehéz őket életre kelteni. Mármint a régi mikroszámítógépeket. A magnónak is lehet csak egy fejállítás kellett volna, és olvasott volna újra mindent. Ma már szerintem amúgy sincs nagy jelentősége, felteszel egy olyan C64 emulátort, ami a többi Commodore-gépet is tudja emulálni, és máris használhatsz +4-et is, meg a netről leszedve magnó nélkül betölthetsz rá egy csomó szoftvert.
Az Amiga nálam teljesen kimaradt, a mai napig nem ültem egy előtt sem. YouTube-on láttam róla videókat, de azokról nem tűnik olyan nagy számnak, mint istenítik. Még most is viszonylag drága gép, szerintem túlértékelik.
Föleg úgy ,hogy a LOAD beírása fél óra,mert jó a bill, ha siker van és még a RETURN-t is bevette boldogság van,ha pedig a meglévő kazetta 60 perces,és 90 ha sérült az első játék,akkor az első játék után a másodikat találd meg fejállítgatva,úgy hogy a plus4-ed magnó van csak a házba,és mikor 15 . Töltéshiba üzenettel 1.5 óra probálkozás után,nem azt mondom nem oldható meg csak nincs rá fél napom,csupa élvezet.
(Mivel a kazetta nyilvántartás füzetbe volt vezetve,kazik csak felszámozva,füzet meg az istentudja) 1990-óta nem használtam a plu4-et. Ez csak 28éve volt .Az a lendület amivel elővettem (pince ganézása közben megtalált Commodore plus 4-et 1541-es csoda magnetofont pár kazival) hamar alábbhagyott.....
-
Nagyon jó cikk, de jó nosztalgiázni...
Én floppyt nem Commodore-t, hanem Debrecenben a Csapó-Liszt Ferenc sarkon lévő számtech boltban vettem hozzá( ilyen nagyon lapos fehér színű és külön tápja volt 15000 Ft volt akkor, apám dünnyögött is érte).
Délutáni szakkör szerű oktatás Szaldobágyi tanár úrnál a Gambrinusz közben volt évekig, sok +4, egy-két C64, HT, meg Primo volt természetesen Junoszty-tyal.
Basic-ben én is programoztam, egy kresz progit írtam, csak hát betelt a memória... -
-
scarabaeus
őstag
Na ez, meg a vaskos, és igen viseltesre forgatott ROM-lista (jó, a 100+4 könyvek is megvoltak, persze).
A megjegyzésekkel bőven ellátott ROM-listát keresztül-kasul megismertem a végére.
Alkalmaztak trükköket
Át is vettem párat, ami beugrik, hirtelen, a BIT trükkös felhasználása:. 2E68 A5 D0 LDA $D0
. 2E6A 49 FF EOR #$FF
. 2E6C 85 D0 STA $D0
. 2E6E D0 03 BNE $2E73
. 2E70 A9 F4 LDA #$F4
. 2E72 2C A9 F8 BIT $F8A9 ; . 2E73 A9 F8 LDA #$F8
. 2E75 8D 13 FF STA $FF13
. 2E78 4C 0E CE JMP $CE0E -
Csatlakozom a nosztalgia klubhoz, nekem is Plus 4-em volt a "nyolcvanas" években.
Videoton Super color majd később Precision 2000 tv-re kötve.
Magnóval (a csavarhúzós fejállítást soha nem tudom elfelejteni ) és kobra joystick-al.
A két könyv nekem is megvan még amit a cikkben láttam, valahogy nem tudtam kidobni őket azóta sem.
Most nem ugrik be mi volt a neve a kazettákon terjedő "hírújságnak" de mindig azokból szereztük be az információkat. (közben beugrott " TERROR NEWS" volt ha jól emlékszem )
Szép emlékeket idézett fel a cikk bennem, köszönöm. -
Nem tudom, ilyet szabad -e, de idézek:
"Kedves 1.75 és a szakállas!
Véletlenül kezembe került a CoV. 1. száma. Van ugyan néhány kifogásolni valóm, de alapjában véve nem tartom egy rossz újságnak (Nahát ez igazán kedves - Covboy). Először is PLUS/4 tulajdonos vagyok és nem tartom a gépemet olyan rossznak, hogy "RÚT KISKACSÁNAK" kellene nevezni (Oké, bocs', akkor esetleg "fellegekben szárnyaló flamingó" jó lesz? - CoVboy). " -
Csatlakozom a nosztalgia klubhoz, nekem is Plus 4-em volt a "nyolcvanas" években.
Videoton Super color majd később Precision 2000 tv-re kötve.
Magnóval (a csavarhúzós fejállítást soha nem tudom elfelejteni ) és kobra joystick-al.
A két könyv nekem is megvan még amit a cikkben láttam, valahogy nem tudtam kidobni őket azóta sem.
Most nem ugrik be mi volt a neve a kazettákon terjedő "hírújságnak" de mindig azokból szereztük be az információkat. (közben beugrott " TERROR NEWS" volt ha jól emlékszem )
Szép emlékeket idézett fel a cikk bennem, köszönöm.
-
A Commodore is azért halt ki, amiért a legtöbb 80-as években indult informatikai cég: nem ismerték fel, hogy mi a valódi termékük.
A C64 jókor került piacra, kitűnő grafikája és hangja volt, de nem a hardver miatt lett sikeres, hanem mert szabvány platformmá vált. A ZX Spectrum is ugyanezért lett sikeres, csak az alsó árszegmensben.A Commodore, Sinclair, Atari és a többi később becsődölt gyártó viszont a hardverre fókuszált és nem a platformra.
Azt hitték, hogy a hardver ár/teljesítmény miatt sikeres a C64 vagy a ZX Spectrum, tehát ki kell adni egy jobb hardvert hasonlóan jó áron és majd azt veszi a nép. Csakhogy ezek a platformok 100%-ban a hardverhez kötődtek, így nem volt természetes továbblépés belőlük, mert vagy a kompatibilitás szűnt meg, vagy nem lett minőségi továbblépés. A C+4-nél a kompatibilitást áldozták fel, a C128 meg hiába volt jobb hardver, ha mindenki C64-ként futtatta, miközben sokkal többe került. Ugyanez volt a Spectum 128k-val is: mindenki a régi 48k játékokkal játszott, így semmi értelme nem volt a jobb és drágább hardvernek.A Commodore a 8bitről PC-re váltás időszakában nem tudott igazán jól pozicionálható termékkel előállni: az Amiga-k nem tudtak betörni az üzleti világba, a játékosoknak meg túl drágák voltak az olcsó PC klónokkal szemben.
Így végül az Intel-MS PC lett az új szabvány platform, mert egyszerre biztosította a hardver fejleszthetőségét és a visszafelé kompatibilitást.Ami a konzolokat illeti: a 90-es években a Commodore, Apple, Philips, stb. konzolok is hasonló okokból buktak meg: rossz üzleti modellt alkalmaztak és a hardver jó ár/teljesítményét tekintették az elsődleges szempontnak, míg a Nintendo, Sega és Sony alacsonyan tartotta a hardver árát (akár a teljesítmény rovására is) és a tartalomkínálatra fókuszáltak. Azaz a Nintendo és a Sony a platform sikerét tekintette elsődleges feladatának, nem a hardver nyereségességét.
Érdemes megjegyezni, hogy a platform vs. hardver félreértelmezése a profi kategóriában is hasonló történetekhez vezetett.
A Silicon Graphics pl. ugyanúgy nem ismerte fel, hogy nem a hardverei sikeresek, hanem a megbízható hardver + irix platform együtt, így amikor az ezredfordulón az MIPS cpu-k már nem tudták tartani a versenyt az intel procikkal, akkor az egész irixet dobták és elkezdtek prémium kategóriás PC-ket gyártani windows NT-vel. Az SGI felhasználóknak viszont nem felelt meg a windows NT, akinek meg igen, annak az SGI csak egy túlárazott PC volt.
