Alienware M18x, a játékos notebookok csúcsa

Alienware M18x

Múltkor a Panasonic Toughbook CF-31-gyel elérkeztünk a notebookos világ egyik csúcsára. Ma újabb csúcsot hódítunk meg: az elit játékos Alienware M18x került terítékre. Röpke teszt erejéig pihent meg nálunk ez a jóval több, mint egymillió forintos csoda, ugyanis már elkelt, itt, Magyarországon. Nem újdonság számunkra az ufófejes elitmárka nagy notebookja, hiszen jó egy évvel ezelőtt már járt nálunk az akkori maximum, a „csak” 17 hüvelykes M17x. Az új ász, az M18x minden tekintetben rátesz egy lapáttal: kijelzője 18,4 hüvelykes, a több mint öt kilogrammos masina gyomrában a legújabb, második generációs Core i7 Extreme processzor és csúcs Radeon grafikus kártya dolgozik – kettő is. A külső mondhatni a szokásos. Vaskos alumíniumburkolatot kapott, mely a látványos formatervvel és a hatalmas mérettel nagyon ütős elegyet képez. Bárhol rántjuk elő ezt a laptopot, biztos, hogy megdöbbentő hatást érünk el vele!

Csatlakozókból elsőrangú a kínálat. Monitorkimenetből például két HDMI-t – egy 1.3-ast és egy 1.4-est – kapunk, de emellett van még analóg D-Sub és mini DisplayPort is. Természetes a gyors, 3.0-s USB csatlakozó (két darab), és az eSATA-ról sem feledkeztek meg. Érdekes, hogy az ExpressCard bővítőt sem hagyták le, a kártyaolvasó társaságában ott mosolyog a tálca nélküli optikai meghajtó fölött. Hanghoz 5.1-es csatlakozóarzenált kapunk, de a HDMI-ken keresztül 7.1 csatornát is meg tudunk szólaltatni.

Mi sem természetesebb annál, hogy a 18,4 hüvelykes képernyő Full HD felbontású. Ugyan TN+film technológiás panelt használtak, de magas fényerejének és korrekt színvilágának köszönhetően akár grafikai munkára is használni mernénk. Egy notebookot – még ha ilyen nagy is – kb. 30-40%-kal közelebbről nézünk, mint egy asztali monitort, szóval a 18,4 hüvelyk nagyjából a 24 hüvelykes külső monitorok látványvilágát biztosítja. Sajnos az M18x kijelzője fényes felületű, ami szerintünk sokat ront használhatóságán. A felső kávába 3 megapixeles webkamerát telepítettek, a hangzásért pedig a Klipsch közreműködésével fejlesztett, 2.1-es hangszórókészlet gondoskodik. Kár, hogy a két fő sugárzót előre tették, ahol kezünkkel leárnyékoljuk nagyszerű hangjukat.

Az Alienware M17x-nél kifogásoltuk, hogy a nagyszerű fémburkolathoz nem illik a kopogósan olcsó hatású csuklótámasz. Az M18x-nél már korrekt, csúszást és izzadást korlátozó, „gamer” műanyagból készült ez a rész. Fölötte a játékos notebookban valaha látott legjobb billentyűzetet találtuk. A kurzormozgatókat szépen elkülönítették, a szintén szeparált numerikus pad miatt nem is kerültek olyan vészesen a masina jobb szélére. A billentyűk nyomáspontja nagyszerű, puhán, de mégis határozottan járnak. Leütésük szinte semmilyen zajt nem kelt, de a gép hatalmas méretei miatt tapasztaltunk egy picike horpadást. Játékhoz hasznos lehet a bal szélére telepített négy programozható gomb, melyekre a legfelső váltónak köszönhetően fejenként három funkció tehető.

Szintén elsőrangú lett a touchpad, bár valószínű, hogy a játékosok külső egeret használnak majd. Kellően méretes, felülete optimálisan érdes, gombjai a billentyűzethez illő igényességgel járnak.

