Új hozzászólás Aktív témák

• #950 Gyantusz tag Pötyi #947

  Új Válasz 2008-11-27 23:24:54 #950

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Gyantusz

  tag

  válasz Pötyi #947 üzenetére

  "De könyörgöm, "a távolmaradás politikáját folytatják", az hol lenne beleírva?"

  Miért lenne benne? Mivel nincs beleírva a NATO alapszerződésébe, azaz nincs jogilag definiálva, így - jogilag - nem is létezhet "a távolmaradás politikája"! Azaz ami nincs, azt nem lehet követni. Jogilag értelmezhetetlen.
  Azért nincs definiálva - pedig lett volna rá módjuk 1949. április 4-e óta -, mert a Felek ezt a viselkedésmódot nem fogadják el!!!

  Olvasd el a NATO Alapszerződés 1. cikkét újra. Felesleges idéznem megint.
  Kikötik, hogy minden istenharagját békés úton rendeznek az ENSZ Alapokmányának megfelelően. Ezek a dolgok államközi szerződéseknek minősülnek.

  "továbbá hogy nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férõ, bármilyen módon megnyilvánuló erõszakkal való fenyegetéstõl és erõszak alkalmazásától."

  Ciprus ügyében itt ([link]) van pár sor. Ennyit minimálisan tudni kell a témával kapcsolatban.

  Az ENSZ eddigi összes határozatait Ciprus ügyében itt találhatod meg. Hivatalos, autentikus oldal, angol nyelvű (használj webfordítót)!
  [link]
  Jó mazsolázást, én nem szívok most vele (később sem).
  A legelső, a 186. számú BT-határozat is itt olvasható.
  Kelt: 1964. március 4-én.

  Röviden:
  A határozat megjegyzi, hogy a konfliktus a nemzetközi békét veszélyezteti, tehát azonnali megoldást kell javasolni. Pláne azért, mert 1960. augusztus 16-án Nicosia-ban mindhárom fél aláírta! Valamint ENSZ-tagok nem ronthatják tovább a ciprusi biztonságot.

  Felhívja a figyelmet, hogy az Alapokmány 2. cikk 4. bekezdées értelmében ([link]):
  "A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától tartózkodniok kell."

  Magyarán, aki csatlakozik az ENSZ-hez, az többet jogi retorzió nélkül nem lehet agresszor... (kissé komolytalan nem? SZU, USA, Kína... - meg kell nézni, hogy a három állandó tag ellen hány határozat született)
  Viszont mint előbbiekben láthatjuk, mivel mind a NATO, mind az EU az ENSZ alapelveit követi, így előbbi és utóbbi katonai ereje annak (és mint saját elveinek) betartására kötelezett (egymástól jogilag független, katonailag nem biztos).

  "5. bekezdés:
  A Szervezet összes tagjai az Egyesült Nemzetek részére a jelen Alapokmánynak megfelelően folytatott bármely tevékenységéhez minden segítséget megadnak és tartózkodnak attól, hogy segítséget nyújtsanak olyan Államnak, amely ellen az Egyesült Nemzetek megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosít."

  Magyarán, amelyik államot az ENSZ BT határozatban elutasít cselekvései miatt, annak a többi ENSZ-tagállam segítséget nem adhat (szankciók nélkül), hogy érvényre juthasson a BT-határozat..

  Az ENSZ Alapokmány VII. fejezetétnek elolvasása kötelező! [link]
  Címe:
  "ELJÁRÁS A BÉKE VESZÉLYEZTETÉSE, A BÉKE MEGSZEGÉSE ÉS TÁMADÓ CSELEKMÉNYEK ESTÉBEN"

  Ciprus rövid (kór)története:
  A dolog problémája abból fakad, hogy a görög ciprusiak Görögországhoz akartak csatlakozni, a török ciprusiak pedig nem és inkább a kettéosztást preferálták. 1960-ban megalakult az egységes területű, de (főként) kétféle népcsoportból álló Ciprus Köztársaság, amelyik egyik változatot sem támogatta. A két népcsoport elkezdte püfölni egymást (jó régi hagyományai a hellén időkből, igaz akkor még perzsák voltak a törökök helyén, de az oszmánok se voltak jobbak - szóval a genetikai utálat, ami itthon is adott), tehát a polgári konfliktus aztán fegyveressé eszkalálódott, mire a ciprusi kormány az ENSZ felé fordult. A BT a 186. határozattal kihírdette a békefenntarást, amit később meg is valósítottak UNFICYP néven. 1974 nyarára a görögbeni új kormány felbuzdította a baloldali érzelmű ciprusiakat, akik puccsal megdöntötték Makarioszt és az új forradalmi kormány megkezdte a "nagygörögországi" egyesülési folyamatokat. Ezt Törökország sem nézhette szó nélkül, így sajátjai védelmében partra tett pár hadosztályt, akik lepofozták a görögöket és megdöntötték a forradalmiakat, visszahozva a régebbi Makarioszt. Eközben odahaza görögben is megdőlt a rendszer, az új kormány tárgyalás útján kezdte meg a rendezést a törökökkel. De Genfben félbemaradt a tárgyalás, a görögök kivonultak a NATO-ból (vélhetően, hogy nagyobb katonai erővel tudják az egyesítési politikát folytatni, vagy hogy ellensúlyozzák a Ciprus felső felén lévő török csapatokat, vagy mindkettő)! => Nem tartották be az ENSZ-szabályokat. Itt már nincs min vakarózni:
  az egyik tag nem NATO-tag (katonailag). A törökök végül lenyomták őket az ENSZ által korábban megszabott "zöld vonalig". Eddig a görögök a fősárosak.
  Egy évvel rá azonban a törökök kikiáltották ama terület függetlenségét, amit eleve agresszióval nyertek el. Mivel ez is ellenkezett az ENSZ-határozatokkal, így ezt a többi tag nem ismerte el és bojkottálták a területet (pénzügyi, gazdasági). Azóta Görögországban is normalizálódott a helyzet és a ciprusi köztársaságban is.
  Az ENSZ-békefenntartás azóta is fennáll, többek között magyar segedelemmel.

  Tudod-e, hogy melyik NATO-tag akkor melyiket hogyan segítette, vagy maradt távol a konfliktustól? Pl. a britek közvetlenül is érintettek voltak az ügyben.
  Mert ha nem, akkor miért állítod a "a távolmaradás politikáját folytatják" dolgot?

  Ciprus esetét nehéz lenne az "Agyarországi" viszonyokra ráhúzni.
  Miért is?
  Ciprus akkor egy önálló, nem NATO-tag volt és az ma is (viszont 2004-től EU-terület a déli fele, a másik is, de fel van függesztve). Akiket Törökország katonai erejével megtámadott, az az önálló nemNATO-tag ciprusi köztársaság katonai ereje volt (a Nemzeti Gárda). Magyarán ő is agresszornak minősül. Lévén a konfliktust nem békés eszközökkel akarta rendezni, így eleve kiesett a "jóhiszeműség" jogi fogalma alól. Ha Görögország hivatalosan is támogatta katonailag a Gárdát, nemkülönbben agresszor, hiszen a demokratikus úton megválasztott ciprusi kormányt puccsal megdöntötték!
  Magyarán mindkét ország vétett az aláírt szerződésekkel szemben, ezáltal nem jogosultak a közösség támogatói elveire.

  Vonatkoztatva Magyarországra:
  Ami a mi területünk rovására történik katonai behatolás, az az aláírt és hatályos nemzetközi szerződések értelmében agresszió egy békére maximálisan (még saját területvesztés árán is) törekvő tagállammal szemben! Tudvalevő, hogy katonai műveletek EURÓPÁBAN MINDÍG az adott ország parlamentje által megszavazott és jóváhagyott rend szerint történik (a kényszersorozással együtt - ezt jelenti az EU-jogharmonizáció, mivel mindenki csatlakozott, a jogrendünk ezeket a közös elveket kell kövessék!).
  Tehát a szlovák szkinhedek, vagy a magyar szkinhedek, vagy neonácik, akármi, szélsőséges nacionalisták, a másik állam területére való rendzavarás céljából történő behatolása NEM KÉPVISELIK AZ ADOTT ORSZÁG PARLAMENTJE ÁLTAL KÉPVISELT/ELFOGADOTT ÉS KIHÍRDETETT POLITIKAI KONSZENZUST (mivel civil kezdeményezés), csak akkor, ha utóbbiak nem utasítják el egyöntetűen, amit pl. a magyar parlament nemrég - hála a jó égnek, ennyi agyuk azért még van - meg is tett, mind az öt parlamenti párt egységesen (ezért szopás, ha Slota-féle idióták is a parlamentekben vannak). Ha nem teszik meg, a magyar fél (vagy ellenkezője) felhívásban vonhatja őket kérdőre. Ha a jogi körülmények olyanok, a NB-nál lehet jogorvoslatot kérni. Vagy elutasítják a vádakat, vagy igazolják.
  Példaként lásd a Benes-dekrétumok újbóli szlovák megerősítését. Az osztrákok is fel voltak háborodva (vagyis ez is egy nemzetközi jogi vélemény lett).
  Ettől függetlenül, ha tömegesen ütni-verni kezdik a szlovákiai magyarokat, személyes szabadságjogaikban korlátozzák őket (tehát bűncselekmények áldozatai lesznek), a mindenkori magyar kormány csakis békés úton rendezheti sérelmeit szomszédjával szemben. Ha (hivatalos!) katonai erőhöz folyamodik - nevezzük önbíráskodásnak - megsérti vállalt nemzetközi kötelezettségeit és ne számítson semmi jóra és támogatásra. A jogorvoslat a Nemzetközi Bíróságra tartozik, ahol az eljárást megkezdik. Ha olyan mértékű a sérelem, az ítélet komoly szankciók sorozata lesz a javunkra.
  De katonai agresszióval nem élhetünk külföldi nemzetiségeink védelme érdekében!
  És ez igaz a szomszédok szemszögéből is.

  Azokat, akik Ciprus demilitarizált zónájában lelőtték a másik fél "állampolgárait" (ugye az északiakat senki sem ismeri el), átlőttek a "Zöld vonalon" (rendőrök, katonák), tehát MEGSZEGTÉK Az ENSZ BT-határozatában foglalt TŰZSZÜNETI MEGÁLLAPODÁST, azokkal szemben - mivel saját rendőri/katonai szerve megvonta a felelősségét tőlük - személyreszabottan nemzetközi elfogatóparancs van érvényben (pl. az Interpol körözi)!
  Az meg a kiadatási egyezmények területe (megint a nemzetközi jog), hogy melyik ország kiket adhat ki és kiket nem. Ezt most nem tudom, de igazából nem is érdekel...
  Lásd Szerbiát. Addig huncut vasat sem kap az EU-tól és még csak meg sem kezdik a tagfelvételi eljárásokat, amíg az összes háborús bűnöst ki nem adják!

  Az, hogy a két ország - Görögország, Törökország - légierői és más katonai erői (haditengerészet) egymást basztatják állandóan, nem minősülnek jogilag konfliktusnak, mivel egyszer sem "panaszkodott" egyik a másikra hivatalosan (tudtommal).

  Ezek minden esetben jogi úton kerülnek bizonyításra, vagy elutasításra.
  Magyarán, ha az egyik feljelenti a másikat, de amaz el tudja tüntetni a bizonyítékokat, vagy a vádat képviselő tanúkat jogi úton "semlegesíteni" tudja a tárgyalások folyamán (ügyvéd vagy ügyész kérdése), akkor bizonyítékok híjján ejtik a vádakat! => Felperes (vádló) fizeti a bírósági eljárás összes költségét... Pluszban a kártérítést, ha az megítéli.

  Nemegy török és görög gép esett már a Földközi-tengerbe, mert élesfegyverzetű, légirendész-járőr gépeik összeakaszkodtak a határvonalaik mentén (hivatalos tűzparancs sohasem volt kiadva!) és manőverező légiharban egyik-másik belevezette magát a vízbe/földbe. Ez nem minősül harccselekménynek, mert nem fegyverhasználat miatt semmisült meg a repülőgép (anyagi kár) és hallt meg a pilóta (jogilag nem minősül emberellenes büncselekménynek, hanem balesetnek)! A károsult légierő anyázik, mert oda egy 30-40 millió USD-os gépe (Mirage 2000 és F-16 is veszett már így oda, tán F-4E is) és a pilótája. Jó esetben kiugrik és kihalássza valamelyik haditengerészet. Kihallgatják, a jegyzőkönyveket felveszik - megint a nemzetközi jog - és átadják a másik országnak. A károsult család pedig kártérítést kap és özvegyi nyögdíjat:
  "Fiuk a haza szolgálatában kötelességének teljesítése közben életét vesztette."

  Ezt a NATO nem tudja szankcionálni, mert nincs jogi(!) alapja!
  Ha mégis feljelentették volna egymást, keress és nézz utána. Örömmel venném, ha lelnél. Én mostanában nem fogom (most te vagy a felperes ;) ).

  Az, hogy miért nem lehetséges manapság(!), hogy egy szomszédos EU-NATO-tag Magyarországot megtámadja, arról előbb írtam pár karaktert. Ha továbbra sem világos..., hát akkor is írj valamit.

  ***

  Aki Debrecenbe jön "élő topictalálkozóra" és vitatkozni, továbbá én is itthon leszek ( ), annak fizetek egy (csak hogy ne legyen egy hordó, inkább definiálom, tehát egy üveg) sört!

  [ Szerkesztve ]

  Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)

Új hozzászólás Aktív témák