Később Jobs viszont felismerte, hogy aki még egyáltalán kitart a Mac mellett, az a platform miatt teszi, így a PowerPC-Intel átállást úgy vezényelte le, hogy megtartotta a Mac-en az OSX-et, így hiába vált a Mac hardveresen gyakorlatilag egy PC-vé, a felhasználók számára a platform továbbélt, ahogy a Mac is. -
Igen-igen, jogos! Fel is merült, hogy a C16-ot is belevegyük, hiszen testvérgépek valahol, de nem akartam bonyolítani a dolgot, meg elnyújtani nagyon az anyagot.
Megnézzük, hogy ennek milyen a visszhangja, és a jó,vagy van rá igény, akkor csinálunk majd még hasonló cikkeket.
Jó lett!
Nem is lett túl hosszú, belefért volna több - haver C16-át nyúztam, a TVC ahhoz képest nekem sokkal jobbnak tűnt (Na jó, ami nekem volt, az a TVC csúcsának számított ) -
Én örzök egy ilyen újságot, több helyen írnak a Commodore családról benne.
daa-raa, ha átjössz érte odaadom pár napra...Csatlakozom a nosztalgia klubhoz, nekem is Plus 4-em volt a "nyolcvanas" években.
Videoton Super color majd később Precision 2000 tv-re kötve.
Magnóval (a csavarhúzós fejállítást soha nem tudom elfelejteni ) és kobra joystick-al.
A két könyv nekem is megvan még amit a cikkben láttam, valahogy nem tudtam kidobni őket azóta sem.
Most nem ugrik be mi volt a neve a kazettákon terjedő "hírújságnak" de mindig azokból szereztük be az információkat. (közben beugrott " TERROR NEWS" volt ha jól emlékszem )
Szép emlékeket idézett fel a cikk bennem, köszönöm. -
secretgarden
aktív tag
-
Azért azt nem értem, hogy ezeknek a gépeknek miért kellett kihalniuk.
A Commodore-nak is volt cd-s próbálkozása:
Viszont az igazi konzol hangulatot az Amiga CD32 hozta el:
Azért az nekem magas, hogy miért pont a Commodore bukott el, és a Sony lett népszerű, amikor az előbbinek már volt múltja a játékgyártás terén
-
Azért azt nem értem, hogy ezeknek a gépeknek miért kellett kihalniuk.
A Commodore-nak is volt cd-s próbálkozása:
Viszont az igazi konzol hangulatot az Amiga CD32 hozta el:
Azért az nekem magas, hogy miért pont a Commodore bukott el, és a Sony lett népszerű, amikor az előbbinek már volt múltja a játékgyártás terén -
Komplikato
veterán
A PC árak a 80-as években tényleg röhejesen magasak voltak (a science magazin magyar kiadásában voltak PC hírdetések vállalatok számára, 400ezer és 2 millió forint között). A rendszerváltás előtt néhány cég durván megszedte magát rajtuk, majd egyik pillanatról a másikra csődbe is mentek, mert ahogy megnyílt a PC piac, a milliós nagyságrendről tízezresre csökkentek az árak.
Az Apple II és a Mac is cocom listás volt, ahogy az IBM PC is, csak míg pc-ből be lehetett szerezni távolkeleti klónokat, addig apple-ből nem.
Ment is miatta a sírás nyugaton, hogy a cocom listával nem a "komenistákat" zárják el a nyugati technológiától, hanem csak a nyugati cégeket hozzák versenyhátrányba a távolkeletiekkel szemben.
C64 árakból a Corvin áruház kínálatára emlékszem, ott videoton színes tv-vel adták a C64-et együtt 100ezer forintért, amiből 50 volt a tv, 50 a számítógép. Nem véletlen, hogy aki tehette, az a "mariahilferstrasse-n" vett gépet. -
Komplikato
veterán
Hát, erről leginkább saját maguk tehetnek, egészen pontosan a hozzá nem értő vezetés. Érdemes elolvasni a (magyarul is elérhető) ,,A Commodore története" cikkek egyikét.
Ha jól tudom, '94-ben jelentett csődöt a Commodore. A Sony abban az évben (a legvégén) jelentette meg az első Palystationt. Nyilván az első esemény gyökerei is korábbra nyúlnak, és a konzolt is évekkel azelőtt kezdte el fejleszteni a Sony, szóval igazából én nem kötném annyira össze a kettőt: nem voltak abban a helyzetben, hogy egymással mérkőzzenek,a látszólagos időbeli egybeesés ellenére sem.
-
Azért azt nem értem, hogy ezeknek a gépeknek miért kellett kihalniuk.
A Commodore-nak is volt cd-s próbálkozása:
Viszont az igazi konzol hangulatot az Amiga CD32 hozta el:
Azért az nekem magas, hogy miért pont a Commodore bukott el, és a Sony lett népszerű, amikor az előbbinek már volt múltja a játékgyártás terén -
klepto
addikt
Azért azt nem értem, hogy ezeknek a gépeknek miért kellett kihalniuk.
A Commodore-nak is volt cd-s próbálkozása:
Viszont az igazi konzol hangulatot az Amiga CD32 hozta el:
Azért az nekem magas, hogy miért pont a Commodore bukott el, és a Sony lett népszerű, amikor az előbbinek már volt múltja a játékgyártás terén -
Ez még nem magyarázza meg, hogy miért került egy akkori árfolyamon direktbe átváltva 100-200ezer forintos PC gép 1 millióba. Ennek oka a magyar piac zártsága volt, azaz csak állami engedélyre lehetett bármit behozni és értékesíteni. Ezt nehezítette a cocom lista, azaz hogy az eladók keze is valamilyen szinten kötve volt.
A PC kereskedést kiosztották 3-4 állami külker vállalatnak, a vevők pedig szintén állami vállalatok voltak, így azokat sem érdekelte, hogy mi mennyibe kerül, a hátékonyság, termelékenység, stb. meg csak keveseket izgatott, azokat is inkább amolyan szakmai becsületből valahol a tápláléklánc alján. -
"A PC árak a 80-as években tényleg röhejesen magasak voltak"
Amiben komoly szerepe volt annak is, hogy a nemzetközi pénzpiacon akkoriban annyira vették komolyan a forintot, mint a Gazdálkodj okosan! játékpénzét - dollárt vagy DM-et egyikért sem adtak. Szóval a mariahilferes bevásárlás első lépése az szokott lenni, hogy feketén vettek schillinget.
-
A PC árak a 80-as években tényleg röhejesen magasak voltak (a science magazin magyar kiadásában voltak PC hírdetések vállalatok számára, 400ezer és 2 millió forint között). A rendszerváltás előtt néhány cég durván megszedte magát rajtuk, majd egyik pillanatról a másikra csődbe is mentek, mert ahogy megnyílt a PC piac, a milliós nagyságrendről tízezresre csökkentek az árak.
Az Apple II és a Mac is cocom listás volt, ahogy az IBM PC is, csak míg pc-ből be lehetett szerezni távolkeleti klónokat, addig apple-ből nem.
Ment is miatta a sírás nyugaton, hogy a cocom listával nem a "komenistákat" zárják el a nyugati technológiától, hanem csak a nyugati cégeket hozzák versenyhátrányba a távolkeletiekkel szemben.
C64 árakból a Corvin áruház kínálatára emlékszem, ott videoton színes tv-vel adták a C64-et együtt 100ezer forintért, amiből 50 volt a tv, 50 a számítógép. Nem véletlen, hogy aki tehette, az a "mariahilferstrasse-n" vett gépet. -
#54625216
törölt tag
Szép árak, viszont nekem rémlik, hogy láttam olyan C64-et ipari felhasználásban (CNC) amit még valami 80.000-es áron vettek meg, és ebben az árban még magnó sem volt akkor benne. Persze amikor a C64 zsír új volt, akkor egy csoffadt IBM PC XT meg olyan 1.2 millió volt, mert volt a kezemben olyan gép, amit még ennyiért vett meg a BME. Ehhez képest az a két havi fizetést kitevő ár már elég baráti. Igaz addigra jött a feltörekvő Atarai/Amiga 32 bites korszak, mert csempész Mac akkor még megfizethetetlen volt.
A PC árak a 80-as években tényleg röhejesen magasak voltak (a science magazin magyar kiadásában voltak PC hírdetések vállalatok számára, 400ezer és 2 millió forint között). A rendszerváltás előtt néhány cég durván megszedte magát rajtuk, majd egyik pillanatról a másikra csődbe is mentek, mert ahogy megnyílt a PC piac, a milliós nagyságrendről tízezresre csökkentek az árak.
Az Apple II és a Mac is cocom listás volt, ahogy az IBM PC is, csak míg pc-ből be lehetett szerezni távolkeleti klónokat, addig apple-ből nem.
Ment is miatta a sírás nyugaton, hogy a cocom listával nem a "komenistákat" zárják el a nyugati technológiától, hanem csak a nyugati cégeket hozzák versenyhátrányba a távolkeletiekkel szemben.
C64 árakból a Corvin áruház kínálatára emlékszem, ott videoton színes tv-vel adták a C64-et együtt 100ezer forintért, amiből 50 volt a tv, 50 a számítógép. Nem véletlen, hogy aki tehette, az a "mariahilferstrasse-n" vett gépet. -
Komplikato
veterán
Igazából a CP/M az Apple II-n is z80-on futott, csak ott a z80-at opcionális bővítőkártyán helyezték el, így nem növelte az alapgép árát.
Eredetileg a C128-nál is úgy tervezték, hogy a z80 cardidge-on lesz, de a C+4 fiaskó után a marketingesek ráparáztak a C64 kompatibilitásra, ezért a cég úgy döntött, hogy a C128 100%-ig kompatibilis lesz a C64-el és állítólag azzal együtt már nem tudták kivitelezni a z80 külső bővítőkártyás megoldást, így inkább alapból beépítették.
Egyébként annyiban pontosítanom kell, hogy végül is nem lett a C128 hatalmas bukás, mert így is eladtak belőle pár millió darabot, de sikernek se mondható, mert egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csak minimális nyeresége volt rajta a Commodore-nak.
Minden esetre Magyarországon a nyugaton is kimondottan magasnak számító ára és a szoftver támogatás hiánya miatt nem terjedt el.
Konkrétan emlékszem, hogy az 1986-os osztrák Metro katalógusban (amire általános iskolában csorgattuk a nyálunkat) a ZX Spectum 48K került 2000 shillingbe, 5000 volt a C64 és 8000 a C128. Az osztrák shillinget akkoriban 3 forintért lehetett váltani feketén, azaz a ZX Spectrumot 6000, a C64-et 15000, a C128-at 24000 forintért lehetett beszerezni. A havi bruttó átlagfizetés 5361 forint volt.
Szép árak, viszont nekem rémlik, hogy láttam olyan C64-et ipari felhasználásban (CNC) amit még valami 80.000-es áron vettek meg, és ebben az árban még magnó sem volt akkor benne. Persze amikor a C64 zsír új volt, akkor egy csoffadt IBM PC XT meg olyan 1.2 millió volt, mert volt a kezemben olyan gép, amit még ennyiért vett meg a BME. Ehhez képest az a két havi fizetést kitevő ár már elég baráti. Igaz addigra jött a feltörekvő Atarai/Amiga 32 bites korszak, mert csempész Mac akkor még megfizethetetlen volt.
-
Igazából a CP/M az Apple II-n is z80-on futott, csak ott a z80-at opcionális bővítőkártyán helyezték el, így nem növelte az alapgép árát.
Eredetileg a C128-nál is úgy tervezték, hogy a z80 cardidge-on lesz, de a C+4 fiaskó után a marketingesek ráparáztak a C64 kompatibilitásra, ezért a cég úgy döntött, hogy a C128 100%-ig kompatibilis lesz a C64-el és állítólag azzal együtt már nem tudták kivitelezni a z80 külső bővítőkártyás megoldást, így inkább alapból beépítették.
Egyébként annyiban pontosítanom kell, hogy végül is nem lett a C128 hatalmas bukás, mert így is eladtak belőle pár millió darabot, de sikernek se mondható, mert egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csak minimális nyeresége volt rajta a Commodore-nak.
Minden esetre Magyarországon a nyugaton is kimondottan magasnak számító ára és a szoftver támogatás hiánya miatt nem terjedt el.
Konkrétan emlékszem, hogy az 1986-os osztrák Metro katalógusban (amire általános iskolában csorgattuk a nyálunkat) a ZX Spectum 48K került 2000 shillingbe, 5000 volt a C64 és 8000 a C128. Az osztrák shillinget akkoriban 3 forintért lehetett váltani feketén, azaz a ZX Spectrumot 6000, a C64-et 15000, a C128-at 24000 forintért lehetett beszerezni. A havi bruttó átlagfizetés 5361 forint volt. -
hmmm. Érdekes. Meg mai szemmel nézve ezek a hibrid dolgok is viccesek, bár ma is van big.Little, de nem így, h kvázi két vas egybenIgazából a CP/M az Apple II-n is z80-on futott, csak ott a z80-at opcionális bővítőkártyán helyezték el, így nem növelte az alapgép árát.
Eredetileg a C128-nál is úgy tervezték, hogy a z80 cardidge-on lesz, de a C+4 fiaskó után a marketingesek ráparáztak a C64 kompatibilitásra, ezért a cég úgy döntött, hogy a C128 100%-ig kompatibilis lesz a C64-el és állítólag azzal együtt már nem tudták kivitelezni a z80 külső bővítőkártyás megoldást, így inkább alapból beépítették.
Egyébként annyiban pontosítanom kell, hogy végül is nem lett a C128 hatalmas bukás, mert így is eladtak belőle pár millió darabot, de sikernek se mondható, mert egyértelműen nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és csak minimális nyeresége volt rajta a Commodore-nak.
Minden esetre Magyarországon a nyugaton is kimondottan magasnak számító ára és a szoftver támogatás hiánya miatt nem terjedt el.
Konkrétan emlékszem, hogy az 1986-os osztrák Metro katalógusban (amire általános iskolában csorgattuk a nyálunkat) a ZX Spectum 48K került 2000 shillingbe, 5000 volt a C64 és 8000 a C128. Az osztrák shillinget akkoriban 3 forintért lehetett váltani feketén, azaz a ZX Spectrumot 6000, a C64-et 15000, a C128-at 24000 forintért lehetett beszerezni. A havi bruttó átlagfizetés 5361 forint volt. -
SkyLine3000
addikt
"sosem értettem, miért volt valaki "Plusis", mikor ott volt a sokkal jobb C64 is"
Mert nem volt más. Akkor nem az volt a kérdés hogy milyen géped van, hanem hogy van-e vagy nincs. A "van"-nal már nagy király voltál. +1
Én is csak irigykedtem, h a havernak zx spectrum 48k volt, unokatesómnak c64. Olyan elérhetetlennek tűntek ezek a gépek, pedig egyikük sem volt tehetősebb, mint mi. Valahogy soha nem mentem oda muterékhoz nyaggatni őket, h vegyünk egy C64-et, vagy hasonlót. Hogy miért, azt máig sem tudom? Lehet, ha rámenősebb vagyok, vettünk volna... Viszont volt egy Videoton tv játékunk. Az a tankzöld. -
Ha a C+4 megbukott nyugaton, akkor a C128 az epic fail kategória.
A C128-al az üzleti réteget célozták úgy, hogy az akkor szabványnak számító CP/M és a C64 programokkal is kompatibilis legyen. A CP/M viszont csak z80 procikon futott, így a C128-ba valójában 2 procit raktak: egy MOS-t (ami képest volt 1MHz C64 módban és 2MHz C128 módban is futni) és egy z80-at. Ez viszont nagyon megdrágította a gépet, így gamer gépnek túl drága volt, üzleti gépnek meg nem elég erős, mert hasonó árban már megjelentek az IBM klónok.
Ugyanakkor a C128 hiába lett üzleti bukás, nem halmozódott fel belőle akkora elfekvő olcsó készlet, mint a C16, C+4 és Enterprise gépekből, így a magyar iskolaszámítógép programba se nagyon került belőle. Magyarországon néhány GMK-t leszámítva azoknak a "gazdag gyerekeknek" volt C128-a, akiknek a külföldi rokonok C64 helyett azt küldtek, mert a 128 biztos jobb, mint a 64, ők meg - néhány C128 demót leszámítva - szinte mindig C64 módban használták.
hmmm. Érdekes. Meg mai szemmel nézve ezek a hibrid dolgok is viccesek, bár ma is van big.Little, de nem így, h kvázi két vas egyben -
Még csak nem is láttam soha Plus 4-et, csak a CoV-ban olvastam róla. Nekem C64 volt. De volt alkalmam kipróbálni a C16-ot, illetve írtam rá pár basic programot. Sokkal könnyebb volt egy-egy táblás, vagy akár lövöldözős játékot összedobni rá. A C64 képességei és a C16 basicje jó páros lett volna!
Különben sosem értettem, miért volt valaki "Plusis", mikor ott volt a sokkal jobb C64 is.. de most a cikkből ez is kiderült."sosem értettem, miért volt valaki "Plusis", mikor ott volt a sokkal jobb C64 is"
Mert nem volt más. Akkor nem az volt a kérdés hogy milyen géped van, hanem hogy van-e vagy nincs. A "van"-nal már nagy király voltál. -
#56729856
törölt tag
Valahogy nekem kimartadt a saját Commodore. Mindig csak unokatesónál, meg haveroknál játszottam vele, vagy suliban. Meg Sinclair-el, pontosabban ZX Spectrum 48K-val.
Amikor elhatároztam (93 január), h veszünk egy Commodore-t, megkérdezték, miért nem Pc-t? A Commodore már ózsdi... Végül egy 286-os pc lett belőle, svga color monitorral, 40 megás vinyóval. -
MongolZ
addikt
C64-em ott pihen a garázsban, egyik évben apám átjött és valamilyen indíttatásból kidobta a hozzá használt Tünde tévét... Nekem sajnos nem adatott meg az a lehetőség, hogy színesben élvezzem a számítástechnikát akkoriban.
Azon programoztam először, 6 évesen írtam nővéremnek történelem kérdezz-feleleket, meg Popeye-el kapcsolatos kvízsort, mert az volt a kedvencem. Anyámnak még akkor volt türelme tanítani engem
A +4-ből egyetlen dolgot irigyeltem, a nyilakat...
-
Nálunk a számteket Videoton TVC gépeken oktatták.
Videoton TVC akkora siker volt.....sulink kapott 4 db-t. Bekapcsolták, szét volt esve a képe mindnek, nem tudták megcsinálni, hogy a TVn jól jelenjen meg. Úgyhogy mind a 4 csak porosodott a szekrényben. Ellenben volt 1 db C16, na azon tömörült mindenki.
Azon kezdtem el programozni és megszeretni. -
Úgy értem, hogy ha tanulgatáson, kísérletezgetésen túl bármilyen értelmes programot össze akartál hozni, akkor nem nagyon úsztad meg a gépi kódot. Főleg ha bármilyen köze volt a grafikához.
A legtöbbször DATA utasításba kellett pakolni a gépi kódú részt, a többi már mehetett basicből.
Ehhez képest mondjuk az Enterprise basic-je teljesen új szintet képvisel.POKE utasítás nélküli C64 programra meg nem is emlékszem.
Az IS Basic valóban sokkal jobb volt, de mivel ez is csak interpreteres volt, a gyorsaságot igénylő programozáshoz az Enterprise-on se lehetett megúszni a gépi kódot. Legalábbis a komolyabb programok esetében, amiket akkoriban írtam assembly-ben Spectrumon és raktam át Enterprise-ra, szóba sem jött az IS Basic. De azért a Spectrum Basic-ben összeraktam egy egész jól amőbázó kis kódot.
-
Úgy értem, hogy ha tanulgatáson, kísérletezgetésen túl bármilyen értelmes programot össze akartál hozni, akkor nem nagyon úsztad meg a gépi kódot. Főleg ha bármilyen köze volt a grafikához.
A legtöbbször DATA utasításba kellett pakolni a gépi kódú részt, a többi már mehetett basicből.
Ehhez képest mondjuk az Enterprise basic-je teljesen új szintet képvisel.POKE utasítás nélküli C64 programra meg nem is emlékszem.
-
1987 Karacsonyra kaptunk C64-et aputol. Becsbol hozta egy magnoval, meg ket nagy fekete joystickkal. Kicsivel kesobb szerzett hozza floppy-t is. Az nem volt uj, valami cegtol jott elvileg. Annyit tudok, hogy valamit forrasztani kellett rajta, hogy valami +9 helyett +8-al mukodjon
A szamok nem biztos, hogy helyesek, annyira emlekszem, hogy a jatekok inditasanal volt szerepe. Vegulis meg lett oldva az is -
elefant
őstag
Épp a múltkor emlegettem az indexes Plus4 topikban, ha annak idején, a '80-as évek második felében látunk ilyeneket, mint amiket az utóbbi években kihoznak rá népek...
-
Blazs120gl
aktív tag
-
Blazs120gl
aktív tag
-
Az az érdekes a 8bites korszakban, hogy valójában két féle gép volt:
A. amire volt sok jó játék, viszont jóformán csak gépikódban lehetett értelmes programot írni rá, ilyen volt a C64 és a ZX Spectrum 48K
B. aminek volt tényleg használható basic-je, de alig volt hozzá normális játék, ilyen volt a C+4, és az Enterprise
-
ceia
őstag
Még csak nem is láttam soha Plus 4-et, csak a CoV-ban olvastam róla. Nekem C64 volt. De volt alkalmam kipróbálni a C16-ot, illetve írtam rá pár basic programot. Sokkal könnyebb volt egy-egy táblás, vagy akár lövöldözős játékot összedobni rá. A C64 képességei és a C16 basicje jó páros lett volna!
Különben sosem értettem, miért volt valaki "Plusis", mikor ott volt a sokkal jobb C64 is.. de most a cikkből ez is kiderült. -
scarabaeus
őstag
Épp a múltkor emlegettem az indexes Plus4 topikban, ha annak idején, a '80-as évek második felében látunk ilyeneket, mint amiket az utóbbi években kihoznak rá népek...
-
Nekem a Plus/4 a második gépem volt, az első egy Enterprise 128 (ha a C+4 bukás, akkor az mi volt?
), de persze harmadiknak megérkezett az igazi, a C64. Én már nemtom hogy a Spectrum vagy a Primo volt nálunk előbb, de utóbbi mégannyira se sikertörténet.
De saját gépként, ami nem innen-onnan kölcsön (szülői munkahely, suli, stb) volt, az a +4. Ki is tartott a pc-ig. Az Amiga meg egy igazi burzsuj luxusálom volt, esélyünk nem volt rá, csak a nyálunkat csorgathattuk egy balatoni lágerben. -
scarabaeus
őstag
OK, beazonosítva.
Az a durva, hogy azt a képernyő vége után írt 4 bájtot, amit a #60-ban beírtál, most is úgy olvastam ki, mint régen, SEI; STA $FF0F. Vagy mint ahogy az előbb a VC/VIC20-ast emlegető hsz-ra beugrott, ahogy beállítottam magamnak rajta a "munkakörnyezetet" fekete-fehér tv-n, '83-'85 között (Bár inkább külön keretszínnel, inkább 14-et pókolva oda)
Egészen amíg meg nem láttam egy Amigát, na az valami ufó volt minden addigihoz képest, de annyira már voltunk realisták hogy tudtuk ilyenünk nekünk sose lesz, honnan is lenne? Nem is lett. ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Megnéztem,hihetetlen egy sztori.
.
Új hozzászólás Aktív témák
- BESZÁMÍTÁS! ASUS B450M R5 2600X 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1060 6GB Zalman S2 TG DeepCool 400W
- HP Elitebook / Probook üzleti kategóriás notebookok - i5 - i7 - Ryzen - számlával.
- BESZÁMÍTÁS! Asus ROG Strix Scar 18 Gamer notebook -Ultra 9 275HX 32GB DDR5 2TB SSD RTX 5080 16GB W11
- Azonnali készpénzes nVidia RTX 2000 sorozat videokártya felvásárlás személyesen / csomagküldéssel
- Bomba ár! HP 250 G7 I i3-7020U I 4GB I 128SSD I 15,6" HD I HDMI I Cam I W11 I Gari