Hirdetés

Aktív témák

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Most mi a fenének nyavalygok egy hobbi miatt?! A szobában kissé nehézkes rókagombát szedni. Be kell látnom, hogy semmi értelme a szobagombászkodásnak. Esélyem sincs felvenni a tempót a jobb élőhelyek közelében lakó vagy autóval bárhová eljutó profi gombász ismerőseimmel. Igen, elképedve és irigykedve nézem a jó szerencséjüket. Nem a gombákat irigylem tőlük, hanem a természetjárás élményét.
    Ennyi volt. Nem fájdítom tovább a szívemet hiábavaló ábrándokkal.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Ma írtam egy fontossági listát:
    1. Egészség
    2. Pénz (munka)
    3. Angol tanfolyam
    4. Alkotás
    5. Kommunikáció
    6. Lakhatás és egyéb
    Gyakorlatias vagyok az álmodozó természetem ellenére.
    Apám szerint az alkotás a legfontosabb. Oh, csak éppen télen a hideg szoba, az üres kamra erősen visszaveti az alkotási kedvet. Ha szenved a test, nem szárnyal az elme. Ezért fontos a jó kondíció és a pénz, amit munkával akarok megkeresni. Ugyanis pénzért tudok fát és szenet venni. Kisregényért nem adják ezeket. A kommunikáció fontos, mert a párbeszéd a másikkal hozzásegít a pontosabb önértékeléshez. Csak a másik által leszünk emberré. Kell az Énnek a többi személyes névmás társasága. :)
    Az angol tanfolyamot a hosszútávú terveim miatt kell elvégeznem. Nagyon fontos.
    A lakhatás pedig értelemszerűen zárja a listát, hiszen kell egy otthonos, meleg, kényelmes zug, melyben alkotok, tanulok, pihenek.
    Az egyéb az élelem, őszi-téli ruházat és cipő, utazási költség, tengerimalacok alomja, tápja stb.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #102 üzenetére

    Az angol tanfolyammal elkerültük egymást. Az ígérettel szemben nem került ki a hirdetőtáblára a jelentkezés időpontja, ami tegnap volt, és ma délelőtt meg is volt a felvételi. A titkossága ellenére 130-an jelentkeztek rá, és ennyi emberből 18-at vettek fel a tanfolyamra.

    Úgy érzem, egy süllyedő hajó farában nyomorgok mindenki mással együtt, és valójában már nem számít semmi sem, egymás parazitái vagyunk, és a végső pusztulás előtt még egy jót akarunk lakmározni mindegy miből, kiből…

    Picit sincs jó kedvem, hiába igyekszem elterelni a figyelmemet a hiábavaló önmarcangolásról.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az ágy szélén ülve a memóriámban kutakodok: fáztam én valaha is szeptember elsején? Megdöbbentően pocsék idővel zárt a nyár. Most meghökkenten ülök pléddel a hátamon az ágyam szélén és próbálok legalább annak örülni, hogy felszakadozott a felhőzet és hamarosan kisüt a nap.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az eltelt napokban lelki szinten agyba-főbe vertem magamat, aminek most jelentkezik a hatása. Nehezebb a testem, fáj a fejem, a gyomrom, és kimerült vagyok. Nagyon kimerült. Ez így sehogy sem lesz jó. Persze ha az a célom, hogy mentálisan halálra szekáljam magamat, akkor remekül csinálom, tényleg hatásos az öngyötrésem és lehordásom a föld alá.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az egyik gombász fórumról mentettem le, fakótinóru szárítmánya. :) Szépek a színei. Egyébként a fakótinóru egy kellemes ízű, ehető gomba. Én még nem találkoztam vele, csak hasonló rokonaival, okkersárga és keserű tinóruval. Az okkersárga ehető, de egyeseknél hasfájást okozhat, a keserű pedig a nevében is szereplő keserűsége miatt ehetetlen.

    Szerencsére esős ősz van, és a hőmérséklet is kedvező a gombák számára.

    Úgy döntöttem, hogy figyelmen kívül hagyom a vélt társadalmi elvárásokat és a kedvteléseimnek fogok élni. Hiszen ösztönös tehetségem van továbbadni a természetszeretetemet és átragasztani a többiekre a lelkesedésemet. Persze nemcsak a gombákért rajongok, hanem a csillagos égboltért, a mobilokért, a kertért, és minden másért, ami előremozdítja az embert, lelkesíti, felrázza.

    Miért kellene követnem a társadalmi normát, ha egyszer szellemi szabadgondolkodó vagyok? Mindig is a magam feje után mentem és azzal foglalkoztam, ami felkeltette az érdeklődésemet. Azt hiszem, ezért az egyért irigylésre méltó az életem, holott bárki megteheti, hogy hobbit választ magának és kedvenc területén szinte már túlképzi magát.

    Az eltelt napokban az elkenődésem ellenére kiolvastam több önismereti könyvet, hogy megerősítsem az önértékelésemet. Rá kellett jönnöm, hogy mindenem megvan, hihetetlenül sok jó tulajdonságom van (az idegesítő jellemvonásaim mellett), és sok dologért hálát adhatok a sorsnak. Meglepő, hogy a pesszimizmusom ellenére mennyi jó élményben volt részem. Mennyivel több jót fedezhettem volna fel, ha nem befordulva, keseregve járom az életutamat! Így is hosszú a lista, és ezért hálás vagyok. Végre rá kellene vennem magamat, hogy NE hallgassak a rossz beidegződéseimre, NE tápláljak valótlan félelmeket, és NE higgyem különbnek magamat másoknál. Egy okos, érzékeny, különc ember vagyok. Ennyi a lényem tömören összefoglalva. Se nem rosszabb, se nem jobb a többieknél. És tényleg gazdag vagyok. Ennyi „eszközzel” pedig illik kezdenem valamit. Hihetetlen, hogy igaz, az ember önmaga legnagyobb ellensége. Ezzel a benső ellenféllel a legnehezebb megküzdeni és kicselezni, vagy békét kötni vele és szélnek ereszteni.

    Megyek és töprengek valamin, ami napok óta foglalkoztat. Elkenődésem ellenére követem a terveimet. :))

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #106 üzenetére

    Felidegesítettem az egyik gombász ismerősömet a határozatlanságommal. Ha tudná, hogy engemet mennyire kikészít a döntésképtelenségem, akkor talán nem oktat ki. :(

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A múlt heti öngyűlölet hullámom még mindig érezteti a hatását. Fájnak a csontjaim, a hasam, de még az egyik szemem is bevérzett, mint akit összevertek... Egyszer csak sikerrel jár az önrombolásom és elpusztítom magamat. Most szomorú vagy vigyori smile illene ide? Hiszen örömteli pillanat egy fölösleges ember kimúlása.
    Irónikus, hogy minden önutálatom, idegesítő tétovázásom ELLENÉRE a józanabbik részem minden erejével menti önmagát és megszervez egy kirándulást Erdélybe. Régi vágyam átmenni a szomszédba.

    Mi van az önutálatom hátterében? Anyám túl hamar vállalt második gyermeket. A szervezete ki volt merülve és az idegei sem bírták a terhelést. Apám éppen katona volt, és neki egyedül kellett ellátnia a testvéremet és magát egy komfort nélküli házban. Szerintem a pokolba kívánta a korai házasságát, én pedig éreztem a szenvedését. Anyám "mosolyogva" mesélte, hogy már halottnak vélt, mert egyszer sem rúgtam. Aztán nyolcadik hónapban kifaroltam szorult helyzetemből és hamar rájöttem, csöbörből vödörbe kerültem. Az ideges anyám még idegesebb volt... Talán ha engem kihagy és 79ben a sokkal jobban sikerült húgommal folytatja az anyaságát időt hagyva a testének és a lelkének a pihenésre és a felkészülésre, akkor minden jobb lenne. Én tutira nem feküdnék a sötét szobában az egereket itatva... Mert nem léteznék. Ha pici korodban nap nap után szembesülsz a léted okozta stresszel, akkor idősebb korodban is a föld alá kívánod magadat. Mert te vagy a gondok forrása. Ezért gyűlölöm magamat, ezáltal taszítva magamtól az embereket. A félelem anyám gyors kezétől meghátrálásra kényszerít egyéb kapcsolataimban is, mert tartok az ütéstől. Évekig kerültem az ölelkezést és baráti puszit, mert ha anyám ölelt és puszilt, rá pár percre már pofon is csaphatott valamiért. A nevelési hibák ellenére nem neheztelek anyámra vagy apámra, hiszen életben tartottak, eljuttattak a nagykorúságik. Onnan már nekem kellett kitalálnom, hogy mit kezdek magammal. Kár, hogy megtanultam, középső gyerekként a vesztes szerepe az enyém. Érdekes, a testvéreimet szeretem és ők is engemet. Tulajdonképpen a szülői pár nem illett össze és harcuk egymással kihatott a gyermekeikre. Pechemre nekem jutott a legrosszabb stressztűrés... Ennek tünetei hamar megjelentek rajtam, csak senkinek sem esett le, hogy kissé becsavarodtam a feloldhatatlan konfliktus helyzetek hatására és segítségre lenne szükségem. Senki sem jött rá, hogy bajban vagyok.
    Sebaj, felnőttem!

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #108 üzenetére

    A szülők példája van előttem, amikor könnyű szívvel nemet mondok a saját gyermekre. Amúgy sem lennék képes kihordani szervi okok miatt. Kevés volt a nyolc hónap a kifejlődésemre, kissé hibás nő figura lettem. Legalább ennyi kárörömöm van, hogy a fölösleges és selejt képtelen továbbörökíteni szerencsétlenségét. Amennyire eltorzult a lelkem, ha mégis lenne utódom, sírva pofoznám, mert imádnám és gyűlölném egyszerre. Bár eddig el se jutnánk, mert gyermekágyi depresszióba zuhanva megtenném vele azt, amit anyám nem tett meg velem, megfojtanám. Ezért sem lesz gyermekem. Jobb neki, ha nem ilyen bolond lesz az anyja. És még egyesek a népesség fogyása miatt aggódnak, holott örülniük kellene, hogy nem örökítődik tovább az elődök nyomora, baja, szenvedése! Ez egy áldás, jó tett, a fene az idióta csőlátásukba!
    Tehát legalább annyi vigaszom van, hogy megajándékoztam a sosemvolt gyermeke(i)met a nemlét békéjével.
    A többi időmet pedig kibírom, ha eddig eljutottam. Meglepetések nem érhetnek. Nagyszerűen rendezem az önsorsrontás tragikomédiáját.
    A gyűlölölet, akár a szeretet, ragaszkodást jelent.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Életem során, minden önutálatom, nulla önbizalmam ellenére kaptam csodás ajándékokat, amiket sorra véve mindig zokogni kezdek a felindultságtól, mert annyira hihetetlenek. Túl nagy a kontraszt a benső káosz és az ajándékok közt.
    B.I. levette a szemüvegemet és ennyit mondott egy hosszú beszélgetés zárszavaként: "Szép szemed van, nem kellene szemüveget hordanod." Sosem találkoztunk többé. Ő mégis életre szóló ajándékot adott nekem.
    (Drága anyám malacszeműnek nevezett, ha gúnyos kedvében volt.)
    N.I. lehetővé tette, hogy alkossak, holott felmenőim sokáig ellenezték az írást, anyám kinevetett az ötleteim miatt. (Kösz, anya! Minek szültél meg?!)
    S.E. megajándékozott a felszabadultság érzésével, amikor kimondta, hogy semmi baj velem, normális vagyok. Ezt soha senki se mondta ki a családomban, ahol már el voltam könyvelve egy fura szerzetnek.
    A malacszemem szép, a dilis ötletem igaz mese, és teljesen normális vagyok a hitem ellenére, hogy becsavarodtam. Kinek van igaza? Hol az igazság önmagammal kapcsolatban? Persze állandóan elemzem az életem eseményeit és a viselkedésemet. Utólagos vizsgálatom szerint eme ajándékok azért vannak ekkora hatással rám, mert foglalkoztak velem, észrevettek, és nem azért vettek elő, hogy kicsúfoljanak és nevessenek rajtam. Hihetetlen.

    Megtanultam még valamit, hogy az életnek sajátos ritmusa van: egy pofon, egy puszi, egy pofon, egy puszi stb. Tehát rosszra jó érkezik, jóra rossz. Mindig így van.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A ma hajnali sok bejegyzés felfogható egyetlen vallomásnak is. Megmagyarázom a furcsa viselkedésemet, felfedem a személyiségem pincéjét és padlását. A padlás is tele kacatokkal, pl.: élni és élni hagyni. A gyengébbet bántani aljas tett. Építeni nehéz, pusztítani könnyű, az erős az előbbit műveli. Pucéran jövünk világra, így is távozunk, ezért mi értelme a vagyonnak? A szellemi gazdagság a valódi érték. És még van egy rakás ósdi bölcsességem.

    Nyolc évesen sírtam a La Mancha lovagja musicalfilm "Elérhetetlen csillag" című dalán.
    Öreg bolond, hogy kinevették...

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Ma megajándékoztam magamat egy új mobillal. Meghosszabbítottam az előfizetésemet és elhoztam egy Androidos telefont. Mobilmániásként illik megismerkednem az új és hódító operációs rendszerrel. Egyelőre egy normális érintőkijelzős modellként tekintek az újdonságra. Alapvetően a SE P990-est is a kijelzője segítségével vezéreltem. Ritkán használtam a görgő gombot. Semmi bajom sincs a Sony Ericsson telefonnal. Belegondolva semmi szükségem nem volt az Androidos készülékre. Azonban a kíváncsiság győzött és rávetettem magamat az újra. Valóban hihetetlen a Google program terjedésének a sebessége. 2009-ben robbant be a mobilpiacra és röpke egy év alatt szinte az összes gyártó kiadott Androidos modellt, sőt, többet is. Ha jobban belegondolok, az internet elterjedésével kialakult egy függőség az emberekben. Egyre többen akartak a mobiljukon is böngészni. Azonban nem a szörfözés volt a lényeg, amire a Google jött rá a világháló egyik sikeres cégeként, hanem az ingyenes termékkör. Adj a felhasználónak "hasznos" webes szolgáltatásokat, de ne csak email fiókot, hanem minden mást is. A különféle szolgáltatások összekötése és egy csokorban kínálása sokak számára vonzó, hiszen minden egy helyen van, és ez bizony kényelmes. A mobilgyártók hamar felismerték a szimpatikus termék-csalit, amivel eladhatják a mobiljaikat. Tegyünk Google alkalmazásokat kezelő Androidot a telefonokba és a vevők áradni fognak.
    A siker titka a felhasználók igényeinek felismerése. A Google ügyesen terítette a webes szolgáltatásait. A mobilokra telepítve ezeket jó nagy koncot szerzett. Ügyes.
    Ráadásnak a Google Androidja alá adja a lovat az iPhone mánia is. Az iPhone nagy és kiválóan kezelhető érintőkijelzője belopakodott a mobilhasználók tudatalattijába. Nagyon vonzó lett az érintésvezérlés. Az iPhone drágasága szinte megőrjítette az érintős modell után sóvárgókat. Szegénykék boldogan vetették rá magukat az LG és Samsung átlagos tudású, de teljes érintőkijelzős modelljeire. Hamarosan feltámadt az igény egy még „okosabb” iPhone hasonmásra. A kínálat-kereslet hatások egymásra csúsztak. Igazán szórakoztató végigtekinteni az Android diadalútjának állomásain. A „cool” iPhone felkorbácsolta a kedélyeket, de drágasága miatt a legtöbb ember számára elérhetetlen maradt. A mobilgyártók reagáltak a feltámadt igényre, és terítették a piacot érintős modellekkel. A vevők boldogak voltak. Azonban az internetes termékkört kínáló Google is lépett és útjára indította az Androidot. A vevők örömmel fogadták az újdonságot, mert általa sokkal könnyebb lett a mobilos internetezés. A mobilgyártók észlelték az újabb vásárlói igényt, és hopp, a piacot elárasztották az Androidos mobilok. Kíváncsi leszek a tetőpontra, mert jelenleg még felfelé ível az újdonság pályája. Az Apple válaszlépése is érdekes lesz. Meg úgy egyébként a többi szoftverfejlesztőé. Pl. mit lép a Symbian? Úgy szép az élet, ha zajlik, és jelen időszakban a mobil piac forrong. A válság kiélezte a versengést. Még szép, hogy a gyártók igyekeznek gyorsan reagálni a vevők igényeire! Minden időszaknak vannak nyertesei. A gazdasági világválság kedvezett a Google-nak. A gyártók boldogan kapták fel az új szolgáltatást és kalapáltak hozzá hardvert. Azért picit félelmetes, hogy mind a Samsung, mind a Sony Ericsson komolyan foglalkozik az Androiddal és szinte a jövőjüket alapozzák rá. Persze a Samsung a saját operációs rendszerével próbálja függetleníteni magát a Google-tól, de kérdés, hogy képes lesz-e kedvező árú, sok szolgáltatást nyújtó mobilt adni a vevőknek. A Sony Ericsson Symbian vonala besült, a Windows szintén, így eladható nyílt rendszer nélkül maradt. Ha a Sony Ericsson képes lenne a walkmanhez hasonló dobást tenni az Android esetében is, nagyot szakíthatna. Kellene nekik valami jó ötlet és nem is egy, hanem több.
    Mobilmániásként érdeklődve figyelem a piaci mozgásokat. Ez már lassan szórakoztatóbb mint a mobilom nyomkodása. :D

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A melegfronti hatás elálmosított, vagyis inkább elandalított. Azért ennyire sose szoktam élvezni a nyújtózkodást és a heverészést. Persze ez nem passzív fekvés, mert a térdemen egyensúlyozom a netbookot, a hétvégi teszthez folytatok anyaggyűjtést. Felkészülök az Alma telefon tapogatására. Fura, hogy valóban hetek óta nem esett ennyire jól a nyújtózkodás. Végre enyhült valamennyit a feszültség a testemben. Azért ellenállok a szundinak, felhörpintek egy kis kávét és biciklire pattanok. Kihasználom a meleg időt. Jó mozogni.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Sétálok a napsütésben trombózis gyanús rossz lábammal. Tíz éve volt egy trombózisom pont ugyanígy ősszel. Most sétálok egy azonnali doppler uh-t kérni a helyi kórházban. Kísértem a szerencsémet. Ha halnom kell, haljak a lábamon állva.
    A házi orvosom mentőt hívott volna, mert fő a biztonság, nem kértem eme úri huncutságot. A paraszt gyalog jár.
    Így hát sétálok a napsütésben, azt sem bánva, ha végre vége lenne az életem című tragikomédiának.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Elmentem a kórházig, de visszafordultam a sürgősségi csuklóajtaja előtt. Az osztály várótermében egy szomorú nő és a fia volt. Tippem szerint az infarktusos apa lehetett a kezelőben. A lehetséges szervi vaklármámmal égő lett volna lábatlankodnom a sürgősségi osztályon. Ha trombózisom van és embólia kialakul, legalább lesz nálam beutaló! Mindenben van egy kis jó. Most hazamegyek, kimosom a ruháimat, kiolvasom az egyik könyvet, és holnap meglátom, hogy javult vagy romlott a bal lábam állapota. Egyébként meg nem érdekel. Tíz éve kivártam a soromat a sürgősségin, igaz, akkor már két hónapja vonszoltam a bal lábamat és szúrt a jobb tüdőm is, vagyis már kapisgáltam, hogy baj van. Akkoriban Pécsett éltem. Ha másik városba megyek, előbb-utóbb beteg leszek.
    Idén nem nyavalygok, és lesz, ami lesz.
    Budapesten hajtottam magamat a munkahelyen. Kifacsartam a maximumot a lábaimból. Számítottam rá, hogy a bal lábam tönkremegy. Ez van. Sántikálok tovább. :) Amíg le nem csap rám egy agy vagy szív vagy tüdő embólia. Sáliláb.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Fájós lábbal hogyan fogok túrázni hegyvidéken?

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nem tudom eldönteni, hogy mi lenne a helyes lépés. A combom belső oldalán futó izomcsoport van bedurranva. Ez nem úgy néz ki mint egy trombózis. Egyértelműen érezhető az izomköteg, ami megduzzadt és megkeményedett. Igazából nem vert le a lábamról eme baj, de jobb lenne kizárni a trombózist, hogy ha mégis az, ne Erdélyben túrázás közben hozzam rá a frászt a többiekre egy embóliával.
    Tehát, ha izom vagy ín, ciki lenne ezzel a sürgősségire menni. Ha viszont trombózis, a hezitálásom az életembe kerülhet.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az egészségügy mutatja a leginkább, hogy mennyire csóró az ország. November 18-ra kaphatok időpontot doppler ultrahangra. Végül is ennyi idő alatt tutira kiderül, hogy mi a bajom. Kissé dühbe gurultam, és inkább eljöttem a felvételi ablaktól, mielőtt igazán bepörgök.
    Már értem, hogy a dokim miért a sürgősségire utalt be, ahová viszont nem megyek be. Nem fogom az erőforrásait belgyógyászati bajjal lopkodni. Úgy nézne ki, hogy kiskapuzok. :((( Marad a kivárás. Bár próbálok fizetős rendelést keresni. Az ára nem érdekel. Halottként bajosan lehetek jó részegysége a fogyasztói társadalomnak.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Az egészségügy mutatja a leginkább, hogy mennyire csóró az ország. November 18-ra kaphatok időpontot doppler ultrahangra. Végül is ennyi idő alatt tutira kiderül, hogy mi a bajom. Kissé dühbe gurultam, és inkább eljöttem a felvételi ablaktól, mielőtt igazán bepörgök.
    Már értem, hogy a dokim miért a sürgősségire utalt be, ahová viszont nem megyek be. Nem fogom az erőforrásait belgyógyászati bajjal lopkodni. Úgy nézne ki, hogy kiskapuzok. :((( Marad a kivárás. Bár próbálok fizetős rendelést keresni. Az ára nem érdekel. Halottként bajosan lehetek jó részegysége a fogyasztói társadalomnak.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Tegnap csak bementem a sürgősségire, miután megérdeklődtem a portán, hogy illik-e ilyesmi problémával (beutaló a zsebben volt) zargatni a sürgősségit. Megnyugtatott a portás, hogy nyugodtan menjek be. Szerencsére, nincs trombózis. Egyszerűen elfáradt a lábam, és sztrájkba lépett. A hét hónap fizikai munka, napi tizenegy óra lábon állás és futkosás után így fejezte ki, hogy elege van, törődjek vele. Tehát mozgásszervi oka van a fájó, duzzadt izomzatnak. Megerőltettem, kifacsartam őket.

    Akkor most elmenjek-e Erdélybe gombászni vagy sem?

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog


    Rózsaszín nedűgomba


    Tönkös kacskagomba

    Eme két rózsaszínű gomba akár az igazi "pink" mániás lányokkal, nőkkel is megkedveltetheti a gombászás nemes hobbiját. :))
    Tetszik a gombák minimál stílusa és a termőtestek ötletes változatossága. Gyönyörűek.

    Ősszel a gombamániám tombol. Plusznak idén az időjárás nagyon kedvez nekik, vagyis most olyan gombaáradat lesz az őrségi találkozón, hogy olyat még sose láttam.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Csütörtökre behívtak állásinterjúra. Fel fogom ölteni a legcukibb és egyben legértelmesebb arcomat a siker érdekében. Nagyon, nagyon aranyos és okos tudok lenni, ha valamit el akarok érni. Nincs hozzám fogható tünemény a szobám 15 négyzetméterén. :DDD

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #122 üzenetére

    Az állásinterjú gyorsan ráébresztett, hogy rossz tréfa manapság valakinek dolgozni. Munkavállalónak lenni egy lealacsonyító kényszer. Pedig szeretek dolgozni, és örömömet lelem a jól megoldott feladatokban, azonban gyűlölöm az alárendelt szerepet. Pláne, ha a főnöknek esze ágában sincs megfizetni a munkámat! Ugyan egy hatórás munkáról volt szó, de ettől függetlenül irracionálisan alacsonynak találtam érte a havi nettó 50.000 forintot. Egy havi munkabér a 21. században hatórás munkáért 50.000 forint. Aztán mindenki játssza a meglepett kis bocit, hogy aki csak teheti csal, lop és garázdálkodik. Egyszerűen képtelenség ennyi pénzből emberhez méltó életet élni! A családalapításról inkább nem ejtek szót, holott mostanában a csapból is a népességfogyás témája jön.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Kár, hogy az öregem találmánya a valóságban másként működik mint a tesztek során. A teszt alatt az évtized egyik nagy durranása, de éles helyzetekben még pukkanásra se hajlandó, vagyis 365 nap elteltével ismét gödörben vagyok. Ráadásnak nátha virgonckodik bennem és fáj a kificamodott bokám. Oh, még szerencse, hogy jól ismerem eme negatív helyzetet és eddig mindig sikerült átvészelnem vagy kimásznom belőle. Ha ülve maradok, megöl a hideg. Jelenleg 18 fok van a szobámban. Sokkal jobban kedveltem a 28-at. És lesz ennél még hidegebb is! Sose felejtem el, amikor nulla fokban próbáltam aludni eme jégveremben. Ez persze két takaró és téli ruháim ellenére is lehetetlenség volt. Sírva menekültem ki a hidegből. Persze az öregem kisszobáját a kisebb villanyradiátor befűtötte. Odamentem a bagó szagba aludni. Visszaemlékezve a téli nyomorra, áldom a szerencsémet, hogy képes vagyok a helyváltoztatásra! Amilyen hamar csak tudom, megoldom a gondjaimat, és ismét elmegyek. Egy hibám okozta a jelenlegi helyzetet, a lelkem mélyén mindig az apám kicsi lánya leszek, aki őszintén hisz az apjában, holott a valóság mindig egyre komorabb. :( Napok óta itatom az egereket, pedig most nem engedhetem meg magamnak a gyengeséget! Sajnos, a tél közeledtével pánikba estem. Gyorsan kell cselekednem, különben a nátha után egymás után fognak megszállni a légúti fertőzések. A lehűlt testem képtelen ellenállni a kórokozóknak.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #125 üzenetére

    Az OperaMini bosszúja, hogy kétszer küldte el az előző bejegyzésemet. Technikai bug. Mindegy.
    Este van, de majd felrobbanok. Megint hőemelkedésem van, csöpög az orrom, és még rosszabb lesz a kedvem a ténytől, hogy egyre hidegebb lesz. Jöhet majd megszállni a többi téli kórság is, mert a hidegtől le leszek gyengülve. :(

    [ Szerkesztve ]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Egyre kisebb az esélye annak, hogy idén ott legyek a VI. Netgombász találkozón. Tavaly és tavalyelőtt elmentem az Őrségbe és együtt gombásztam az interneten összejött csapattal. Az Őrség a gombászok Jeruzsáleme. (Most az összes többi kiváló gomba termőhely a neheztelésével fog üldözni, pedig köztük tényleg az Őrség a legkiválóbb.) És nekem idén ki kell hagynom a zarándoklatot. Még mindig fáj a fejem a náthától és hőemelkedésem van, múlt hét pénteken pedig egy ficammal tönkretettem a jobb bokámat. Színjátszós lett a bokám külső fele, besárgult és a dagadás se lohadt le teljesen. Ráadásnak az az érzésem, hogy picit befelé áll a jobb lábfejem a normális állásához mérten. A jobb bokám most azon porcikám, amelyik nem értékelné a természetben való bóklászását.
    Reggel elbicegtem a boltba. A csillogó harmatfátyol a füvön, a napfény mézarany színe a sárguló lombokon, a hideg és tiszta levegő egyszerre nyilalltatta a szívembe a távoli vidék hangulatát. Igen, van, ami igaz, és az Őrség szépsége egyértelmű igazság. Potyognak a könnyeim. Egy örömöm van az elkeseredésben, hogy kétszer már járhattam erdeiben. Ezek az élmények mindig velem lesznek.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Sürgősen be kéne fejeznem az önmarcangolást, illetve önmagam folyamatos lehülyézését és szaralakozását, mert ettől szemmel láthatóan csak romlik az állapotom. Például ezért tartja magát bennem a nátha is, hiába szedem a C-vitamint és eszem a fokhagymát, mert a szörnyű gondolataimmal megbomlasztottam a szervezetem normális működési rendjét. Legyengültem. Bár emiatt nem fog majd meglepetésként érni, amikor egy orvos bágyadt hangon közölni fogja velem a rossz hírt. Számítok rá.
    Ahhoz túl tisztán látom a helyzetemet, hogy mást okoljak. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy semmi értelme a „késő bánat” szindrómának és a „mi lett volna, ha” merengésnek. Józanságom ellenére mégis ütöm-vágom magamat az elmémben, és 24 órából négyet végigbőgök. Hibáztam. Magamnak adtam fel a leckét és elbuktam. Sajnos, az újabb bukás remekül táplálja a sötét gondolataimat, hiszen bizonyítéka selejtességemnek, gyengeségemnek, amik megvetendő tulajdonságok. Azonban a részeim, ezektől (mint látható, íme, a friss ékes példa) nem tudtam megszabadulni, így a rossz részek egyetlen módon távolíthatók el, ha az egész megy a föld alá. Pusztulj, férges! Megszületett az ítélet. Végzetemet nem kerülhetem el.
    Hiába minden intelligenciám, bukott ember vagyok. Még hetekig fogok keseregni, szapulni magamat, aztán megszabadul a világ tőlem. Boldog nap lesz mindenki más szempontjából nézve, egy vesztessel kevesebb!

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #128 üzenetére

    Az egészben a legszörnyűbb, hogy hiába érvelek magamnak! Pontosan tudom, mit hol rontottam el, mit kellene tennem a jelen helyzetben, és mégis acsargok magamra. Mindenre a nemet mondom, ha pedig mégis cselekszek és nincs foganatja, akkor csak megerősítést kap az öngyűlöletem. Hiába mondogatom magamnak, hogy holnap is lesz nap, jövőre is lesz gombásztalálkozó, várnak még rám csodás élmények, semmi sincs veszve, mindenki hibázik, csak az nem hibázik, aki nem él… Ez utóbbi igazság kimondottan szimpatikus az öngyűlöletemnek. Úgy érzem, mintha a hibám a nyakamba lenne akasztva, mindenki látná és tudná, hogy mennyire gyenge vagyok, és a gyengék megbízhatatlanok. Ezért senki se keresi a társaságukat. Egyedül az ember semmit sem ér. Tényleg meg fogok dögleni. Micsoda logikai sorrend! A francba…

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nem tudok aludni a testemben lévő több kisebb fájdalmas pont miatt. Pl. Sajog valami a medencémben. A kificamodott bokám szintén jelez időnként. A bal lábszáram tönkrement fővénája pedig a görcseivel üzenget nekem, gyógyíts meg!
    Érzem, hogy odakint most van az első hidegnek tekinthető hajnal. Olyan téli hangulatom van. Tegnap a városban sántikálva meglepett a késő őszi hangulat, hiszen még csak október eleje van! Azért ennyire hidegnek még nem kellene lennie. A túl sok csapadék hűti az országot. Mi lesz itt télen?! Derékig érő hó fog a nyakunkba szakadni? Tavasszal vízbe fullna minden. Valami el van romolva.

    Eme végszóra megszólalt odakint a kuvik. Egy kuvik pár él a környékünkön. Talán pont a házunk padlástere az otthonuk. Ijedős madár, nehéz megfigyelni, de két napja pont a csálén álló cserép alól szemlélte az egyikük a területüket. Felszóltam neki, lenézett rám, és azonnal elrepült. Sosem ártanék eme jópofa bagolynak, de ő másként hiszi. Inkább jobb félni mint megijedni viszonyt tart fenn az emberrel. Sebaj! A lényeg, hogy kuvikjaim vannak. Athéné szent madara itt lakik felettem. :) Ez igazi megtiszteltetés egy gondolkozó ember számára.

    Két óra múlva kelnék az Őrségben, ha elmentem volna a gombásztalálkozóra. Bár érzésem szerint lelkem egy darabja szinkronban van a távoli tájjal és pont ezért érzem furcsán magamat. Egy picike Algieba-töredék ott motoszkál a gombászkosarak mellett. :) Szétszórom magamat, akár a pitypang ernyős magvai szállnak lelkem töredékei és lehullnak, életre kelnek életem legfontosabb színhelyein. Bár Fényesen van a testem és benne a főtudatom, de közben sok helyen "kísértek". :) Fura érzés, de most jól esik.

    Ha már felkeltem korán, elsántikálok a piacra őszi gyümölcsökért és a boltba grahamlisztes zsemléért. Ugyan bagoly-típus vagyok, de nagyon szeretem a reggel előtti óra különleges hangulatát. És most hallgasd meg Robbie Williams-től a Morning sun című dalt. Elmondja neked, hogy mit érzek kora reggel a napfelkeltére várva.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nem írok több gombás cikket. Bőségés szakirodalma van a gombászatnak is, akit érdekelnek a gombák, vegyen egy szakkönyvet.
    Elegem van a saját hülyeségeimből.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    A pocsék kedvem ellenére egy hang egyre tisztában mondja a magáét a tudatom peremén. Arról beszél, hogy egyedi hanggal születtem, ráadásnak intelligens és érzékeny vagyok, tulajdonságaim alapján született alkotó vagyok. Nem az én hibám, hogy egy kicsi nyelvterületre érkeztem. Bár ezt felfoghatom elhivatottságom próbájaként is. A valódi tehetségeknek a legnehezebb, de éppen azért, hogy kihozzák magukból a maximumot. Tehát döntenem kell, az elkövetkező éveimet egyre durvább depresszióban óhajtom eltölteni és élve megrohadok a szellemi pusztaság közepén, vagy hallgatok a hangra és vállalom a plusz terhelést és csak azért is a fantasy nagymestere leszek. Az a baj, hogy itthon mindig is kevés olvasóm lenne az egyedi hangom miatt. Szűkebb környezetemben én lennék a "bogaras alak", "a tudod ki, az az író". Közben nevetnének vagy szánakoznának rajtam a hátam mögött. Mert miféle emberfajta az a fantasy író?! Valami csudabogár, haszontalan barma az istennek. Köszönöm, de kultúrált gondolkozóként másra hagyom a falu bolondja szerepet! Ez az egyik ok, amiért külföld felé oldalazok. A szegénység nem szerepel az okok közt. A második regényem megírásának idején voltak napok, amikor egy pohár meleg tea jelentette a luxust. Nem tudok egyszerre dolgozni és alkotni. Az alkotói lét minden erőmet és figyelmemet igényli. Tudjátok, egy fenékkel nem lehet két lovat megülni! Persze tudom, az író az egy ingyenélő alak. Mint már utaltam rá, eddigi műveimet a szegénységi küszöbön kuporogva írtam meg. Ezért felkészítem magamat az újabb kemény menetre. A testem szenvedni és nélkülözni fog, viszont megírom a negyedik regényemet. Valamit valamiért. Sosem volt és sosem lesz szponzorom. Ez itthon nem divat. Vannak fizetett szerzők, de ők a toll bérmunkásai. Az elhivatott alkotók ma is éheznek és fáznak. Ez se lenne annyira szörnyű, ha utána az olvasóim jeleznék felém, hogy értik és tudják, hogy mit kaptak tőlem. Adni akarok és cserébe látni, ahogy szavaim nyomán pici változások indulnak meg emberekben. Nagyon sok embert el akarok érni, hogy lubickolni tudjak az adok-kapok öröm óceánjában. Imádom a szellemi pezsgést, amikor a legjobbat hozom ki magamból. Ha maradok, sosem lesz részem semmi jóban. Elsorvadnak szárnyaim és megkeseredve elpusztulok.
    A tudatom peremén egy hang szól hozzám, egy hang, ami tisztább és bölcsebb az összes többinél.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Részlet a naplómból:

    „2009. november 20. péntek 10:35

    Frissítettem az önéletrajzomat. Az egyik változatát elküldtem a Gigatelnek, mert éppen munkatársat keresnek a telephelyükre. Hát, ha nincs más, és nincs, képes vagyok még a bűzös, mérgező, veszélyes fővárosba is felköltözni. Itt semmi sem lesz. Se étel, se fa. Meghűlve ülök a hideg szobámban. Kellemetlen létállapot. Itt mindenki szegény. Sokan fázhatnak, mert nincs pénzük a fűtésre. Ez van. Melegebb éghajlatra kell költözni. Remélem, találok valami kaját a konyhában! Ma sulis nap van, és üres gyomorral, fájó fejjel és torokkal elég nehéz a koncentrálás. Kinek a hibája, hogy ide jutottam? Csak az enyém, senki másé. Már fiatalon meg kellett volna tudnom védeni az érdekeimet és átiratkozni másik iskolába. Vicces, ahogy korog a gyomrom. Muszáj ennem valamit, különben a küszöböt fogom rágni a nem létező fogaimmal. Ráadásul lógok pár embernek egy kis pénzzel. Ez van. Valahogy kibírom. Sóhaj.”

    Annyira ismerős a helyzet. Ironikus, hogy minden eszem ellenére képes vagyok újra és újra pofára ejteni önmagamat. Érthető, hogy elegem van magamból.

    Azonban elegem volt Budapestből is! Undorodtam a csövesektől, akik gyakran felszálltak a buszra is, amivel munkába jártam. Ők persze nem vettek bérletet és jegyet sem. Belefáradtam a napi 12 óra talpon állásba. A gyenge bokáim és a tönkrement vénám a bal lábszáramban nehezen bírták a sok mászkálást. Hétvégre alig maradt erőm a házi munkákra. Szórakozás? Annyira fáradt voltam, hogy ritkán mozdultam ki a társbérletből. Megalázónak találtam a nyolc négyzetméteres lyukat. Ez volt aztán a haladás! De hová haladtam? Budapesten ugyanúgy egy helyben toporogtam és értelmetlenül koptattam magamat. Mást kell megpróbálnom. Azért értékes lecke volt a budapesti kalandom. Megtudtam, hogy mennyit bírok el, és mi az igazi feladatom. Picit sem irigylem magamat az életfeladatomért. Oké, most mit nyavalygok?! Ilyen az Élet!

    Mellékes megjegyzés: Sok a pára a szobámban, mert látom a leheletemet.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Most jobb a kedvem, mondhatni teljesen normális. Picit felrugdostam magamat, és tevékenyebb vagyok. Tegnap hajnalban elküldtem a cukiság blognak az egyik cocim fotóját, amit ki is tettek a szerkesztők. Éljen! Fantomasz tényleg egy formás, szép tengerimalac. Sokkal szebb mint a lakótársa, Karamella, aki egy lassabb, halkabb coci.
    Aztán napközben feltaláltam a spanyolviaszt, ha nincsen társaságom, akkor teremtek magamnak! Ezért átvariáltam a gombás terveimet és alapítok egy gombaklubot.
    Alapból jól indult a napom, mert ébredéskor, amikor felnyíltak álomhomoktól nehéz szemhéjaim, akárha egy jelenetben feküdtem volna, jobban mondva a képzeletemben suhantak el a fekvő testem mellett az elképzelt jelenetek, de ettől még nagyon erőteljes élményben volt részem. Hevertem és néztem, amint néhány kitalált karakterem éli az életét. Áh! Hogyan érzékeltessem, milyen élményt ad az embernek az élénk fantázia? Jobb mint a drog. Bár nekem ez a drogom. (Pirulok.) Ráadásul olyan sztorimból keltek életre karakterek, amit régen partvonalra küldtem. Ezért még inkább meglepett a felbukkanásuk. Huh, tuti élmény volt. Ezzel eldőlt, hogy melyik sztorit írom meg. Ha valami ekkora erővel rúgja rám az ajtót, az bizony élni kíván, vagyis papírra óhajt vándorolni.
    Kár, hogy az élénk képzeletemből nem tudok megélni. Másból se nagyon. Ilyen az alkotó sorsa. Szellemi gazdagság kéz a kézben jár az anyagi nyomorral. Oh, yes! Remélem, ez csak a hazámban vagy így. Kezd nyomasztani, hogy még csak október közepe van, de már most látom leheletem páragomolyagját a monitor fényében. Tűzifa nincsen. Villanyszámla tartozás van. Étel még csak-csak akad, de ennek árának előteremtése sem egy egyszerű feladat. A budapesti munkával meggyorsítottam a rossz vénám állapotromlását. Hamarosan meg kéne műtetnem. Ezért fizikai munkára egy ideig alkalmatlan vagyok. Ez a tél igazán érdekesnek ígérkezik. Mindegy. Azért vannak a problémák, hogy izgalmasabbá tegyék az életet.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Megkaptam egy másik fórumban, hogy minden tevékenységem a hobbi kategóriába esik, léha időtöltések, amiket normális ember munka után művel, és nem helyette.
    Igazuk van, át kellett volna adnom magamat inkább a magyar mételynek, az alkoholizmusnak, ha már egyszer selejtesnek bizonyultam fizikailag. Nem. Soha! Egy hang minden kétségbeesésem ellenére a kitartásra buzdít. A héten nekimegyek a városnak, vagyis nyíltan az arcába mondom egy-két helyi honatyának, hogy kell vagy sem a szülővárosomnak a tehetségem. A nemleges válasz fel fog oldozni, és kedvem szerint futkoshatok a nagyvilágban, és mondhatok kígyót-békát Pihentiára. Oh, ti még nem is sejtitek, hogy mennyire maró tudok lenni, ha forr bennem a méreg.
    Pihentia Magyarország fantasy környezetbe hajítva. Egyik rövidke elbeszélés címe, A Vakondember. Hadd ne kelljen elmagyaráznom, hogy mit figurázok ki benne, mi képezi a kontrasztot. Azért adok némi támpontot, az M6-os út alagútjai nagyon a bögyömben vannak.
    Tévedtek, akkor sem lenne könnyű a helyzetem, ha tele lenne tömve a zsebem diplomával. Igaz, papírom lenne a tudásomról, de ez lényegtelen. Élesben derül ki, hogy tud vagy sem az ember. Észt és képzeletet senki sem adhat senkinek sem. Ezek vagy vannak, vagy nincsenek. Szerencsére nálam mindkettő megvan. Rövid ideig fogok élni, és a hátralévő éveimet értékteremtéssel szeretném eltölteni. Az alkotás kihozza az emberből a maximumot. Miért is vegetálnék, mint egy igavonó barom? Hát legelni születtem én? Nem!
    Elvek nélkül nincs becsület, csak bűn. Ezért rohad a társadalom.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Ősz


    Japánbirs termése


    Őszi csokor


    Csipkebogyó


    Tökkavalkád

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    2002 óta megünneplem Halloweent. A tökös, vicces ünnep megszabadított az őszi depressziótól, megtanított értékelni az életet, számot vetni tetteimmel, és örülni az elért eredményeimnek. Halloween igazi ünnep. A valódi lényege ragadta meg a figyelmemet, a külsőségei nem tévesztettek meg. Október végén sokkal jobb az élet kincseinek örülni mint keseregni a szürke ég alatt az elkerülhetetlen halál miatt. A legtöbb ember nem is él igazán, fogalmuk sincs róla, hogy mi az élet. Szeretek élni, és éppen ezért oly jó érzés tököt majszolni, mert az élet tüzének a rokona, a nyár melege növesztette nagyra. A tök a nyár kincstárnoka. Ezért becézem kabaktermésnek a fejemet, tökmagjaim a gondolataim. Vasárnap van Halloween. Számomra október 31.-én ér véget az év, és november elsejével kezdődik az új.

    A széncinege nekirepült a konyhaablaknak. Elszédült, anyám felvette, behozta, így lehetőségem nyílt lefotózni. Szerencsére pár perccel később hangos kiabálással elszállt anyám kezéből, visszatért a csapatához.

    ***

    Pár napja kimerültebb vagyok a normálisnál. Lehet, hogy valamiféle nyavalyával küzd a szervezetem, és ez gyengít le, vagy csak a túl sok idegeskedésben merült ki a testem.

    Oh, megszólalt a kuvik. Imádom eme kistestű baglyot, így külön bónusz a természettől, hogy a fejem felett lakik egy pár. Sokszor hallatják nyávogó hangjukat késő esténként.

    Ideje lenne lefeküdnöm, mert reggel végre el akarok jutni a laborba, hogy megtudjam a véralvadási időmet. Jövő héten muszáj elmennem a házi dokimhoz, mert a bal lábamon a bőr begyulladt, és a krémezés ellenére a gyulladás továbbterjed. Unom a tízkörmös bőrnyúzást, főleg, ha éppen a városban vagyok emberek között. Mások előtt mégsem kezdhetem el szétvakarni a lábszáramat, holott igencsak sürgető a kényszer. Ez egy rossz és kellemetlen tünet. Egyébként fogalmam sincs, hogy miféle bőrnyavalyám van. Nagyon világos és érzékeny bőröm van. Egyik évben talpamtól a fejem tetejéig gyulladt volt a bőröm. Az volt ám a bőrgyulladás! Szerencsémre az erős gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatására meggyógyult a bőröm. A gyógyulás zárásaként, akár egy napégés után, az egész bőrfelületem lehámlott! Levedlettem a bőrömet. A betegeskedős időszakom után jobb év következett. Talán a betegségeinek nem véletlenül kapnak el minket, figyelmeztetések és noszogatások egyszerre.

    Megyek aludni. Elálmosodtam.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    44. hét. Hallgatom a híreket. Görögország az EU-tól kért segítséget az illegális bevándorlók ellen megvédeni a határait. Angliában 9%-os a friss diplomás munkanélküliek aránya. Afrika szegény, Európa és Amerika kiszervezte Ázsiába a gyártási feladatok zömét. A gazdasági erőfölény messze keleten van és nem nyugaton. Azonban jó kérdés, hogy a munkanélküliek miből fognak vásárolni? Minden szétesőben van. A giga államoknak már most tudnia kell róla, hogy a környezet nem fogja bírni több százmillió ember növekvő fogyasztását. Kimerülőben a Föld. Hamarosan egyetlen "olcsó nyersanyag" lesz, maga az emberi faj. Mindent feldolgozunk, és toljuk a vakvilágba a kölykeinket. De megnézném egy diplomás fiatal képét, amikor rádöbben, hogy nincs számára hely, semmilyen értelemben.

    Elgondolkoztató adat: 2009-ben cirka 130.000-en haltak meg kies hazánkban. Ebből 32.000-en rákban.

    "Vicces" idők jönnek. Megyek és hamut szórok a fejemre. :(

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Szerk.: a munkanélküliség a téma a rádióban. Eldöntöttem, hogy önfoglalkoztató leszek. Az alkalmazotti lét többé nem járható életpálya.

    [ Szerkesztve ]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    45. hét kezdődött el. Hajnali kettőkor ledőltem, forgolódtam pár órát, háromnegyed hatkor elsétáltam a kisboltba reggeliért. Megpróbáltam visszaaludni, de annyira feszült vagyok, hogy 110 százalékon pörög az anyagcserém. Hihetetlen, melegem van novemberben! Ez persze jó, öröm a sokadik hatványon eme váratlan ajándék jó idő a Természettől. Hajnalban eső volt. Melegfront vonul. Akár még zivatarok is lehetnek itt dél-keleten. Őrült időjárás, akár a lelki életem.
    Töprengek. Valami élménycsomag kellene. Menjek Budapestre "kalandozni"? A telekocsi civil mozgalomnak köszönhetően könnyedén a fővárosba juthatok. Az internet kép-betű felületén zajló kommunikáció alig enyhíti a magányomat. Ugyan remekül elbeszélgetek a kedves és jó húgaimmal, de 32 évesen jóval nagyobb társaságra van szükségem. A telekocsis utazás enyhíthetne valamit a zsákutca érzésemen. Muszáj mozognom, különben pánik kerülget. Az élet jele a mozgás, a halálé a mozdulatlanság... Futás!

    Hajnalban frissítettem a gombás blogomat. Örömet okozott az új cikk megírása. A kilenc témakör közül a hetedik következik, a gombás könyvek. Aztán a nyolcadik, receptek. Majd jönne a kilencedik, a klubélet, de nincs klub! Hiába hirdettem meg, jelenleg még egyedül vagyok. Hm. Erre csak egy recept van, a kitartás. Non-profit területen is a siker kulcsa a türelem. A gombák jók és érdekesek. Megérdemlik a figyelmünket. :)

    Kiolvastam este a rövidke, de lelkemnek kedves témájú, Tökételek című könyvet. Imádom a kabakokat! :D Hatalmas kabak van a nyakamon. Igazi faragott tökfej. A fény benne az értelmem.

    Sáliláb. Egy kedves, vicces, nagydumás humanista vagyok. Mit tehetek én arról, hogy nincs piaca itthon az egyedi látásmódomnak? Persze mindig beleszaladok az öreg hibába, hogy kudarcaim miatt leértékelem magamat. Ez hülyeség. Egyszerűen ki kell tartanom, és ha másként nem megy az életben maradás, akkor irány a határ.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    46. hét kezdődött el. Éppen a negyedik regényemen dolgozok. Most vállogatom ki a használható ötleteket a 19.000 szavas munkafüzetéből. Regényírás előtt hónapokig forgatom a témát az elmémben, keresem a kapaszkodókat. Ezeknek később konkrét szerepe lehet a történetben. Az olvasót fogják segíteni és szórakoztatni.
    Sokak számára érthetetlen, hogy mi a fene jó az írásban? Megélni nem lehet belőle. Ez igaz, de az alkotás aktusa ugyanolyan élvezetes, akár a testi öröm. Jelenleg kellemes érzések sokasága használja dobbantónak az elmémet. Gondolkozóként az elmémben élem az életemet, és még sok életet. A valódi életem oly piti. Ha rágondolok, bőgök, akár egy megvert szamár. Undorító lény az ember, hazudnom kell róla, hogy el tudjam viselni gyarlóságát.
    Semmiben sem hiszek, mivel a hazugság a mesterségem alapja.

    ***

    Kisember vagyok. Minden holmim elfér két sporttáskában és egy hátizsákban. Fölösleges ember vagyok. Hiába születtem alkotónak, nincs szükség a meséimre. Ezért a nyomor vár rám. Sebaj! A szegénység az ember normális állapota. Pucér fenékkel érkezünk és távozunk. Azonban a nyomor megvadítja az embert. Hamarosan vége a békeidőnek. Túl sokan nyomorognak. Én ugyan nem fogok lázadni, felakasztom magamat, de mások nem lesznek ennyire passzívak. Túl sokan vagyunk, és egyre többen jönnek rá, hogy nincs számukra hely. Amint kiheverték a felismerés sokkját, nagyon dühösek és mindenre elszántak lesznek.

    ***

    Semmi baj. Alkotok.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Túl lassan formálódik a nagy terv! Kifutunk az időből. 23.-án van esély rá, hogy lekapcsolják az áramot. A hónap végétől téli időjárás lesz. Békéscsabán nem találok a szellemi szintemnek megfelelő munkát. Fizikai munkák a lábaim gyengesége és a szédülés rohamaim miatt kilőve. De munka sincs! Még egy munkahelyi baleset kockázatát is bevállalnám, hogy ne kelljen megfagynom. Ha az életfeltételek megszünnek, beáll a halál. Persze hosszabb kínlódás végén, ha az ember nem lép hamarább és köti fel magát.
    Az élet szép, csak nem mindig oszt nyerő lapot.
    Elcsesztem. Béke soraimra.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    válasz Algieba #141 üzenetére

    vállogatom, hiba - helyesen: válogatom

    Kései óra és a szövegszerkesztő hiánya. Az OperaMiniben nincs nyelvi ellenőrzés. A francba. Egy írónak is jól jön a puskázás lehetősége.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Lehetetlen, hogy még egyszer az életben legyen párkapcsolatom. Pár évvel korábban leszámoltam a szerelem illúziójával. Döntést hoztam, amiben kimondtam, hogy sosem lesz gyerekem. Ennek a döntésnek a folyománya, hogy mai napig egyedül járom az utamat. Bánt? Nem. Csak időnként meglep, hogy nincs hiányérzetem. Mit kezdenék egy társsal és ő velem? Mi értelme a párkapcsolatnak, ha már hozzászoktam a magányhoz? Vajon, egy másik ember képes annyi új információt nyújtani számomra, hogy kedvéért kimozduljak művészetem elefántcsonttornyából? Egyáltalán, vagyok annyira vonzó, hogy felkeltsem bárki figyelmét? Gyorsan átgondoltam személyes tulajdonságaimat, helyzetemet, és a válasz: nem. Szeretem a pontos helyzetelemző képességemet. Megkímél a fölösleges körök lefutásától.
    Ha megoldom az anyagi helyzetemet, visszatér a lelki nyugalmam. A lényeg, hogy ne szakadjak el a könyvektől, az alkotástól, álmodozástól, és azoktól, akik jól ismernek. A húgaimban és két barátomban maximálisan megbízok. Habár sok éven át szoktattam magamat a magányos életúthoz, azért szükségem van személyes kapcsolatokra. Bár ritkán kap el a félelem - van egy mantrám, hogy ezen a helyen én vagyok a legijesztőbb, így nincs mitől félnem -, de társas lénynek születtem, és ezért tartós egyedüllét esetén szorongani kezdek.
    Nehéz feladvány. Az biztos, hogy szorosabb kapcsolat esetén torzulna az eredeti személyiségem. Amikor marokba zársz egy lepkét, bármennyire óvatosan fogod, mindig leversz a szárnyáról egy kevés színt. Lepke vagyok. Ide-oda röpködök, és éppen a szabad szárnyalásom a lenyűgöző.
    Egy laza távkapcsolat lenne az ideális számomra. Jó lenne egy kicsit kibővíteni az ismerőseim körét. Újabb valódi emberi kötődésekre van szükségem. Egy-két új barát színesebbé tenné az életemet. Cserébe körberöpködném őket. Szórakoztató vagyok. Mindig új élményeket keressek, főleg a szellemi tudás pezsdít fel. Bár egy idő után túlságosan azonosultam a régen vicces önjellemzésemmel: két lábon járó lexikon vagyok. Igen, az vagyok. A tudás az iránytűm. Nélküle csak hús vagyok. Csak hús. A hús pedig olcsó, több milliónyi tonna izom futkos a világban. A művelt elme az ember legfontosabb sajátsága. Ezért sem fog velem soha senki se boldogulni. Ki szeretne bele egy okostojásba?
    Mindegy. Ez oktalan nyavalygás. A tudás mindennél fontosabb.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nincs benne semmi szomorú vagy érdekes, hogy itt, ahol születtem, fogok meghalni. Logikusan végigvettem a lehetséges megoldásokat, és életem során első alkalommal került fel a listámra az öngyilkosság. Logikus választás. Ha egyszer teljesíthetetlenek az életfeltételek, akkor miért várjam meg a helyzet romlását? Abban semmi jó nincs. Jobb választás az élet megszüntetése, pontosabban a követeledző test és elme végleges elcsendesítése. A halál nem is olyan rossz. Nincs élet, nincs gond. Oh, yes!

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Nagyon kellemes napom volt tegnap, mert semmin sem aggódtam. Egy idő után ráunok az aggódásra és csak megyek előre, apró-cseprő dolgaimra koncentrálva.
    Csütörtökön kilenckor keltem, mert valamikor három és négy között aludtam el. A tízes vonattal bementem a városba, mert időpontom volt dokihoz, de a doki lebetegedett, így egy héttel később ismét megjelenek a rendelőjében.
    Aztán tébláboltam kicsit a városban. Vettem a tengerimalacaimnak forgácsot és tápot. A cociknak semmi baj. Szerencsére jó az étvágyuk, élénkek, eddig még nem fáztak meg.
    Benéztem a középső húgomhoz. Majd elsétáltam a buszmegállóba, olvasgattam egy kicsit a buszra várva. Itthon a szobámban felvettem a harcot a porcicákkal. Hihetetlenül gyorsan rátelepszenek a szekrénysorra! Most sokkal jobban néz ki. A külső rend látványa megnyugtatja az ember lelkét. Ez egy érdekes tény. Igen, a harmóniát keressük.
    Aztán kiültettem az őszi dekorációként eddig az ablakban ácsorgó krizantémokat. A szabadföldben biztosan áttelelnek, míg a szobában pár hét múlva végük lett volna. A krizantém nem szobanövény, ahogy az ajándékba kapott törperózsa sem az! A törperózsákat is a leghamarább ki kell ültetni a kertbe és úgy kell bánni velük mint a rendes rózsabokrokkal. Akkor tutira életben maradnak.
    Kertészkedés után fát vágtam. Jól esett a testmozgás. Majd elsétáltam a boltba. Ettem jó kis házi kolbászt. Hiába, na, békéscsabai születésű vagyok, és a városkám specialitását én is nagyon szeretem.
    Majd leültem a gép mellé és befejeztem az eddigi leghosszabb gombás cikkemet. Azonban megérte a beléfektetett munkát, mert tetszik a többieknek. Ez jó! Szeretném megosztani minél több emberrel a gombamániámat és a természetszeretetemet. A gombák furcsák, de épp ezért vonzóak.
    Ha minden napom ilyen lenne, tökéletes életem volna!

    Megoldandó problémák közül a legégetőbb, tűzifa beszerzése, mert jövő héten betoppan a tél! A hideg nagy ellensége a kártevő rovaroknak, de a melegvérű embernek is! Aki azt mondja, hogy a hideg ellen elég csak felöltözni, az még sosem fázott igazán. Nekem volt részem eme élményben és megőrjít az aggodalom a közelgő tél miatt. Nagyon rossz fázni.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Hatkor ledőltem aludni, négykor felkeltem, de visszabújok a két takaró alá, mert semmi kedvem ébren lenni. Fáradt a szemem. Hűvös van. Jobb a takarók alatt lehunyt szemmel szunyókálni.
    Holnap az év 47. hete kezdődik el.
    Anyám bejött a szobámba, hogy azt álmodta, megöltem magamat. Érdeklődve megkérdeztem: álmában melyik módszerrel vetettem véget az életemnek? Azt nem látta, csak a halott testemet, aminek látványa rossz érzéseket keltett benne. Ami érthető, a halál negatív állapot. Mivel hiszek az álmok beteljesülésében, jó lett volna, ha azt is megálmodja, hogyan öltem meg magamat.
    Az élet egy hülye játék. Most már ismerem a szabályait, és ezek ismeretében nincs kedvem játszani.
    Visszabújok a takarók alá. Átgondolom a teendőket.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    Írom a gombás cikkek közül a legújabbat. Ha már a tinóruk kapcsán elkezdtem a nemzetségeket bemutatni, akkor folytatom tovább a témát. Most elkészítem a csiperkék bemutatóját. Aztán a galambgombák következnek.
    De mi értelme az egésznek? Semmi. Pótcselekvés, hogy ne érezzem haszontalannak magamat.
    Miért bőgök? Hiszen tudtam, hogy ha csúszik a családi terv, akkor itt halok meg. Nem várom meg a telet. Annyira gyűlölöm a hideget és a filléres gondokat. Múlt héten a tíz kilométeres séta azért volt, mert buszjegyre sem volt pénzem, de fel kellett adnom a telefont, és fel kellett vennem az árát. Ez a pénz mára elfogyott. Nincs havi 200.000, amiből finanszírozni lehetne egy négytagú család költségeit.
    A hibákért fizetni kell. Megadom az árát, az egész értéktelen életemet.

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    .

    [ Szerkesztve ]

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

  • Algieba

    őstag

    LOGOUT blog

    [Karácsony]
    A linkelt blogos írásomban kiöntöttem a szívemet, de a kutyának sem kell. Ülök az ágyon, és azon töprengek, hogyan mászok ki a mostani helyzetből. Fárasztó tevékenység a múltam ismeretében... Reménytelen eset vagyok. Tele tudom tűzdelni az életutamat elcseszett döntésekkel. Remélem, nincs még 32 évem, mert dupla ennyi elcseszés után rátetováltathatnám a homlokomra a csődtömeg szót!
    Tudom, ne nyavalyogjak, cselekedjek, ne színészkedjek, csináljam, és némán kössem fel magamat. A francba. Totál szívás az élet. És ezt senki sem hiszi el nekem! Biztos mindenki a farok másik oldalán van…

    A tudás az egyetlen érték, ami a használat során nem fogy el, hanem még gyarapszik is.

Aktív témák