Pár mérés és a konklúzió
Jelen pillanatban meglehetősen nehéz lenne reálisan összehasonlítani a DDR3 és DDR4 teljesítményét, hisz (egyelőre) nem létezik olyan platform (vagy processzor) ami mindkét szabvánnyal egyaránt elboldogul, így nem lehet kiszűrni az eltérő mikroarchitektúrákból fakadó különbségeket, ami például bizonyosan fennáll az Ivy Bridge-E és a Haswell-E között. Ezért úgy döntöttünk, hogy első körben az utóbbi processzor társaságában próbálunk ki néhány eltérő DDR4 beállítást egy marék alkalmazásban.
Az alkalmazások processzortól és memóriától függetlenül reagálnak a különféle beállításokra. Például köztudott, hogy a tömörítők sokkal jobban használják a memóriát, mint a renderelők, de ugyanez igaz néhány videókonvertálóra is.
[+]
Akárhonnan is nézzük, a DDR4 kétségkívül határozott előrelépés a korosodó DDR3-hoz képest. A sávszélesség (idővel tovább) nő, a fogyasztás csökkenése azonnal érezhető, akárcsak a nagyobb kapacitás, az üzembiztosabb működésről nem is beszélve. A váltás időszerű, hisz a sokmagos szerverprocesszorok és a heterogén processzorok kora itt van a nyakunkon. Természetesen, ahogy arra már néhány remek példát mutatott a történelem, mint minden újdonság, a DDR4 is vastag felárral érkezett meg, ami a DDR3-hoz képes nagyjából 50-60%-os pluszt jelent.
[+]
Később azonban, amikor az árak elkezdenek csökkenni, és a memóriagyártók a DDR3-hoz hasonlóan sikeresen továbbfejlesztik a technológiát, még magasabb órajeleket és/vagy alacsonyabb késleltetéseket lesznek képesek elérni, és megjelennek még nagyobb kapacitású modulok is, a DDR4 is meg fogja mutatni, hogy van létjogosultsága, ami felől nekünk már most sincs kétségünk. Egyelőre asztali környezetben a Haswell-E személyében csupán egyetlen prémium platform támogatja, de nagyjából egy esztendő múlva az Intel Skylake érkezésével már szélesebb körben is megindulhat az elterjedése, így az előrejelzéseknek megfelelően 2016-ban akár be is következhet a fordulópont, amikor a DDR4 piaci részesedése felülmúlja majd a DDR3-ét.
Oliverda
