Hirdetés

Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A nyugtalanságom kezd kihatni a szervezetemre, napról napra emelkedik a vérnyomásom. Ma szúrt a mellkasom és tehetetlen ökölként remegett a szívem. Bármennyire szeretem a hazai földet és vágyom a megművelésére, nem itt kellene lennem. A fővárosi lét megvert a vándorélet módból eredő nyugtalansággal. Hiába van meg mindenem és tanultam meg, hogyan kell egyről a kettőre jutni, elveszett a lelki nyugalmam. Mindenfelől képzelt elvárások vasszög szemei merednek rám: szúrnak, gyötörnek, benyújtják a számlát, kritizálnak, bezzegelnek, felém rúgnak. A saját démonaim elől nincs menekvésem. :( Pedig odakint nyugalom van, békés az alkonyat, a sáskák ciripelnek. Hamarosan felragyognak a csillagok. Le kell állítanom magamat, ne tápláljam a démonaimat, mert így saját magam ellensége vagyok. Pont minden úgy van, ahogyan lennie kell. Ez egy hinta-manőver. :) A bolygóközi utazásra induló szondákat gyorsítják fel eme módszerrel. Fényes az én belső földem, és bár látszólag semmit sem teszek, úton vagyok. Éppen lendületet gyűjtök. :D Aztán irány a nagyvilág.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Aktív témák