Szép új világ
Mint a hasonló, részben városépítő, részben pedig gazdasági összefüggéseket szimuláló stratégiai játékokban, feladatköreink folyamatosan bővülnek. Eleinte viskóban lakó embereink halat esznek és kocsmában múlatják az időt, de ahogy teljesítjük vágyaikat, ahogy fejlesztjük otthonaikat, ahogy újabb és újabb rangot érnek el, úgy tudunk velük egyre komplexebb létesítményeket is építteni. Téglát és kolbászt, például csak a második szintű munkások tudását használva tudunk termelni, és az acélkohó, meg az iskolák felhúzásához is ők kellenek. Ez a fajta fejlődés órák tucatjain keresztül is mehet: településünk egykor fából épült magja 15 játékórával később már a viktoriánus korszak csúcsát idéző település lehet elegáns házakkal, vasútvonalakkal, elektromos vezetékekkel, no meg kerékpározó turistákkal, zsúfolt világkiállítással és ágyúkkal megpakolt gőzhajó-monstrumokkal.
Bár van lehetőség a háborúzásra is, a magam részéről nem nagyon erőltettem a játék ezen részét – aki viszont szívesen bocsátkozna sokórás hadjáratokba, annak ott van a multiplayer-mód a maga millió opciójával. Én inkább a sandbox-módban építkeztem, ahol véletlengenerált szigeteken, eltérő „személyiségű” ellenfelek között kell navigálni a valós vízen éppúgy, mint a diplomácia metaforikus hullámain. Van egy kampány is, ami ettől csak a rögzített pályarajzban, illetve egy meglehetősen rossz történet erőltetésében különbözik. A nagybácsi által gonoszul kifosztott friss városépítő meséje ugyan nem feltétlenül lenne rossz, de a szörnyen túljátszott szinkron és rokonaink, ellenségeink és szövetségeseink szinte folyamatos pofázása meglehetősen irritáló kombinációt jelent. Persze pozitívumok is vannak: az itt kapott küldetések lényegében egyfajta közvetett oktatómódnak felelnek meg, amelyek legalább abban segítenek, hogy milyen sorrendben érdemes az egyes épülettípusokat felhúzni a városban.
Noha PC-n – a viszonylag magas gépigényt leszámítva – nyilván jobb játszani az Anno 1800-zal, én rendesen rácsúsztam a konzolos verzióra is. Apró falucskám globális birodalommá alakulását végigkövetni varázslatos élmény volt, arról nem is szólva, hogy mivel mindig van vagy öt elérendő célunk, a játékot igen nehéz csak úgy abbahagyni. Noha az építkezések nincsenek úgy animálva, mint a Settlersek szinte gerendánként felépülő házainál, maga a város mégis sokkal valódibbnak tűnik, mert a működő üzemek, illetve úgy általában a zsúfolt utcák animációja egészen parádés. A nyugodtabb pillanatokban érdemes megnézegetni az egyes épületeket, vagy mondjuk a főutcánk változatos forgalmát. Ráadásul ahogy alakul a város, úgy változik meg minden más is: az egykor kutya után rohangáló kölykök órákkal később már kerékpáron gurultak, a belváros hölgyei egyre elegánsabb ruhakölteményekbe szorítva korzóznak, és hát az elektromosság bevezetése is elég radikális átalakulásokat hoz – nem csak a gazdaságba, de városaink hangulatába is.
Az Anno 1800 nekem az egyik kedvenc epizódom volt a hosszú sorozatból, és szerencsére a konzolos verzió is jól működik, alig-alig veszített valamit az analóg karokra áttéréssel. Igaz, csak a legújabb hardverekre érhető el, és ott is csak 30 fps-sel dolgozik, de hát ez nem az a műfaj, ahol a századmásodpercek döntenének élet és halál, győzelem és kudarc között, így engem ez egyáltalán nem zavart – plusz, amikor a város óriásira nőtt, mi meg messziről nézzük az óriási nyüzsgést, ez valahol érthető is. A gazdasági modellezés pont megfelelő mértékben komplex, ráadásul a diplomácia és a hadviselés modellezésével még azokat is kiszolgálják, akik számára a békés városépítés csak az előjáték a nagy összecsapások előtt. Én sokkal jobban szerettem az egyes szigetek „részvényeinek” felvásárlásával növelni a területet, de hát ezért is jó, hogy mindkét játékstílus ki van szolgálva. Akinek a PC-n való játék nem jöhet szóba, de szeretne valamit, ami nagyjából a Civilization és a Cities: Skylines között van történelmi modellezésben és a városépítés szimulációjában, annak ez is remek választás lehet.
Az Anno 1800 Console Edition PlayStation 5-re, illetve Xbox Series konzolokra jelent meg.
Összefoglalás
A négy évvel ezelőtti PC-s alapkiadás talán megkésett, de legalább irányíthatóra és szépre sikerült átirata. Egy kicsit furcsa, hogy már megjelenés előtt fixálták, hogy az eredeti verzión igen sokat dobó kiegészítők nem készülnek el konzolokra, de így is játékórák tucatjai vannak ebben a stratégiai játékban.
Az Anno 1800 Console Edition legfőbb pozitívumai:
- Kiválóan játszható, addiktív városépítés;
- a párhuzamosan irányított két világ remek újítás;
- a lakosság fejlődése kiválóan működik;
- jól oldották meg a kontrolleres irányítást.
Az Anno 1800 Console Edition legnagyobb hiányosságai:
- A kiváló DLC-k a jövőben sem lesznek elérhetők konzolon;
- a térképgenerálás és állástöltés igen lassú;
- a kampány sokkal jobb is lehetett volna.
Bényi László