A Toshiba új ruhája

Platform – CPU, VGA, HDD, Wi-Fi

Tesztgépünk hardveres felszerelése akár unalmasnak, sőt bizonyos tekintetben elavultnak is mondható, hiszen még sima Centrino és nem Centrino 2 platformra épül. Core 2 Duo T8100 processzora 45 nm-es gyártási technológiával készül, másodszintű gyorsítótára 3 MB, rendszerbusza 800 MHz-es. Az egyetlen modulba szerelt 2 GB rendszermemóriát Intel GM965 északi hídon keresztül éri el, melynek GMA X3100 grafikus magja is ebből táplálkozik. Házon belülről, tehát a Toshibától érkezett a 250 GB-os SATA merevlemez, a DVD-írót pedig a Pioneer szállította, nem pedig a Toshiba Samsunggal közös vállalata. Tesztgépünkben legfeljebb 802.11g-s szabványt támogató Wi-Fi modul dolgozott, és felszerelték Bluetooth egységgel is. Kár, hogy csak 43,2 Wh-s akkumulátort kapott. Windows Vista Home Premiummal és kétéves garanciával 235 000 forintért kínálják, amivel nem éppen a legjobb vétel az A300-asok között. Jóval olcsóbban, 190 000 forint környékén kapható ugyanez a konfiguráció még 65 nm-en készülő, 1,83 GHz-es Core 2 Duo T5550 processzorral. Még érdekesebb, hogy a tesztgépünkkel azonosan felszerelt, de diszkrét Radeon HD 3650 videokártyás verzió is megkapható 235 000 forintért.

Mai teljesítménytesztünk végtelenül unalmasnak ígérkezett, hiszen láttunk már nem egy 2 GHz körüli Centrino platformos gépet. Végül kiderült, hogy múltkori, szintén egy memóriamodullal ellátott, AMD Puma plaftormos gépünk csak 100 MHz-cel gyorsabb, így jó összehasonlítási alap lehet. Harmadiknak egy gyorsabb, 800 MHz-es rendszerbuszú Core 2 Duo T9300-zal szerelt gépet vetettünk be. A teszteléshez Windows Vista Ultimate-et használtunk.

Ahogyan számítani lehetett rá, a 2,5 GHz-es T9300 a legalább 20%-kal gyorsabb volt a 2,1 GHz-es T8100-nál. Memóriát intenzíven használó tesztekben a különbség még nagyobb volt. Pár extrém esettől eltekintve a szintén egycsatornás memóriavezérlővel versenyző Turion X2 Ultra teljesítménye közel volt a 100 MHz-cel lassabb Core 2 Duóhoz, de azért mögötte maradt. Mindenesetre az AMD lemaradása CPU terén szerintünk már nem olyan vészes, ráadásul a legtöbb notebookban nincs is szükség különösen nagy processzorerőre.

Intel és AMD oldalon egyaránt egycsatornás vezérlővel a memóriás verseny is kiegyenlítettebb volt. Legalábbis ami az olvasást illeti, mert írásban és másolásban is a vártnál nagyobb különbséget tapasztaltunk. Processzorba épített memóriavezérlője miatt a Turion sokkal kisebb késleltetést produkált, mint a Core 2 Duók.

Toshiba 250 GB – Centrino

Hitachi 250 GB – Centrino és Puma

Merevlemezes területen a Toshiba Toshibája mindenben kicsivel jobb volt, mint a korábbi Asus F8S-ben kipróbált, szintén 250 GB-os Hitachi, úgy, hogy mindkét tár alatt ugyanaz az ICH8-M déli híd dolgozott. Majdnem pontosan ugyanolyan Hitachi 250-essel az AMD Puma platformos Asus F5Z a Toshiba 250-essel azonos átlagot futott, elérési ideje jobb volt, de löketszerű csúcsban és processzorhasználatban alulmaradt.

Kipróbáltuk a Satellite A300 Wi-Fi modulját is. Mivel tesztgépünkben csak 802.11g-s vezérlő volt, ezért nem vártunk csodát. A teszteléshez Ralink chipkészletes Edimax BR-6504n routert, hozzá való Edimax PC Card adaptert és egy IBM Think Pad X40 notebookot használtunk. Wi-Fi tesztkörnyezetünk a korábbi, téglából épített családi házból egy vasbeton bérházba költözött, melynek alaprajzát az alábbi ábra szemlélteti. A környéken még két Wi-Fi hálózat működött. Ki kell emelni, hogy mérési eredményeink csak információs jellegűek, más környezetben ugyanezek az eszközök teljesen másképp viselkedhetnek.

A routert a 0. pontba helyeztük, majd a lakáson belüli 1–5. pontokban, fél emelettel feljebb, a 6-os pontban és egy szinttel feljebb, a 7-es pontban mértünk. Tovább teszteltünk egy szinttel a 6-os és 7-es pont felett is, ezeket a méréseket 6b-vel, illetve 7b-vel jelöltük.

A LAN felé forgalmazva még a várt, 2 MB/s alatti csúcsnál is lényegesen gyengébb eredményt kaptunk. Először azt hittük, hogy a hálózatot zavarja valami, vagy a többi gép bolydult meg, de a teszteléshez használt másik notebook a szokásos tempóját futotta vezetékes és vezeték nélküli kapcsolattal is. Mindkét végpontnál Wi-Fi-re váltva már a Toshibánál is javult a helyzet, de egy emelettel magasabban (7. pont) már nem kaptunk sávszélességet. Ismét bebizonyosodott, hogy a korábbi Intel Wi-Fi vezérlő nem nagyon szeret más – különösen Ralink – chipkészletekkel társalogni. Még szerencse, hogy az N-es Inteleknél már jobb a helyzet.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!