Gigabyte Booktop M1022G

Óriási népszerűségnek örvend a netbookok kategóriája, ezért rengeteg gyártó igyekezett kihozni saját modelljét. Ennek az lett az eredménye, hogy Dunát lehetne rekeszteni a megjelenésben és teljesítményben is szinte azonos apróságokkal. Tőlünk is sokszor kérdezik, melyiket érdemes megvenni, és rendszerint azt tanácsoljuk, hogy azt, amelyik tetszik. Szóval kiélezett a piaci helyzet. Ilyenkor az lehet nyerő, aki egy picivel olcsóbban adja a termékét, vagy valami extrát kínál.

Booktop szériájával a Gigabyte az utóbbit választotta. Egy dokkolót ad a netbookokhoz, mellyel nettoppá alakíthatók. Külső monitorral (vagy tévével) és billentyűzet-egér párossal máris asztalivá formálódik mobil számítógépünk.

Rém egyszerű a szerkezet. Oldalsó élével állíthatjuk bele a laptopot, ami elektromosan is összeköttetésbe kerül a talapzattal. Aljára egy méretes, átlátszó elemet szereltek, így az egy kilogrammnál alig nehezebb gép nem billen fel benne, és az asztalunkból sem rabol el túl nagy felületet. Szerintünk a másik trükkös megoldás egy monitor hátuljára rögzíthető rendszer lenne. A Gigabyte dokkoló elején egy ki-bekapcsoló és egy töltő gomb van, amivel az akku szintjét ellenőrizhetjük kikapcsolt állapotban. Hátuljára három USB-t, Ethernet aljzatot, analóg monitorkimenetet (D-Sub), és egy fülhallgató-kimenetet, valamint a tápcsatlakozót tették.

Maga a Gigabyte Booktop M1022 netbook egy teljesen átlagos, fehér fedelű, fekete aljú, 10 hüvelykes monitorral felszerelt modell. Alapterülete nem éri el a 30 x 20 centimétert, a tömege pedig hatcellás akkumulátorral is másfél kilogramm alatt marad.

Csatlakozó és visszajelző fény is került a Booktop elejére. Jobbra hat kék lámpa sorakozik, melyek elhelyezésüknek köszönhetően felnyitott és lezárt fedél esetén is jól látszanak. Kikapcsolt állapotban ezek a kis lámpácskák mutatják az akku töltési szintjét, ha megnyomjuk a dokkoló vagy a tapipad megfelelő gombját. A túloldalon sorakozik a hang ki- és bemenete, ami szerintünk jobb helyen lenne oldalt.

Persze most az oldalak benépesítésével óvatosabban kell bánni, mint általában, hiszen a dokkoláskor a teljes bal fél elveszik. Ide csak a dokkoló speciális csatlakozója, a méretes szellőzőnyílás és az analóg monitorkimenet került. Utóbbiból van egy példány az állványon, ahhoz célszerűbb a külső monitort csatlakoztatni. Jobbra a kártyaolvasó és alatta az ExpressCard nyílása kezdi a sort, utána három USB, Ethernet aljzat és tápcsatlakozó jön. Szerencsére dokkolt állapotban is működnek a gép USB-i és egyéb csatlakozói.

Némi egyediséget a zsanér környékén vittek a formatervbe. Itt a ház alsó része lefelé ível, fölötte pedig egy fémet imitáló, krómhatású műanyag elem fordul el. Közel a zsanérhoz látható a két leragadó gomb (CapsLock, NumLock) lámpája, a túloldalra pedig a bekapcsológombot tették.

Belül a két szín alkalmazása miatt egészen vidáman fest a Gigabyte Booktop. Úgy tűnik, sajnos a mi fekete-fehérünk az egyetlen színkombináció, pedig a világos rész jól mutatna szürkében, vörösben, kékben vagy zöldben is. Első ránézésre két formatervezési részlettel nem voltunk megelégedve. Az első, hogy a kijelző elé vékony műanyaglapot tettek, ami a szokásosnál is tükrösebbé teszi. A második, hogy a billentyűzetet olyan alacsonyra húzták, hogy a keskeny csuklótámaszba vágott tapipad gombjai nem alulra, hanem oldalra kerültek.

Praktikusan nagy szögben nyílt a Booktop fedele, így ölbe véve a magasabb felhasználóknak sem kell majd görnyedniük, ha látni akarják a monitort. Minőségérzetre a Gigabyte netbookja hozta a kategória átlagát. Viszonylag kis méretének köszönhetően kézbe véve nem hajlott, csavarodott az alja, de a tetejéről már nem mondható el ugyanez. Talán az előtét műanyag lap miatt jelentek meg foltok a monitoron, amint hozzányúltunk a fedélhez. Emellett már csak a kategóriára jellemző, enyhe billentyűzethorpadást lehet felhozni. Szóval minőségre a Gigabyte netbook semmivel sem rosszabb az Asusnál, Acernél, MSI-nél és a többinél, de nem is jobb náluk.

Ellentétben sok konkurensével, a Gigabyte Booktop alját rengeteg ajtócska fedi. A legnagyobb alatt találjuk a némi fémburkolattal megtámogatott winchestert, jobbra felül van a normál és feles Mini PCI Express csatlakozó, alul pedig a memóriamodult találtjuk. A mi M1022G jelzésű modellünk teljesen meg volt töltve, ugyanis 3G modemmel látták el. A SIM kártya betöltő nyílása a megszokott helyen, az akkumulátor mögött van. A telep meglehetősen méretes, jó nagy darabot hasít ki a gép aljából, de hátrafelé nem lóg ki.

Kellemesen igényes táskát is mellékelt netbookjához a Gigabyte. Nem feledkeztek meg a picike táp tárolására való zsebről és a szállításhoz való fülekről sem.

Hirdetés

Platform - CPU, RAM, HDD

Platformból a netbookokra jellemző, unalomig ismételt Centrino Atom lakozik a Booktop M1022 szériában. Ennek alapja az 1,66 GHz-es, egymagos Atom N280 és az őskövület 945GSE+ICH7M chipkészlet. Memóriából a szokásos 1 GB helyett kettőt kaptunk, de a merevlemez maradt 160 GB-os. Egyetlen üdítő részletet találtunk, a 10,1 hüvelykes létére 1366x768 pixeles kijelzőt. Tesztpéldányunk nevében a G utótag a beépített 3G modemre utal. Most még újdonságnak nevezhető, de lassan az lesz az elterjedt, hogy a miniket is Windows 7-tel szerelik. Ez sajnos megemeli az árat, ugyanis az XP-t olcsóbban adja a Miscrosoft. További drágító tényező a dokkoló, így az alap Gigabyte Booktop M1022C 1024x600 pixeles kijelzővel is 103 125 forintba kerül, a nagyobb felbontású monitorral ellátott M1022X-ért 139 875 forintot, a 3G modemmel kiegészített M1022G-ért pedig 158 000 forintot kell kifizetni.

A jól ismert Centrino Atom platform újrateszteléséhez a Windows 7 adott apropót. A Gigabyte Booktop M1022G mellett az 1 GB rendszermemóriától eltekintve a vele hardveresen azonos Asus Eee PC 1008HA számait tüntettük fel.

Úgy tűnik, nincs lényeges teljesítménybeli hátrányban a Windows új verziója. Egyedül a videotömörítős és memóriás részen tapasztaltunk említésre méltó eltérést, és azok sem egyértelműen írhatók az operációs rendszer számlájára.

160 GB-os Fujitsu merevlemez Windows 7 alatt

Merevlemez-kezelésben is hasonló volt a helyzet. A 160 GB-os Fujitsu winchester késleltetésben a Hitachi, adatátvitelben a Seagate konkurens szintjét hozta, löketszerű csúcssebességben viszont túlszárnyalta őket. Itt akár a jobb konstrukcióra is hivatkozhatnánk, de az sem kizárt, hogy a Windows 7 jobb ezen a téren az XP-nél. Alkalomadtán teljesen azonos hardveren is végzünk majd méréseket ennek a kérdésnek az igazolásához. Egyelőre beérjük azzal, hogy a Windows 7 látszatra nem fogja meg jobban a harmatos hardvert, mint a régi Windows XP. Ezt napi használat közben is érzékeltük.

160 GB-os Seagate és Hitachi Windows XP alatt

Megjelenítés, bevitel

A Gigabyte Booktop M1022 széria nem csak a 10,1 hüvelykes netbookokra jellemző, sok esetben szűkös, 1024x600 pixeles felbontással kapható, hanem nagyobb, 1366x768 pixelessel is. Ez ugyan kisebb képpontméretet eredményez, kárpótlásul viszont 28%-kal több sort látunk egyszerre. A mi M1022G-s tesztképünkben is a nagyobb felbontású panel dolgozott, és a Windows 7-nek köszönhetően nem volt gondunk a kicsi pontocskákkal, mert minden esetben rendelkezésünkre állt a nagyítás. Maga a panel természetesen olcsó, TN+film technológiás, energiatakarékos LED háttérvilágítással. Betekintési szögei nem valami fényesek, és a fokozottan tükrös felület is megteszi – káros – hatását.

Készítettünk a Booktop M1022G-hez színprofilt azoknak, akik esetleg szeretnének a gyárinál közelebb kerülni az optimálishoz. A kalibrációt a GretagMacbeth Eye-One Display 2 kalibrátorral (koloriméterrel) és a LaCie Blue Eye Pro szoftverrel végeztük. A berendezés azt vizsgálja, hogy a monitoron megjelenő árnyalatok milyen mértékben térnek el a referenciától. Ezt az eltérést deltaE értékben adjuk meg. Egy deltaE a minimális, szabad szemmel látható eltérés. Ha átlagban ennél kisebb értéket kapunk a kalibrálásra, akkor a színhűség szinte tökéletes. Három deltaE értéknél a megjelenített szín jól láthatóan eltér az elvárttól.

Meg sem lepődtünk rajta, hogy ismét a szokásos optimálistól való eltéréseket mértük kalibrálás előtt és utána is. A végeredménnyel sikerült átlagosan 1 deltaE értékre megközelíteni a referenciát, és a maximális differencia sem volt sokkal nagyobb 3 deltaE-nél. A Gigabyte Booktop M1022G színprofilja innen tölthető le, a maximálisnál eggyel alacsonyabb fényerőn adja a legpontosabb színeket.

Köszönhetően LED-es háttérvilágításának, a Gigabyte netbookjának kicsi képe olyan egyenletes fényerőt mutatott, mint a legtöbb konkurens. A 177 cd/m²-es maximális, és a viszonylag magas, 0,9 cd/m²-es minimális fényerőből 200:1 körüli kontrasztarány jön ki, ami még a borús januári napokon sem tudta a szabadban semlegesíteni a monitor előtti tükröt. Sajnos a Gigabyte netbookja világos környezetben nem nyerő. Sötétben a kategóriában megszokottnál picivel nagyobb bevilágítást láttunk.

Billentyűzet terén a Gigabyte a hagyományos vonalat képviseli, lassan egyedüliként. Konkurenseivel ellentétben nem váltott a divat diktálta, nagyobb nyomófelületes, és szigetszerűen kialakított gombok felé sem. Így nem kell a fokozottabb melléütésveszélytől és a kemény járástól sem tartanunk. A netbook éra elején még átlagosnak mondtuk volna ezt a billentyűzetet, mostanra szerintünk már a jobbak közé tartozik.

Hozzánk nemzetközi kiosztású modell érkezett, így a magyarral kapcsolatban csak sejtéseink vannak. Minden bizonnyal lesz hely az Entertől balra elhelyezkedő ékezetes karaktereknek, és a bal Shift sem szűkül túl kicsire az Í kivágásával. Csökkentést csak az M és jobb Shift közötti, illetve a kurzormozgató gombok szenvedtek el, de ez a kategória többi modelljénél is hasonló szokott lenni.

Nem először találkoztunk oldalra helyezett gombos tapipaddal, de most sem sikerült megbarátkoznunk vele. Ujjunk minduntalan alsó peremére tévedt, és akkor gomb helyett a multi-touch rendszert aktiváltuk, aminek teljesen más lett az eredménye, mint amit szerettünk volna. Nyilván idővel meg lehet szokni a fura elrendezést, amit a hely szűkössége kényszerített ki. Az oldalsó gombok ellenére is elég kicsi a Booktop érintőfelülete. Praktikus részlet, hogy kikapcsolt állapotban a jobb gombot megnyomva az állapotjelző LED-ek megmutatják, milyen mértékben van feltöltve a netbook akkumulátora.

Hőmérséklet, zaj, akkumulátor

Melegedés és hang terén nem nagyon lehet újat hozni az első generációs Centrino Atom platformmal szerelt notebookoknál. Itt elsősorban az a kérdés, hogy a gyártók hova helyezik el gépüket a hangos és hűs, illetve csendes és meleg végpontokkal jelzett skálán. Fontosnak tartjuk, hogy a netbook még melegebb környezetben se főzze meg a winchesterét. Ez az alkatrész hivatalosan 55-60 fokot bír, afölött már meghibásodással, adatvesztéssel számolhatunk. A Booktop hűtése teljesen néma maradt, amíg nyugalomban állt 24 fokos szobánkban. Egy kis ismerkedés és szövegszerkesztés közben csak itt-ott indult be alig hallható, de nyers tónusú ventilátora. Fél órányi barátkozás után azt tapasztaltuk, hogy bár semmi megterhelőt nem csináltunk, a halk gépecske az átlagosnál jobban felmelegedett. Persze a felületen mért 40 fok még nem olyan vészes, a winchesteren elért 43 már aggasztóbb.

Megterhelve a vasat a CPU 46 fokos nyugalmi hőmérséklete azonnal 49-re ugrott fel, és a pici alapzaj is állandósult. Fél perccel a hevítés kezdete után, 53 fokos CPU-hőmérsékletnél a zajszint a netbookoknál megszokott 25 dB-re emelkedett. Kicsit nyers volt a ventilátor hangja, ami zavaró, de ez példányonként változó lehet. Ahogy számítottunk rá, tovább már nem hangosodott a kis Gigabyte. Fél óra elteltével a CPU 60, a winchester az eléggé aggályos 49 fokig melegedett. Nyári kánikulában ez bizony veszélyes tartományokba mehet fel.

A nagy, hatcellás akkumulátorral szerelt netbookok rendszerint jó sokáig elboldogulnak elektromos hálózat nélkül, nem ritka a tíz órás élettartam sem. A Booktop M1022G 57,72 Wh-s példánya nem tartozik az abszolút csúcsmodellek közé, de így is többet vártunk a hat és fél óránál alig hosszabb nyugalmi üzemidőnél. Lehet, hogy a Windows 7 ezen a téren igényesebb, ugyanis a videolejátszós, majdnem négy és fél órás ideje a megszokottnál közelebb volt a nyugalmi méréshez. Teljes terhelésen is több mint három óráig rendelkezésünkre állt a kis Gigabyte.

Az akkumulátor kapacitása és az üzemidők ismeretében arra jutottunk, hogy a Gigabyte Booktop M1022G nyugalmi állapotban durván 8,8 wattot, videolejátszás közben 13,1 wattot, teljes terhelésen pedig 17 wattot fogyasztott. Ezek az értékek netbookos viszonylatban nem valami jók. Azt viszont nehéz megmondani, hogy a Gigabyte gyengébb energiagazdálkodása vagy a Windows 7 okozta-e. Kellemetlen részlet, hogy a telep feltöltéséhez több mint négy órára volt szükség. Igaz, két és fél óra után már rendelkezésünkre állt a kapacitás 80%-a.

Értékelés

Dicséretes dolog a Gigabyte-tól, hogy netbookos vonalon nem ment birka módjára a többiek után, hanem megpróbálkozott valami egyedivel. A dokkoló azok számára lehet nagyon kényelmes, akik nemcsak útközben, ölben, hanem asztalhoz ülve is szeretnék használni netbookjukat. Egy ilyen kis masina teljesítménye nyilván kevés a hardverigényes alkalmazásokhoz, de egyszerű, irodai munkához, nem HD filmek nézéséhez, némi netezéshez – masszívan flashes oldalakat kivéve – elegendő. Szimpatikus húzásnak tartjuk azt is, hogy normális felbontású – 1366x768 pixeles – kijelzős és a 3G modemes verzió is létezik.

Nagy kérdés, hogy ki lesz hajlandó az átlag netbookok 75-80 000 forintos áránál jó harmincezer forinttal többet kifizetni a dokkolhatóságért. A nagyobb felbontású monitorral szerelt modellért még további harmincezer forintot kérnek, a 3G modemes M1022G pedig már több mint százötvenezer forintot kóstál. Nekünk mindenesetre tetszett a szokásostól elrugaszkodó hozzáállás, amivel a Gigabyte Booktop nem egy következő, szürke netbook lett, hanem az a modell, amihez dokkolót adnak.

További képek az Gigabyte Booktop M1022-ről galériában

Gigabyte Booktop M1022

rudi

A Gigabyte Booktop M1022G netbookot a Juventus Team Computer bocsátotta rendelkezésünkre.