Út a Toy Story-ig

Pixar, Inc.

Az IT-ipar legifjabb titánjának számító Jobs ekkoriban jutott túl élete első kudarcán: az Apple II sikerei túlságosan magabiztossá tették, ezért elhamarkodva dobta piacra a Macintosht, az első grafikus felhasználói felületű személyi számítógépet. Az egyébként előremutató elképzelések kiábrándító megvalósítása hatalmas anyagi és erkölcsi veszteséget okozott a cégnek, és a vezetés lényegében kirúgta az Apple alapítóját. Jobs bizonyítani akart, magának és a világnak; a részvényeit eladta és ígéretes hardveres cégek után nézett. A lucasfilmes csapat pedig már régóta dolgozott saját számítógépek fejlesztésén, grafikai célokra.

1986-ban megalakult a Pixar, 40 dolgozóval, Steve Jobsszal a vezérigazgatói székben. Még ebben az évben piacra dobták a Pixar Image Computert, egy alapvető képszerkesztési funkciókat hardveresen támogató rendszert. A gép azonban rendkívül drága volt, és összesen végül alig több mint 120 darabot tudtak eladni belőle, így a Pixarnak más bevételforrások után kellett néznie. Ugyanebben az évben készült el Lasseter második és egyben a Pixar első animációs rövidfilmje, a Luxo Junior. A két asztali lámpa megszemélyesítése nagy áttörést jelentett a számítógéppel animált karakterek területén, és nemcsak a Siggraphon aratott sikert, hanem még egy Oscar-jelölést is begyűjtött a legjobb animált rövidfilm kategóriában.

Ezután viszont bizonytalan évek köszöntöttek a Pixarra: Jobs másik vállalkozása, a munkaállomásokat és operációs rendszert fejlesztő NeXT is csak nyelte a pénzt, és egyre nehezebb volt újabb befektetőket találni. CAPS (Computer Animation Production System) néven beindult egy együttműködés a Disney-vel az animációs munka számítógépesítésére, és elkezdték piacképes állapotba hozni egyik saját szoftverüket, a 3D-s adatokból képeket és animációt előállító RenderMant. Lasseternek pedig sikerült elérnie, hogy Jobs ne rakja ki az animációs csapatot, és minden Siggraphra új kisfilmmel készülhettek.

Az 1988-ban megjelent Tin Toy: egy évvel később – az első számítógépen készített filmként – megnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscart

A kitartás végül kezdte meghozni a várva várt sikereket. Az 1988-ban megjelent Tin Toyt ismét Oscarra jelölték – és a 89-es díjátadón meg is nyerte a legjobb animációs rövidfilm díját, az első számítógépen készített filmként. A CAPS a gyakorlatban is bizonyított: a Disney reneszánszát elindító Kis hableány utolsó néhány jelenetét már számítógépen színezték és állították össze. A RenderMan pedig az első komoly 3D-s animációk elkészítésében jutott szerephez James Cameron: Abyss (A mélység titka) című sci-fijében, földönkívüli tengeralattjárók és egy vízből álló lény megteremtésében. A sors iróniája, hogy az effektusok elkészítéséért az ILM és a Pixar versengett, és végül az ILM nyert – de a Pixar szoftverét használta a munkához. A pénz azonban továbbra is gondot okozott, így Jobs újabb bevételforrásokat keresett, és létrehozta a Pixar reklámfilmes részlegét. Lasseterék örömmel fogadták az ötletet, mert a cég anyagi biztonságán felül ez további lehetőséget nyújtott a hátralévő technológiai akadályok leküzdésére, amelyek a komplett animációs film elkészítésének útjában álltak.

1991-ben újabb, minden korábbinál látványosabb áttöréshez érkezett a számítógépes animáció a Terminátor 2 folyékony fémlényének életre keltésével. A Disney pedig, miután egy ideig hiába próbálta visszacsábítani a tehetségét látványosan bizonyító John Lassetert, hajlandó volt tárgyalásokba kezdeni egy teljes egészében számítógéppel készített animációs film kiadásáról a Pixarral.

A CAPS ekkorra már tudományos Oscarral jutalmazott sikernek bizonyult, és a Disney minden filmjét számítógépen állította össze, sőt a Szépség és a szörnyeteg esetében már 3D-s animációt is alkalmaztak a táncterem megjelenítésére. A cég két fő embere, Michael Eisner és Jeff Katzenberg végighallgatták Lasseter ajánlatát egy 60 perces tévéfilmről, és elutasították – aztán rögtön kontráztak egy saját ajánlattal, három egész estés animációs film elkészítéséről. A Disney vállalta a filmek gyártásának és reklámozásának finanszírozását, valamint a bevétel 10-15 százalékát kitevő részesedést ígért a Pixarnak. Catmull és Lasseter nagy álma, a számítógépes animációs film végre elérhető közelségbe került – már csak el kellett készíteni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!