Bevezetés és dizájn

Tavaly, az IFA előtt jelentette be az ASUS, hogy a monitoroknál már bevált ProArt márkanevet a notebookokra is kiterjeszti, és piacra dobja hordozható grafikus munkaállomás-sorozatát, a StudioBook szériát. Ezek közül az NVIDIA Ace platformra épülő One jelenti a csúcsok csúcsát, ezt azonban inkább rétegterméknek szánják – a „pórnép” számára kínált sorozat a StudioBook Pro X-szel indul, mely egy 17”-es gépszörny, Quadro RTX 5000-rel, opcinálisan Xeon processzorral és persze a megcélzott réteg számára fontos, gyári kalibrációt kínáló, 100%-os Adobe RGB-s kijelzővel. Ebből a Pro X változatból próbáltunk ki egy komolyan felszerelt példányt, melynek 2 millió forintot meghaladó ára is mutatja, hogy valóban a professzionális, jobbára céges keretből gazdálkodó felhasználóknak szánták.

Külső

Ipari – ez lehet az első szó, ami eszünkbe jut a hivatalos dokumentációjában W730G5T névre hallgató noteszgép láttán. A hatalmas gépházat nem próbálták meg semmilyen optikai trükkel kisebbnek mutatni, szögletes vonalakat és felesleges sallangoktól mentes külsőt láthatunk. A 3 cm-es vastagság és a sok-sok szellőzőnyílás nem véletlen, hiszen a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint fontos volt, hogy a hűtés csak annyira legyen hangos, hogy a munkavégzést még ne akadályozza.

[+]

Az összeszerelés, anyagválasztás természetesen első osztályú, aki elég erős, nyugodtan emelgetheti egy kézzel, a sarkánál fogva a StudioBook Pro X-et, nem fogja tudni zavarba hozni. A méretek egyébként a 17”-es képátlót figyelembe véve nem is kirívóan nagyok, a NanoEdge kijelző körüli vékony kávával az alapterületet 382 x 265 mm-re sikerült leszorítaniuk. Persze ettől még a gép nem lesz ultrahordozható, de már nem is szenvedés magunkkal vinni, egy átlagos notebooktáskába kis erőszakkal belefér, a 90 Wh-s akkumulátor pedig garantálja, hogy még viszonylag komoly erőforrásokat igénylő munkát is megfelelő ideig végezhetünk töltés nélkül.

[+]

Visszatérve még a külsőhöz, a fémből készült burkolat a csuklótámasznál határozott mintát kapott, és a kijelző fedele is szálcsiszolt, a többi részen pedig egyszerűen selyemfényű. Az alsó részt 11 darab csavar tartja a helyén, ezeket eltávolítva könnyen felnyitható, és a bővítés is megoldható, hiszen két M.2 foglalathoz és két memóriafoglalathoz is hozzáférünk.

[+]

A nálunk járt modellben az említett 90 Wh-s akkumulátor miatt egyébként nincs több hely, de a StudioBook Pro X rendelhető kisebb, 65 Wh-s energiaforrással is, és ebben az esetben egy 2,5”-es meghajtó is beszerelhető.

[+]

A csatlakozókat illetően még a kategóriához mérten is combos a kínálat: két Thunderbolt 3 port mellett három 10 Gbps-es USB Type-A konnektor, egy HDMI kivezetés, Gigabit Ethernet, kombinált hangcsatlakozó és SD kártyaolvasó is rendelkezésre áll, az egyes portok pedig elég távol is vannak egymástól ahhoz, hogy például a vaskosabb pendrive-ok ne akadályozzák egymást.

Belső, teljesítmény

Mint említettük, a tesztelt példány az amúgy is erős StudioBook Pro X egy komolyabban felszerelt változata, ami azt jelenti, hogy a Coffee Lake Refresh lapkára épülő, hatmagos Xeon E-2276M processzort kapjuk. Mint az M-ből látszik, egy UHD Graphics 630 grafika is kerül így a gépbe, az Optimus képességeket kihasználva tehát spórolhatunk az energiával, ha nem szükséges a TU104-et használó Quadro RTX 5000, mely az RTX 2080 professzionális testvére. Esetünkben ezt 64 GB ECC memória és egy 1 TB-os NVMe SSD egészíti ki.

Teljesítmény

Bár a gép lehetővé tenné RAID tömb kiépítését, az ASUS ennél változatnál egyetlen 1 TB-os lemezre bízta az adattárolást, ami kicsit lassabb adatátvitelt jelent, mint amit a RAID 0-ára építő Acer ConceptD 7 Pro esetében láthattunk. A különbség viszont nem nagy, normál felhasználásnál ez nem lesz érezhető.

