Bevezető
A hordozható, utcán és tömegközlekedésen is jól használható fejhallgatók kategóriája egyáltalán nem új, körülbelül a 80-as évek elejére tekint vissza, amikor a Sony Walkman sorozata debütált. Ez a termékcsoport az évek során sok jó hanggal rendelkező, de annál kevesebb elegáns vagy divatos eszközt vonultatott fel, sokáig nem számított igazán, hogy milyen küllemű az adott eszköz. 2008-ban azonban robbanásszerűen érkezett a Beats, aminek a kezdeti időkben nem volt igazán jó hangja, egyáltalán nem volt olcsó, de nagyon jól nézett ki, elképesztően komoly marketinget kapott, az eladási számok pedig néhány év alatt olyan magasra rúgtak, amik mellett már egyik komoly fejhallgatós cég sem mehetett el szó nélkül.
Az Audio-Technica nagyon régóta foglalkozik audio eszközök gyártásával, 1962-ben alapították a vállalatot, lemezjátszótűkkel indítottak, néhány évvel később kerültek képbe a mikrofonok, valamint a fej- és fülhallgatók. A gyártó nevéhez olyan kiváló és népszerű típusok köthetők, mint a jelenleg öt tagból álló nyitott AD sorozat, illetve a DJ-k által kedvelt zárt ATH-Pro széria. A japán gyártó ezen készülékek esetén a fejlesztésre szánt keret nagy részét valószínűleg a hangminőségre áldozta, a külcsín ugyanis abszolút másodlagos helyen áll esetükben.
Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon mit csinál egy kifejezetten hangminőség-orientált cég, amikor meglátja a Beats és a hozzá hasonló divatos fejhallgatók óriási piaci sikereit. Több út is létezik, de az Audio-Technica talán az egyik legjobb módszert választotta és a célközönségét ismerve létrehozott egy olyan utcai, zárt fejhallgatót, ami nagyon elegáns, öltönyhöz is kifejezetten jól mutat, ráadásul még a hangja miatt sem kell szégyenkeznie.
Doboz, külső
Az Audio-Technica ATH-MSR7 jelenleg három színben elérhető, létezik belőle sötétszürke-világoskék-fekete, piros-arany-fekete, illetve világosszürke-piros-barna kombináció, ez utóbbi járt szerkesztőségünkben. A dobozon rengeteg szép ígérettel találjuk szemben magunkat, a True Motion technológiával megáldott 45 milliméter átmérőjű membrán és a különlegesen kialakított légelvezető rések igazán sok mérnöki munkaórát feltételeznek amellett, hogy a külső oltárán is sokat áldozott a gyártó. A kicsomagolás során először a kábelek kerülnek elő, ezekből háromféle áll rendelkezésünkre, egy hagyományos, 1,2 méter hosszú darab, 90 fokos jack csatlakozóval, egy CTIA lábkiosztású, felvevőgombos headsetkábel és egy három méter hosszú vezeték, ami főleg televíziókhoz, illetve asztali számítógépekhez lehet hasznos.
A kábelek alatt megtaláljuk a szállításhoz ideális műbőr tokot, ami nem kicsi ugyan, de kényelmesen belefér az eszköz, legalul pedig a várva-várt fejhallgató üldögél. Ahogy kiemeljük az MSR7-et a dobozából, azonnal megérezzük, hogy egy komoly eszközzel van dolgunk. Az első fogásra hideg felület bizony fémet sejtet, a fejpánt és a párnák burkolata pedig kiváló minőségű műbőrből készült. A készülék határozottan nehéznek érződik, 287 grammot nyom, szerencsére ez egyáltalán nincs befolyással a hosszútávú hallgathatóságra, nekünk órák elteltével sem vált zavaróvá ez a tömeg.
Mivel az MSR7 hordozható fejhallgatóként kelleti magát, az összecsukhatóság kiemelten fontos szempont. A tokjába úgy tudjuk behelyezni az eszközt, hogy a fültányérokat 90 fokkal elforgatjuk, a pántokat pedig a legkisebbre állítjuk. Ezt nevezhetnénk félmegoldásnak is, hiszen legkisebb állapotában is egy 20 x 20 x 5 centiméteres dimenziójú eszközről beszélünk, de az igazi probléma az összeszerelés minőségével akad. Becsukáskor/kinyitáskor ugyanis kifejezetten éles nyikorgások hallgatók, ugyanez mondható el akkor is, amikor a fejünkre akarjuk tenni a készüléket, vagy le akarjuk venni azt. Egy olcsóbb fejhallgató esetén ez tulajdonképpen elhanyagolható szempont lenne, hiszen a zenehallgatást semmilyen mértékben nem zavarja, de egy prémiumtermék esetén erre azért figyelhettek volna jobban. Alaposabban átvizsgálva feltűnő lehet, hogy a kábeleken lévő 90 fokos jack csatlakozók műanyag háza kismértékben lötyög, ez szintén rombolja a készülékről kialakított makulátlan képet.
Kialakítás, tesztkörnyezet
Az MSR7-ben 45 milliméter átmérőjű True Motion meghajtók dolgoznak, ezek nem teljesen egyenesen, hanem az emberi fülkagyló tükörképére, kicsit megdöntve kerültek elhelyezésre a házban, ez a megoldás a jobb térérzetet szolgálja. A légelvezetésről a zárt fejhallgatóktól megszokott belső, hátrafelé kialakított üregen kívül a meghajtó fölött, illetve alatt elhelyezésre került egy-egy nyílás, ezek az extra rések kiegyensúlyozott basszusok elérésére szolgálnak.
Kényelmi szempontból nem lehet panasz a fejhallgatóra, az ízléses műbőr felületek alatt memóriahabok találhatók, a párnák gyönyörűen a füleink köré ülnek, a fejpánt sehol nem nyom, a viselete órákon keresztül is kifejezetten kényelmes. A vezeték bal oldalt kerül elvezetésre, a szigetelése pedig gyakorlatilag tökéletes, semmilyen kábelzajt nem hallhatunk használat közben. A szorítóerő az átlagosnál intenzívebb, de kibírható, ezen felül kifejezetten érezzük, hogy hermetikusan el vagyunk zárva a külvilágtól, ezt az izoláción is érezni, ami szinte teljesre sikerült.
Mivel az MSR7 utcai fejhallgatónak készült, elsődlegesen hordozható forrásokkal próbáltuk hallgatni, ezek jellemzően androidos okostelefonok voltak, de egy iPod Touch 5, illetve egy iBasso DX50 is előkerült a teszt során. A bejáratás körülbelül 50 órán keresztül, zenével történt, a hallgatózáshoz pedig igyekeztünk a legjobb minőségű zenéket választani, ezek javarészt PCM-kódolású .wav fájlok, illetve 24 bites, 192 kHz-es FLAC-k voltak, de néhány veszteségesen tömörített formátumot is bevetettünk, ez esetben jellemzően 320 kbps bitsűrűségű mp3 fájlokat használtunk.
Hangminőség
Első benyomásra a térérzet volt legfeltűnőbb, amit hallottunk a fejhallgatóban, zárt kialakításához képest kifejezzen széles színpad tárul elénk, a háttérhangszerek egészen távolról szólalnak meg, míg az énekest egészen közel érezzük magunkhoz. A dinamikus meghajtók egyik legjellegzetesebb hibájának számító sibilance-effekt az MSR7-re is jellemző, ez a valóságban annyit jelent, hogy az „s" és „sz" hangokat enyhén szúrósnak halljuk, illetve a csendesebb számrészeknél némi sistergés megjelenik.
A basszusok kifejezetten konszolidáltak, jelen vannak, halljuk őket, de nem tolakodnak, ráadásul a részletességükkel sincsen probléma, aki nem kifejezetten basshead-beállítottságú, annak egész biztosan nem fognak hiányozni a legmélyebb tartományok. A középtartomány meglepően részletes és pontos, ugyanakkor nincs különösebb színezete, érzetre egy tökéletesen tiszta, valósághű reprodukciót kapunk. A magas hangok sem emelkednek ki zavaróan ebből a kifejezetten harmonikus képből, bár némi emelés látható a frekvenciamenetben ebben a tartományban, a hangszereken ezt szinte egyáltalán nem lehet hallani.
Az Audio-Technica ATH-MSR7 frekvenciamenete
A fentieket olvasva azt gondolhatja a kedves olvasó, hogy az MSR7-nak részletes, de ugyanakkor lapos, unalmas hangja van. Szerencsére ez nem egészen így van, a legtöbb számban ugyanis lehet találni valami apróságot, ami érdekessé teszi a zenét, rock esetén például a basszusgitár és az elektromos gitár kifejezetten nagy hangsúlyt nap, ráadásul olyan pontossággal és részletességgel jeleníti meg azokat a fejhallgató, amit mi eddig csak nyitott kialakítású eszközök esetén tapasztaltunk. Komolyzenei tartalmakat hallgatva szeparáció több helyen gyengének bizonyul, de a vonós hangszerek például kifejezetten hangsúlyosak, ami egyes esetekben kifejezetten előnyös lehet. Összességében az MSR7 hangja kiegyensúlyozott, nem a kategóriában jól ismert V-karaktert követi, hanem a tiszta, valósághű reprodukcióra törekszik és az esetek többségében el is tudja hitetni velünk, hogy azt halljuk, amit hallanunk kell.
Kompatibilitás, összegzés
Az eszköz érzékenysége 100dB, névleges impedanciája pedig 35 Ohm, ez utóbbi érték kifejezetten alacsony, talán ennek is köszönhető, hogy egy átlagos mobil is képes hangerőben kiszolgálni a fejhallgatót, de a tökéletes részletesség eléréséhez sajnos továbbra sem elég egy telefon, inkább komolyabb célhardvereket, DAP-okat szükséges bevetni a kívánt minőség eléréséhez. Az iBasso DX50 kissé meleg hangképével nem tudott tökéletesen azonosulni az Audio-Technica, érdemesebb lehet egy nyersebb hangú eszközt választani hozzá, azokkal passzol össze igazán az MSR7.
A három kábel egyike headset funkciókkal is felvértezi az MSR7-et, a lábkiosztás ez esetben CTIA, tehát az újabb androidos készülékekkel, valamint Windows Phone és iOS rendszerekkel is tökéletesen együtt tud működni, a vezérléshez egy szem felvevőgomb található a vezetéken, ami adott esetben a lejátszás szüneteltetésére/indítására is szolgálhat. Telefonáláskor a mikrofon kiváló minőségben továbbítja a hangunkat a másik fél részére, illetve mi is tisztán hallhatjuk beszélgetőpartnerünket.
Az Audio-Technica ATH-MSR7 egy igazán jól sikerült fejhallgató. Az anyaghasználat némi fényes műanyagon kívül mindenhol nagyon igényes és minőségi, a kényelemre nem lehet panasz, az állíthatósága tökéletesen rendben van, a hangja pedig kifejezetten kiegyensúlyozott, ugyanakkor nem unalmas. Sajnos mégsem nevezhetjük tökéletesnek a készüléket, hiába a sok tartozék, a kellemes hangkép és a jó anyaghasználat, az aprónak tűnő összeszerelési anomáliák nagyon zavaróak lehetnek a mindennapi használat során, a nyikorgások és a jack csatlakozó műanyag borításainak lötyögései kifejezetten kiábrándítók. 70 000 forint körüli ára tulajdonképpen reális, természetesen nem kevés, de a konkurencia termékeinek ismeretében azt sem lehet mondani, hogy túlzó. Ha a japán gyártó le tudná vetkőzni az apró összeszerelési hibákat, amivel nem csak az MSR7 esetén küzdenek, akkor egy nagyon erős ajánlott plecsnit kaphatna az eszköz, így azonban csak egy tetszettet érdemel.
 |
| Audio-Technica ATH-MSR7 |
szentkuti11
A cikk elkészítésében a Telekom 4G/LTE mobilinternet volt segítségünkre.
