Tesztkörnyezet, hűtés
A deszka tesztelésénél a következő segédeszközöket használtuk:
- 2 db. Athlon MP 1600+
- 1 db. Samsung 256 MB-os DDR 266-os DIMM modul, vagy
- 2 db. Micron 128 MB-os DDR 266-os DIMM modul. Egyszerre sajnos nem lehetett belerakni a 256-os és egy 128-as modult, mert az önteszt ugyan lefutott, de utána bootolásnál "Elszállt, mint a viadukt" (Matuska Szilveszter verse :D).
- Chieftec 340W-os ATX tápegység
- Matrox G450/32 AGP videókártya
- 3Com905-TX 10/100-as Ethernet-kártya
- Diamond Fireport 40 típusú UW SCSI vezérlő, ezen lógtak a következők:
- IBM DCAS-32160 U-SCSI merevlemez, IBM DORS-32160W UW-SCSI merevlemez (2G), Pioneer DVD-303 DVD-olvasó. Az IBM vinyók nem mai csirkék, de nem is az ő sebességükre voltunk kíváncsiak. :)
- 2 db. réz procimagvédő, a lesarkazást elkerülendő
- Globalwin TAK68 és TAK58 hűtők
Software oldalról:
- Debian GNU/Linux 2.2 (Potato) + extra patchek a következőkhöz:
- 2.4.18-as Linux kernel
- 4.1.0-ás XFree86, 1.3.3/1.4.3-as Matrox driverekkel
- 2.6.3-as lm_sensors, még CVS-ből kiszedve :)
"Athlon MP 1600+, egy kicsit másképp..."
A hűtést egy kicsit kivesézzük itt egy kitérő erejéig. Engem személy szerint nagyon megleptek a procihűtők, lévén a saját gépeimben nem használok Athlont/P4-et, így nem szoktam hozzá ehhez a mérethez. Valóban elég nagyok és nehezek is (majdnem fél kilogramm!), viszont a rögzítőmechanizmusuk nagyon ötletes és erősen "kapaszkodik". A Linux alatti szenzoros méréseim szerint a TAK58 is megfelelő hűtést biztosít (41-42 Celsius fok), miközben a zajszintje alacsony, alig hallhatóak a ventillátorok. Így egy erős munkaállomásban remekül használható ez a hűtő. Ezzel szemben a TAK68 hangosabb nála jóval (jobban is hűt) és ami nagyon tetszett: egy ventillátorral is képes a processzort megóvni az extrém túlmelegedéstől. Ez a redundancia pedig egy serverben egyenesen pazar! :)
Az azonban nem tetszett, hogy az alaplapra "csak" 4 ventillátort tudunk csatlakoztatni, egy serverbe ennél mindenképpen több csatit illene rakni. Elég egy pillantást vetni pl. az MSI, Supermicro, Tyan serverlapjaira és akkor megérthetjük, hogy az ASUSnak itt még fel kell kötnie a gatyáját (mellesleg ez a saját serverworks-ös lapjukról, a CUR-DLS-ről is lespóroltak jó párat).
A North Bridge-en szintén egy méretes borda figyel, annak idején egy 486-os is megirigyelhette volna. :) Megfigyeléseim szerint kell is, hiszen erősen dolgoztatva a lapot (egyszerre CPU- és memóriaintenzív alkalmazásokkal) melegszik ez is rendesen, az üresjárati 30-31 fok Celsiusról olyan 39-re mászik föl. Rögtön hozzá is tesszük, hogy semmi nem garantálja ezeknek a hőmérsékleteknek a pontosságát, mert az lm_sensors csomag a megadott képletek alapján számolja ki. Mi azt használtuk, amit az AMD I2C buszvezérlőhöz és az ASUS AS99127F szenzorchiphez ajánlott a dokumentáció. Processzorok üresjárati hőmérséklete 38-39 Celsius fok körül volt így, terhelve olyan 44-45 fokra kúsztak föl. A szobahőmérséklet kicsit 20 Celsius alatt volt, mert mi hűvösen szeretjük. :)
Az AMD processzorok eddigi Achilles-sarka a melegedés volt, bizonyára minden olvasó legalább hallott már a Tom-féle tesztekről és az elfüstölt Athlonjairól (ezzel szemben ott egy P3-as pusztán lefagyott és "életben maradt", míg egy P4-es igen profin levéve az órajelét még tovább is működött!). Nos, az A7M266-D nagybetűkkel, már a doboz tetején hirdeti magáról, hogy ő tud C.O.P-t, azaz CPU Overheating Protectiont.
Mit is jelent ez? Tudjuk, hogy az Intel processzorokban már régóta belül van egy hőérzékelő, ami túlmelegedés esetén a processzort leállítja (P4-eseknél pedig lecsökkenti a sebességet). Ott ez pompásan működik, hiszen így fizikailag a gép nem károsodhat, a leállított Pentium2/3 azonnal visszahűl és sértetlen marad, a lelassított P4 meg pláne. Azonban ez AMD processzoroknál nem így volt, legalábbis eddig. Itt már az újabb típusok esetén (XP, MP) lehetőség van arra, hogy az alaplapgyártó a processzorhoz hőérzékelő áramkört illesszen, mely gond esetén akcióba lép és leállítja a gépet.
Elvileg ezt tudja az ASUS lapja is, hangsúlyozni kell azonban azt, hogy sajnos csak elvileg. Ti. bekapcsolva ezt a lehetőséget a BIOS-ban, majd a szívatótesztet (LSD később :D) elindítva és a ventillátorok dugóinak lehúzása után a procik elkezdtek melegedni ezerrel. És meg sem álltak, amíg a Linux kernel nem fagyott (a túlmelegedéstől, micsoda képzavar! :)). Eközben a szenzorok maximálisan 64 Celsius fokos hőmérsékletet mértek, míg a fagyás után frissen resetelve és a BIOS-ba belépve ott pár fokkal 100C fölötti adatokat olvastunk le (aminek hatására sikoltva dugtuk vissza a ventillátorokat :D). Aztán persze megismételtük a tesztet, de az eredmény ugyanaz lett. Elképzelhető, hogy ez csak a nálunk járt lap egyedi hibája, de nagyon úgy tűnik, hogy ez a mechanizmus nem működik kielégítően!
Erről egyébként a hálón kutatva elég eltérő információkat találtam: egy külföldi fórumon valaki azt írta, hogy neki már 70 Celsius foknál lekapcsolt a gépe, míg egy ASUS doksiban azt olvastam, hogy 85 Celsius fok környékén kapcsol be, de csupán lelassítja a processzort. Szó ami szó, egyiket se sikerült előidézni, így serverbe csak fenntartásokkal tudjuk ajánlani a lapot emiatt. A processzoroknak semmi bajuk nem lett, mielőtt valaki megkérdezné a fórumon, most is ezen a gépen írom a cikket. :)
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
