ATI debüt: RS480 chipset AMD processzorokhoz

Radeon Xpress integrált DX9-es GPU

A külső videokártyával elvégzett tesztek után lássuk, hogy a Radeon Xpress 200 integrált videovezérlője milyen tulajdonságokkal bír, elvégre a piac óriási, és az OEM számítógépgyártók számára fontosabb az integrált grafikusvezérlő milyensége. Az ATI számára ez egy óriási kiugrási pont lehet, hiszen a vetélytársak jelenleg nem kínálnak integrált videovezérlővel ellátott lapkakészletet az Athlon 64 mellé.

Hirdetés

 

Grafikus mag ATI Radeon Xpress 200P ATI Radeon X300 SE Intel GMA900
GPU sebesség 300 MHz 325 MHz 333 MHz
Renderelő futószalagok száma 2 4 4
Futószalag / TMU 1 1 1
Maximális fill-rate 600 MPixel/mp
600 MTexel/mp
1300 MPixel/mp
1300 MTexel/mp
1333 MPixel/mp
1333 MTexel/mp
Memória-sávszélesség 32 bit – maximum 350 MHz - 1,4 GB/s + UMA 64 bit – 400 MHz - 3,2 GB/s 128 bit – maximum 8,5 GB/s-en osztozva a rendszer többi komponensével (pl. CPU)
Maximális lefoglalható memóriaméret 16 MB (SidePort) + 128 MB (UMA) 128 MB 224 MB
RAMDAC 400 MHz 400 MHz 400 MHz
Támogatott DirectX verzió DirectX 9.0 DirectX 9.0 DirectX 9.0
Támogatott Vertex Shader 2.0 2.0 2.0 (szoftveres)
Támogatott Pixel Shader 2.0 2.0 2.0
Memória-optimalizációs technológia HyperZ III HyperZ III Nincs (?)
Teljes képernyős élsimítás Maximum 6x-os élsimítás Maximum 6x-os élsimítás Nincs
Anizotropikus szűrés Maximum 16x-os anizotróp szűrés Maximum 16x-os anizotróp szűrés Maximum 4x-es anizotróp szűrés
Video gamma-korrekció Van Van Nincs
Többképernyős üzemmód Hydravision III (Surroundview) Hydravision III Van

Az ATI Radeon Xpress 200 jelenleg a legkomolyabb integrált GPU, ami a piacon létezik. A mag az ATI Radeon X300 grafikus processzorra épül, „mindössze” a renderelő pipeline-ok száma csökkent az eredeti négy felére. Ha a Radeon Xpress 200 származását szeretnénk levezetni, akkor az valahogy így nézne ki: Radeon 9600 XT (500/300 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X600 XT (500/370 MHz [128 bit], 4x1) – Radeon X300 (325/200 MHz [128/64 bit], 4x1) – Radeon Xpress 200 (300/350 MHz [32 bit], 2x1); talán nem véletlen a 200-as elnevezés, az ATI ezzel utalhat a chipset sebességére (az X300-nál is lassabb). Ezek a változtatások a teljesítmény tekintetében az Xpress 200-at egy Radeon 7500 szintű kártyává avanzsálták, ám mivel ez a piac nem teljesítményorientált, úgy is mondhatnánk, hogy ennyi még belefér. Ez a GPU nem egy high-end, GeForce 6800-akat verő megoldás, de ellentétben a piac jelenlegi konkurens termékeivel, teljes mértékben DirectX 9-kompatibilis. Újabb érv mellette a drivertámogatás, hiszen az integrált VGA ugyanazt a Catalyst meghajtószoftvert használja, amit asztali felmenői, ez pedig garantálja, hogy a játékok megjelenítésével nem lesz probléma, érett, stabil és mindig naprakész terméktámogatásra lehet tehát számítani (ez nem mondható el pl. a GMA900-ról).


ATI Radeon Xpress 200G és a Catalyst [+]

Az Xpress 200 tehát két pixel pipeline-nal rendelkezik, így órajelenként két pixelt képes kirajzolni ellentétben az Intel GMA900-zal, amely négyet, ugyanakkor az Xpress 200 rendelkezik két vertex shaderrel, míg a GMA900 nem. Az északi híd (melynek fő alkotóeleme az integrált GPU) 0,13 mikronos gyártátechnológiával készül, míg az X300 0,11 mikronossal. Ennek is köszönhető az X300-nál alacsonyabb az órajel, az Xpress 200 300 MHz-en jár, az X300 pedig 325 MHz-en. Az Xpress 200 ismeri az összes olyan funkciót is, melyeket a Radeonok, tehát élsimítás, anizotróp szűrés, míg ezek valódi felhasználásától a GMA900 igen távol áll.