[+]

Ami a teljesítményt illeti, ezen a téren elég szép számokat láthatunk, és ismét csak kínálja magát a ConceptD 7 Próval való összevetés. Ennél azonban vegyük figyelembe, hogy az Acer gépe a hordozhatóságra (is) koncentrál, így jóval vékonyabb gépházzal jön, ami a hűtésnél gondot is okoz, és hát a CPU, GPU közötti eltérés is számottevő, hogy az árban látható 700 000 forintos különbségről ne is beszéljünk. A lényeg tehát, hogy az ASUS egy tényleg bivalyerős gép, melynél a gyártó a teljesítménynek rendelt alá szinte mindent, ezért is kapunk egy 31 mm vastag monstrumot, mely már elbírja a 110 wattos TDP-vel rendelkező, teljes értékű RTX 5000-et is.

Természetesen ha a munka véget ért és játszani támadna kedvünk, a StudioBook Pro X partner lesz ebben is. Persze a Quadro nem annyira optimalizált erre a célra, mint a GeForce lenne, viszont a nyers erővel nincs gond, úgyhogy a kijelzőt tényleg maximálisan kihasználhatjuk, de ha külső 4K-s monitorral dolgoznánk otthon, hát még annak a meghajtása sem lesz probléma.

Tapasztalatok

Kijelző

Furcsa döntése az ASUS-nak, hogy a StudioBook Pro X nem rendelhető 4K-s kijelzővel – az egyetlen opció ez a WUXGA (1920x1200 pixel) felbontású panel, mely tükröződésmentes bevonatot és gyári kalibrációt kapott, mely a Pantone hitelesítés mellett a gyártó állítása szerint 1,5-nél jobb (alacsonyabb) átlag ΔE értéket nyújt. Jó kérdés persze, hogy kell-e 17”-en 4K felbontás: a pixelsűrűség így is magas, a kép éles, a megcélzott felhasználó pedig valószínűleg úgyis rendelkezik egy profi, legalább 27”-es UHD kijelzővel (vagy tervez beruházni erre). A 4K-s saját monitor tehát tényleg nem kötelező, ugyanakkor a gép árát figyelembe véve már tényleg nem sok vizet zavart volna, és az egyéb hátrányai (rövidebb üzemidő) is elviselhetők lennének.

[+]

Na de visszakanyarodva a HannStar gyártmányú IPS panelhez, ez egy profi komponens, mely a DCI-P3 színteret 97,4, az Adobe RGB-t pedig 83,9 százalékban képes lefedni. Maximális fénysűrűsége 367 cd/m², kontrasztaránya pedig 919:1. Talán az utóbbi érték az, ami kicsit elmarad az átlagtól, de a többi jellemző nagyon jó.

[+]

Uniformitásban sem találtunk kritizálnivalót, maximális fényerőnél a 10%-ot éppen csak meghaladó eltéréseket mértünk, de 75%-os fényerőnél már 7% alatt marad az érték. A színhűség is jó, bár az eltérés maximumát 2,27-nek mértük, ami azért már kicsit magas érték, viszont a mérőábra színeit figyelembe véve 1 alatti értékeket láttunk minden pontban.

Használat közben

Mint a teljesítménynél már volt róla szó, a StudioBook Pro X esetében a mérnökök a nyers erőt helyezték előtérbe, így a hordozhatóság helyett a hűtésre került a hangsúly. Erre meg is volt az okuk, hiszen a 110 wattos, nem Max-Q-s Quadro RTX 5000 dolgozik a gépben, és aki kifizeti a borsos vételárat, az valószínűleg ennek, illetve a Xeon E-2267M-nek is szeretné kihasználni a teljes tudását. Ehhez meg is kapjuk a megfelelő támogatást, ugyanis a vaskos gépházba combos hűtés került: két ventilátor, négy hővezető cső és a CPU, GPU mellett a VRM részleget is beborító bordázat segít elszállítani a keletkező hőmennyiséget.

A combos hűtésnek és a komoly tartalékoknak köszönhetően a gép normál használat során tulajdonképpen némán üzemel, és ha terhelni kezdjük, akkor sem hangosodik fel extrém mértékben. Hallani persze lehet majd a ventilátorokat (különösen, ha Turbo fokozatra kapcsoljuk őket), de a gamer modelleknél megszokott süvítés nem jelentkezik. Nem jelentkezik throttling sem, még a mesterséges terhelés során sem kellett a noteszgépnek lelassítani a CPU-t, és hálózati áramról a GPU is szépen dolgozott. A grafikonokat megnézve feltűnhet viszont, hogy a rendszer nem szívbajos, simán hagyja 90 °C fölé melegedni a processzort, miközben 3,3 GHz körül órajelen dolgozik az E-2267M, mindenféle throttling nélkül.

Még jobban látható a hűtés hatékonysága a valós használathoz közelebb álló kombinált terhelésnél, ahol 3,5 GHz-es CPU- és 1,8 GHz-es GPU-frekvenciákat látunk. A logfájlok alapján az utóbbinál a tápellátás jelenti a korlátot, amit a grafikonon látható hőmérséklet (75 °C körül) is alátámaszt. A CPU ugyanakkor itt is igen forró, 95 °C körüli csúcsokat is elér.

[+]

A belül tomboló forróság szerencsére a vastag háznak köszönhetően kívülre csak ott jut el, ahová a ventilátorok fújják. A gép burkolatának legmelegebb része a billentyűzet mögötti rész, ahová amúgy sem nyúlunk, és itt sem láttunk 47-48 °C-nál melegebbet, a billentyűzet pedig 30 °C körül maradt. Alul kicsit más a helyzet, de igazából itt sem a burkolat melegszik, hanem a forró alkatrészek sugározzák ki a hőt a sok résen keresztül, és különben sem sokan fogják ölben tartani ezt a gépet.

Billentyűzet, hang, üzemidő és értékelés

Nagyméretű gépházba könnyebb kényelmes billentyűzetet szerelni, úgyhogy nincs mit csodálkozni azon, hogy a gombokat nézve a StudioBook Pro X remekül teljesít, ezek útja, visszajelzése nagyon kellemes és ugyanakkor határozott. A kiosztással is gyorsan meg tudtunk barátkozni, teljes méretű kurzormozgató gombokat kapunk és numerikus rész is rendelkezésre áll. Ami talán hátrány lehet, az a notebook vastagsága, emiatt ugyanis a csuklótámasz elég magasra kerül, pereme egy idő után vágni kezdi az ember csuklóját. A standard gombok mellé pár extra funkciót is kapunk, ezekkel lehet például a szokásosnál is egyszerűbben képernyőképeket menteni.

[+]

A billentyűzet alatt találjuk a ScreenPad 2.0 tapipadot, ami egy másodlagos kijelző is egyben. Erről korábban már írtunk részletesen, a koncepció továbbra is teljesen jól használható, és természetesen le is kapcsolható, ha nincs rá szükség. Csak tapipadként nézve ezt az egységet sem panaszkodhatunk, ujjunkat pontosan követi a rendszer, támogatja a többujjas gesztusokat is, a sarkokba integrált gombok pedig megfelelő visszajelzést adnak.

A tapipadtól jobbra látható még az ujjlenyomat-olvasó, mely sok gépen (így több ASUS gyártmányon is) már a bekapcsológombba integrált formában jelenik meg, itt viszont még különálló egység. Ettől még gyors és pontos, a Windowsba való belépésnél tökéletesen működött mindig.

Hangszórók és üzemidő

Bár a nagy belső térfogat tudna segíteni a hangzáson, a StudioBook Pro X-et az ASUS nem zenehallgatásra szánta. A hanggal igazából nincs gond, notebookhoz mérten rendben van, talán egy kicsit erőtlen, de tisztán szólal meg. A mélytartomány – nem meglepő módon – hiányzik, nagyjából 130-140 Hz alatt nem sok jóra számíthatunk. Persze eleve nem ideális a hangsugárzók elhelyezése (elöl, ferdén lefelé sugároznak), de általános használatra megteszik.

Tesztelt gépünkbe 95 Wh-s akkumulátor került, de mint említettük, aki több tárhelyet szeretne, az 63 Wh-s áramforrással is rendelheti ezt a notebookot. A 95 Wh mindenesetre rengeteg mindenre elég, ha nem terheljük extrém módon a gépet, akkor akár egész nap is dolgozhatunk vele. Persze játszani már nem tudunk, ha nincs hálózati táplálás, a CPU és a GPU is erősen visszavesz a teljesítményből. A tápegység egyébként egy igen méretes, 280 wattos példány, tehát teljes terhelés mellett sem kell attól félni, hogy az akkumulátornak kell kipótolni a hiányzó energiát.

Értékelés

Egy eleve felsőkategóriásnak szánt termékcsalád csúcsaként a StudioBook Pro X W730G5T nem az átlagos felhasználóknak készült, ez tiszta sor. Ennek megfelelően az árával sem érdemes sokat foglalkozni, hiszen várhatóan olyanok veszik majd meg, akik munkaeszközként tekintenek rá, a kétmillió forint tehát egyfajta befektetés, ahogy a profi fotósnak a gépváz és az objektívek. Ami biztos, hogy a sok pénzért sok mindent kapunk: első osztályú kivitelt, nagyon erős hardvert és egy remek kijelzőt is.

[+]

Ami külön tetszett nekünk, hogy a tervezésnél odafigyeltek arra is, hogy az erős hardver kihasználható legyen: ha már nem Max-Q VGA-t kapunk, akkor legyen ott megfelelő hűtés a 110 wattos TDP támogatására, ne visítsanak a ventilátorok és ne throttlingoljon a processzor egy hosszabb munkamenet során. Ami talán negatívum: ahogy említettük, nincs 4K-s kijelző az opciók között, pedig ezért az árért már az is járhatna (akár OLED panellel együtt!).

ASUS StudioBook Pro X W730G5Tnotebook

Wombath

Az ASUS StudioBook Pro X notebookot az ASUS Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre.