Assassin’s Creed Shadows Switch 2 teszt

Utazó orgyilkosoknak

Az Assassin’s Creed Shadowsra sokan úgy tekintenek, mint arra az epizódra, amely végre megvalósította a rajongók évtizedes álmát: egy nagyköltségvetésű, feudális Japánba helyezett Assassin’s Creed-világot. Megjelenése óta bőven eltelt annyi idő, hogy tisztábban lássuk, mennyire állta meg a helyét a piacon és a közösség szemében, miközben a játék már több nagyobb frissítésen és kiegészítőn is túl van. A kritikusok többsége – köztük mi is – alapvetően kedvező értékelésekkel illette, elsősorban a technikai teljesítményt, a világ részletgazdagságát és főként a lopakodásra építő játékmenetet emelve ki, még ha a narratíva nem is sikerült maradéktalanul meggyőzőre. A rajongói diskurzust leginkább Yasuke szerepe, a korábban sosem hajszolt történelmi hitelesség kérdésköre és a monetizáció nyúlványai uralták, ám mindezek mellett is jól látszik, hogy a Shadows stabilan beágyazódott a széria erősebb felvonásai közé. Üzleti szempontból sem lehet panasz: a Ubisoft beszámolói szerint a rajt kifejezetten erős volt, a játék már az első hetekben többmilliós játékosbázist épített, bevétel tekintetében pedig a franchise élmezőnyébe kapaszkodott fel, még ha a házon-szérián belüli rekordot végül nem is döntötte meg.

A kiegészítők fogadtatása már jóval árnyaltabb képet fest. A legnagyobb falatnak számító Claws of Awaji egy új, önálló szigetrégióval, nagyjából tíz-tizenkét órányi plusz játékidővel, friss felszerelésekkel és képességekkel bővítette az alapélményt, narratív szempontból pedig több, addig lógva hagyott szálat igyekezett elvarrni. A megjelenés idején jelentkező technikai problémák – összeomlások, kisebb-nagyobb bugok – sajnos nem tettek jó benyomást a játékosokra, miközben maga a történet is felejthetőre sikerült, különösen ahhoz képest, hogy papíron éppen ez a kiegészítő volt hivatott több narratív sebet begyógyítani. Még fájóbb pont, hogy a korábban belengetett két nagy sztori DLC-ből végül csak ez az egy látott napvilágot, a második, ambiciózusabb bővítményt a Ubisoft elkaszálta, és ez érezhetően rányomja a bélyegét néhány nyitva maradó történetszálra. Cserébe a Shadows folyamatosan kapott kisebb, eseményalapú küldetéseket, amelyek szintén erősen megosztották a közösséget – a legutóbbi, a méltán népszerű Attack on Titan manga és anime kollaborációja például inkább volt kínosan összecsapott érdekesség, mintsem valódi, a két franchise lehetőségeit kihasználó bővítés.

[+]

A Switch 2-es kiadás egy átfogó frissítéshullám végpontjaként futott be, ami az összes korábbi platformot is elérte. A nagy őszi patch-ciklus során a játék érdemi parkour- és animációs finomhangolást kapott, kisimították a harcrendszer néhány kifejezetten frusztráló elemét, és számos, korábban sokat emlegetett hibát is sikerült kigyomlálni. Ezzel párhuzamosan érkeztek meg azok az ingyenes tartalmak, amelyek mindenhol elérhetők: új mellékküldetések, a korábban említett „mini-sztorik”, fejvadász-szerződések és különféle kozmetikai jutalmak várnak a visszatérőkre és új érdeklődőkre. Switch 2-re tehát elvben már egy jóval kiforrottabb, lényegesen stabilabb Shadows-verzió érkezett – legalábbis ez lett volna a cél. Tartalmi oldalról a Nintendo gépére készült változat papíron ugyanazt kínálja, mint a nagyobb konzolokon: az alapjáték teljes kampányát, az összes eddig megjelent ingyenes mellékküldetést, a különféle crossover-eseményeket, a finomhangolt harcrendszert és a számtalan minőségjavító frissítést egyaránt tartalmazza a csomag. Ami viszont nehezen védhető hiányosság, az éppen a Claws of Awaji, vagyis az első – és jelen állás szerint egyetlen – sztorikiegészítő: ez PlayStationön, Xboxon és PC-n már jó ideje elérhető, Switch 2-re azonban csak később, valamikor 2026 folyamán, önálló vételként érkezik el. A Ubisoft ígérete szerint az ezt követő kisebb tartalmi frissítések és javítások már igyekeznek majd közel egyszerre befutni minden platformra, így hosszabb távon a Switch 2-es változatnak sem kell tartalmi értelemben leszakadnia, ám a történet legalább félig-meddig kerek lezárására a Nintendo-tábor kénytelen lesz még jó ideig türelemmel várni.

[+]

A Switch 2-es verzió szerencsére nemcsak tartalomban igyekszik lépést tartani a nagyobb testvérekkel, hanem több, kifejezetten a hibrid konzol sajátosságaira szabott extrát is felvonultat. A menük, a világtérkép és a rejtekhely bizonyos funkciói érintőképernyőn keresztül is vezérelhetők, ami meglepően kényelmes, amikor gyorsan szeretnénk zoomolni a térképen, jelölőket lepakolni, vagy épp a felszerelésünket mikromenedzselni. A kép felskálázásáról modern, gépi tanulásos eljárás gondoskodik, amely alacsonyabb natív felbontásról emeli fel a látványt, így a kijelzőn minden egy fokkal élesebbnek, részletgazdagabbnak hat. A cross-progression Ubisoft Connecten keresztül működik, vagyis ha már elkezdtük a Shadowst egy másik platformon, a mentéseket gond nélkül átvihetjük, és akár kézikonzolon, az ágyból folytathatjuk tovább a kalandot. A kiadó ráadásul egy későbbre ígért patchben dokkolt módban billentyűzet- és egér-támogatást is belengetett, ami ritka, de kifejezetten érdekes extrának ígérkezik egy konzolos Assassin’s Creed esetében.

Balra a dokkolt, jobbra a kézikonzolos verziók láthatóak

Teljesítmény tekintetében a Switch 2-es port egyértelműen a kézikonzolos élményre lett kihegyezve, a cél mind hordozható, mind dokkolt módban 30 képkocka másodpercenként – még ha ezt a gyakorlatban nem is mindig sikerül tartani. Handheld módban a játék szemmel láthatóan küszködik a stabil framerate-tel, a képkockaszám időről időre érezhetően visszaesik. A fejlesztők többek között a városokban felbukkanó NPC-k számának visszavételével, a fű és a növényzet sűrűségének csökkentésével, a köd- és részecskeeffektek megnyirbálásával, illetve egyszerűbb textúrákkal próbálták kompenzálni a hardver korlátait, de a hangulat így is átjön, és a játék alkalomadtán kifejezetten jól mutat a Switch 2 kijelzőjén. Dokkolva is vegyes a kép: a framerate itt is nagyjából 30 fps körül alakul, ugyanakkor a frame pacing-problémák jóval látványosabbak, különösen a nagyobb tömegjelenetek, a sűrűn beépített városrészek vagy az effektekkel teleszórt harcok során. Ezek önmagukban még nem rombolják szét az élményt, de aki érzékeny az fps-ingadozásra vagy a „dadogó” képfrissítésre, annak egy hosszabb játékmenet során zavaróvá válhatnak. Időnként ráadásul össze is omolhat a program, bár szerencsére ez nem jellemzően gyakori. Mindezek ellenére handheld módban a kisebb kijelző sok kompromisszumot elfed, a játék vizuálisan összességében vállalható, dokkolt módban pedig akadnak kifejezetten mutatós pillanatok is – még ha összképében meg sem közelíti a látvány terén mondjuk a PlayStation 5-változatot.

[+]

Összességében az Assassin’s Creed Shadows Switch 2-es kiadása az afféle „csoda, hogy egyáltalán létezik, ráadásul időnként meglepően korrekt is” típusú port. Ha otthon egy erős PC vagy egy aktuális PlayStation/Xbox vár, és nem elsődleges szempont a hordozhatóság, továbbra is azok a verziók kínálják a legszebb, legstabilabb élményt, magasabb képfrissítéssel és jóval kevesebb technikai kompromisszummal. Ha viszont régóta arra vágytál, hogy egy majdnem teljes értékű, tartalomban alig-alig megnyirbált japán Assassin’s Creedet vihess magaddal – buszra, vonatra, vagy egyszerűen csak akkor, amikor otthon éppen foglalt a tévé –, akkor a Switch 2-es Shadows a hibái ellenére is értékes alkotás. A hordozható mód, és a kényelmes érintőképernyős extrák érezhetően sokat dobnak az összképen, még akkor is, ha a Claws of Awaji kiegészítő későbbi érkezése és a teljesítmény ingadozása miatt nehéz jó szívvel ajánlani azoknak, akik kizárólag nagyképernyőn, hosszú maratonokban játszanának. Aki azonban hajlandó együtt élni a kompromisszumokkal, annak a Switch 2-es Shadows egy olyan japán kalandot ad a kezébe, amelyet eddig legfeljebb otthoni gépeken élhettünk át – mostantól viszont tényleg ott lapulhat a „zsebünkben” is.

Az Assassin’s Creed Shadows PC-re, PlayStation 5-re, Xbox Series konzolokra, valamint már Switch 2-re is elérhető.

A tesztjátékot a kiadó Ubisoft biztosította.

Balga Bence

Összefoglalás:

Az Assassin’s Creed Shadows Switch 2-es kiadása lényegében a teljes „nagytesós” élményt próbálja zsebre vágható formában elhozni: megkapjuk az alapjátékot, valamint a később érkezett frissítések és kiegészítő tartalmak java részét is, egyedül a Claws of Awaji történeti DLC érkezik majd csak később. Cserébe kapunk néhány, kifejezetten a hibrid konzolra szabott extrát, ilyen például az érintőképernyős menü- és térképkezelés, illetve a cross-progressionnek hála más platformról is gond nélkül áthozhatjuk a mentéseinket. A cél ugyan mind handheld módban, mind dokkolva a stabil 30 fps lenne, ezt a gyakorlatban sajnos gyakran nem sikerül maradéktalanul tartani, ám a hardver adottságait figyelembe véve így is egészen vállalható játékélményt nyújt a Shadows. Akik kizárólag tévén, kanapéhoz láncolva játszanának, azoknak továbbra sem ez a verzió lesz az ideális választás, mindenki másnak viszont – a szükségszerű kompromisszumokkal együtt – nyugodt szívvel ajánlható.

Az Assassin’s Creed Shadows Switch 2 legfőbb pozitívumai:

• Egyedi érintőkijelzős funkciók;
• cross-progression;
• a legtöbb frissítés és új tartalom is része

Az Assassin’s Creed Shadows Switch 2 legfőbb negatívumai:

• Teljesítménybeli problémák;
• a Claws of Awaji történet hiányzik;
• néhány zavaró összeomlás.