Lássuk a memóriát, már ami az integrált GPU-hoz tartozó memóriát illeti. Egy Athlon 64-es rendszerben az integrált videovezérlő kiépítése nem a legegyszerűbb feladat, hiszen a memóriavezérlő a processzorban van, és az integrált megoldások általában a CPU-val közösen osztoznak a memórián. Egy Athlon 64-es rendszerben a processzor alacsony késleltetések mellett fér hozzá a rendszermemóriához, az integrált VGA azonban már nem. Összehasonlításul: egy Pentium 4-es rendszernél mindkettő azonos sebességgel férhet a memóriához. Az ilyen problémák kiküszöbölésének érdekében az ATI egy egyszerű megoldással rukkolt elő, az alaplapra építette a lokális framebuffert, közvetlenül az északi híd mellé, így a GPU közvetlenül hozzáférhet a saját memóriájához, ez a SidePort (HyperMemory). A SidePort memória mennyisége 16 vagy 32 MB lehet, előbbi esetben 32, utóbbi esetben pedig 64 biten kapcsolódik a GPU-hoz.

Ugyanakkor a GPU képes a központi memóriát is felhasználni saját céljainak eléréséhez (UMA), vagy akár mindkét memóriát (SidePort és UMA) egyszerre. Négy üzemmód létezik tehát.

  • SidePort mód: a GPU a chipset mellett található integrált memóriát (SidePort) használhatja fel szabadon és korlátlanul. Amennyiben a programnak több memóriára van szüksége, mint amennyi az alaplapon található, driverből dinamikusan is lefoglalhat a rendszermemóriából
  • UMA mód: UMA módban a GPU a rendszermemóriát használja fel, ennek mennyiségét BIOS-ból szabályozhatjuk (a referencialaplapon 16-128 MB), amennyiben ez a memória kevésnek bizonyul, a GPU dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából
  • UMA+SidePort (Interleaving kikapcsolva) mód: ebben az esetben a GPU a rendszermemóriából a BIOS-ban előre beállított mennyiségű memória mellett a SidePort memóriát is felhasználja. Elsőként a SidePort memória kerül felhasználásra, majd az UMA, és ha mindez nem lenne elegendő, akkor a driver dinamikusan további memóriamennyiséget foglalhat le a rendszermemóriából.
  • UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) mód: amennyiben engedélyezzük az „összefésülést”, és az UMA méretét az alaplapon található SidePort méretével egyezőre állítjuk, egy olyan módot kapcsolunk be, mellyel az ATI állítása szerint a legjobb teljesítményt kapjuk eredményül. Ebben az esetben az integrált videovezérlő a SidePort-tól és az UMA-tól is egyszerre kéri az adatokat, ami egy órajel alatt két olvasási műveletet eredményez. A SidePort memória alacsony késleltetését (ami 32 bites) az UMA 128 bites elérésével kompenzálja, így a grafikus mag elméletileg a leghatékonyabb módon tud működni. Amennyiben több memóriára van szükség, a driver dinamikusan lefoglalhat magának a rendszermemóriából.

Az ATI a negyedik, UMA+SidePort (Interleaving engedélyezve) módot javasolja a legjobb teljesítmény elérésének érdekében.


Az északi híd, és mellette a SidePort memória [+]

Az ATI referenciaalaplapon (Bullhead) a SidePort mérete 16 MB, ennek órajelét beállíthatjuk rendszermemóriával szinkron sebességűre is (200 MHz), vagy az alaplapra „hegesztett” memóriachiptől függően aszikron is járhat, ekkor a chip sebességétől függ a SidePort maximális órajele. A „Bullhead” lapon egy 2,5 ns-os Samsung memóriachip kapott helyett, ezért ez bírta a 350 MHz-et is, ennek eredményeként az integrált GPU 1,4 GB/s-os memóriasávszélességgel gazdálkodhatott a tesztek ideje alatt.


RS480 conf. menü / TV Standard / Integrált videomód


UMA pufferméret / coreclock / SidePort opciók / más opciók

A referenciaalaplap BIOS-a az integrált grafikus maggal kapcsolatban minden olyan opciót felkínál, amire szükségünk lehet, és ami elvárható a későbbiekben egy boltokba kerülő végleges változattól.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • ATi

Azóta történt

Előzmények