További részletek

Látványosságnak sem utolsó a billentyűzet és a tapipad. Az Alienware notebookjainál hagyomány az akár túlzónak is nevezhető megvilágítási rendszer. A klaviatúra fénye például öt részletben állítható, ráadásul nem csak egy színt, hanem átmenetet vagy villogást is megadhatunk a mellékelt vezérlőprogramban. Szintén világíthat a fő gombsor fölé illesztett érintőpanel, a bekapcsológomb, a monitor alatti Alienware felirat, a touchpad kerete és a két hangszóró is. Ha ez még nem lenne elég, meghatározott eseményhez – mondjuk e-mail érkezéséhez – is köthető fényjelzés. Nem kell ám feltétlenül olyan elvadult színorgiát létrehozni, mint amilyen az alábbi képen látható! A felső kezelőpanel vörös izzása új levél érkezésekor hasznos lehet, de akár ki is kapcsolhatjuk az egész fényjátékot. Egyetlen dolgot hiányoltunk, a lámpák intenzitásának állíthatóságát.

Alulról nézve is meglehetősen látványos az Alienware M18x. A brutális hardver megfelelő hűtése érdekében a hátsó traktust teljesen rácsosra szabták. A nyílások fölött ott mosolygott a szokásos névtábla, kérésre erre rágravírozzák a tulajdonos nevét.

Néhány csavart kioldva eltávolítható az alsó burkolat nagy része. Alatta olyat láttunk, amire nem számítottunk: az Alienware M18x-nek nem egy, de még csak nem is kettő, hanem három(!) különálló hűtőrendszere van. A bal oldali tartozik a processzorhoz, a másik kettő a grafikus kártyákat hűti. Ezen felül hozzáférünk még két memóriamodulhoz, illetve az egymás fölé helyezett merevlemezekhez. A notebook első részét a 12 cellás, 97 wattórás akku tölti ki, a bal első sarok pedig az optikai meghajtóé.

Egy ilyen komoly masinához igényes kiegészítők is járnak. A használati útmutató vaskos bőrkötést kapott, a dobozban találtunk egy Alienware sapkát és egéralátétet. Kár, hogy utóbbihoz nem mellékeltek egeret, és a több mint egymillió forintos árba igazán beleférhetett volna egy menő hátizsák is. Kedvenc kiegészítőnk az M18x tápja volt. Ez a – tessék megkapaszkodni – 330 wattos készség súlyban és méretben is szó szerint fél téglányi.

Teljesítmény

Az Alienware számítógépei alaposan tesztre szabhatóak a Dell online boltjában. Az M18x ára 2000 euróról indul (kb. 540 000 forint), ennek akár a háromszorosára is felkonfigurálható. Nálunk egy processzorban, VGA-ban és memóriában csúcs, merevlemezben viszont alap konfiguráció járt Blu-ray lemezeket is olvasó optikai meghajtóval. Az Intel legerősebb mobil processzora, a 2,50/3,5 GHz-es Core i7-2920XM Extreme Edition mellé 4 x 4 GB DDR3-1333 memória került. A Full HD felbontású kijelzőt két Radeon HD 6970M hajtotta CrossFire-ben, így HD6990M-nek is nevezik őket, ami jelenleg a világ legerősebb mobil VGA-ja. Adattárolóból csak egyetlen 320 GB-os, percenként 7200-at pörgő winchestert kaptunk, ami a minimális konfiguráció. Igény szerint 1,5 TB winchesteres vagy 512 GB SSD-s kapacitás kérhető, ebből következik, hogy két 2,5 hüvelykes hely van az M18x-ben. Mindehhez jött még n-es Wi-Fi adapter, 3.0-s Bluetooth modul, 12 cellás akku, Windows 7 Home Premium operációs rendszer és három év garancia, így jött ki az 1 137 500 forintos ár – nem semmi!

Alább néhány szintetikus tesztprogrammal illusztráljuk, milyen előnnyel bír a durván háromszázezer forintos felárért kapható abszolút csúcsprocesszor, a Core i7-2920XM az alap Core i7-2630QM-hez képest.

Általában 20%-kal volt gyorsabb a csúcsmodell kisebb társánál, ami tetemes előny, de még a legmodernebb játékoknál sincs erre feltétlenül szükség. Persze aki mindenáron a csúcsra tör, annak kelleni fog. Sőt a BIOS-ban további tuningot kapcsolhat be, amivel a CPU csúcs órajele 3,5 GHz-ről további 20%-ot emelkedik, egészen 4,2 GHz-re.

Játékok szempontjából sokkal fontosabb a grafikus alrendszer tudása. Ezen a téren a két Radeon HD 6970M az abszolút csúcskategóriát képviseli. Nagy-nagy sajnálatunkra a páros, CrossFire működés kudarcot vallott. Minden játékban szétesett, csíkos képet kaptunk, ami a meghajtók újratelepítésével sem javult meg. Az interneten hasonló jelenségről nem olvastunk, több olyan tesztet találtunk, ahol a CrossFire rendesen működott, és egy VGA-val mi is szépen tudtunk játszani, szóval a driver gondot kizárjuk, a második GPU vagy a CrossFire összeköttetés egyedi hibájára gyanakszunk.

Egyetlen VGA-val is brutálisan teljesített az Alienware M18x. A korábban nálunk járt Mobility Radeon HD 5870 a közelébe sem ért, általában másfélszer gyorsabb volt nála a Radeon HD 6970M. Nem csoda ez, hiszen több számolóegységgel és dupla memóriabusszal bír az új modell. Az arányoknál is lényegesebb, hogy az Alienware M18x lényegében bármilyen játékkal megbirkózik maximális grafikai részletességgel, Full HD felbontásban. Jó, azért a „csaló” Crysis 2-nél így egy VGA-val csak neccesen lesz meg a 30 fps.

Dicséretes, hogy játék közben alig melegedett fel a nagyvas billentyűzete. Annak már kevésbé örültünk, hogy komoly terhelés alatt a gép tripla hűtése különösen felhangosodott. Egy zsúfolt LAN partin ez nem lesz gond, de egy nyugodtabb stratégiai vagy kalandjáték futtatásakor zavaró lehet. A processzorba épített grafikus kártyának hála nyugalomban akár hat órára is elég lehet a 97 watórás akku, videózni ennek az időnek durván a feléig lehet. Játékkal persze valószínű, hogy az egyórás üzemidőt is nehéz lesz elérni – különösen két VGA-val és processzortuninggal. Mindenesetre az M18x méretéből adódóan eléggé valószínűtlen a mobil használat, ugyanis hamarabb agyonnyomja a játékost, mint amennyi idő alatt az akku lemerül.

Értékelés

Mit lehet egy ilyen masinára mondani? Kolosszális, brutális, lehengerlő, de irreális. A hazai többség számára ez egy elérhetetlen és értelmetlen masina, akárcsak egy szuper sportkocsi, egy helikopter vagy egy luxusjacht. Nálunk, a szerkesztőségben egyöntetű volt a megdöbbenés az Alienware M18x láttán. Ettől még létezik a kategóriája, ennek jó példája, hogy tesztgépünk is gazdára talált itt, Magyarországon.

Az Alienware M18x személyében a játékos notebookok királya tisztelt meg minket. Nem volt még dolgunk ilyen teljesítményű notebookkal, ami lazán odavágta a legtöbb asztali számítógépet. Megjelenésben és minőségben hozta a márkára jellemző kiváló szintet, amihez a konkurenseknek még fel kell nőnie. Tetszett, nagyon! Kár, hogy terhelve ilyen zajos, és hogy éppen a mi példányunknál nem működött a CrossFire.

Alienware M18x notebook

rudi

Az Alienware M18x notebookot a Laptop-ok.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre.