- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
Hirdetés
-
Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
ph Az 50 wattos modellt beágyazott rendszerekbe, MI-vel kapcsolatos munkafolyamatokhoz és edge applikációkhoz szánták.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Premier előzetesen a Wrath: Aeon of Ruin konzolos változatai
gp A PC-s változat után a minap PlayStationre, Xbox-ra és Switch-re is elérhető lett a program.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Antonio
senior tag
köszi a linket és köszönöm a kiegészítést
igazad van nagyon általánosságban beszéltem, (az elején említettem hogy nem nagyon mélyültem el mostanság a témában régi emlékeimet írtam le) de talán a lényegen amit szerettem volna mondani talán változtat.
Samsung 65KS8000, Denon AVR-X2400H, White Heco Music Style 500 front, Heco MS Center, Heco MS 200F Satellite, Sub: Dynavoice T12, Zidoo X9S, Synology DS216+II, Dell precision 4800
-
inf3rno
nagyúr
Hát konteós szemszögből nézve itt arról van szó, hogy az USA-ban sok nyugdíjbiztosítónak a Monsanto-ban van a pénze, aztán nem tetszik a Nagy Testvérnek, hogy csak féláron tudják eladni a világban a génmódosított kukoricájukat. Mivel az USA-ban már lefertőzte gyakorlatilag a teljes állományt, ezért ott már sosem lesz GMO mentes kukorica, így muszáj lenyomniuk az egész világ torkán ezt a fantasztikus terméket. Hogy növeljék rá a keresletet a Délszláv háborúkban leszórtak pár láda kukorica bogarat, csak hogy nekünk is legyen. Ezen kívül számtalanszor megpróbálták keresztülrúgdosni az egészet az EU-n, és ha létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás velük, akkor mérget vehettek, hogy a Monsanto lesz az első, aki kártérítést követel majd a Magyar Államtól, mert a GMOs szutykát itt nem tudja eladni. Ezen felül folyamatban van ezeknél a génmódosító cégeknél, hogy az egyes országok génbankjait lenyúlják, mert hát muszáj valamiből kikeverni a fajtákat. stb...
Biomérnök szemmel nem nyilatkozom. Elképzelhetőnek tartom, hogy van akkora összeg a dolog mögött, ami már a tudományos eredményekre is kihatással van, de néhány cikk erejéig követtem csak régebben az egész témát, szóval nincsenek mély ismereteim a vélt vagy valós hatásoktól, amit egy-egy konkrét génmódosítás okoz az ökoszisztémában vagy a fogyasztóknál. Magát a technológiát egyáltalán nem ellenzem, viszont amíg az USA diktálja a szabályozását a világon, addig szerintem nagyon komoly bajban vagyunk.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Nem véletlenül írtam, hogy konteo. Egyébként annyira nem szar, minden konteo-ban van némi igazság.... Jó akkor tegyük tisztába a dolgokat: [link] 65 milliárd $-nál többet ér a cég, függetlenül attól, hogy mennyi a mostani kapitalizációja a tőzsdén. Simán alul van értékelve. Ha már szóba került, akkor hosszú távon jó befektetés lehet emiatt. Itthoni viszonylatban ez 1-2 éves magyar költségvetés, USA viszonylatában nem annyira jelentős összeg. Ami tény, hogy lobbi értéke mindenképpen van, ami meglátszik az USA külpolitikáján is. [link]
Gondolom az sem véletlen, hogy rendre megsemmisítenek itthon olyan vetőmag szállítmányokat, amikben van néhány % génmódosított mag is. Ha eltűnne a nem-GMO kukorica, akkor a GMO ára felkúszhatna a mostani nem-GMO árára. Nem tudom ez pontosan mennyi, nem volt időm utánanézni, de úgy rémlik 2-3x-os összeg lenne, ami a Monsanto értékét néhány év alatt sokszorosára emelné, szvsz. simán elérheti a cég a 300 milliárd $-os értéket így, de akár feljebb is mehet. Szóval fokozottan érdemes lehet belefektetni pénzt, ha létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás az USA-val, és eltörli a GMO mentességet ez EU-ban. Az USA-nak ez mindenképpen jó lenne, az itthoni vetőmag gyártó cégeknek viszont nagyon rossz, mert amennyire én tudom nem nagyon csinál más cég GMO vetőmagot az irdatlan költségei miatt, és ezzel gyakorlatilag kinyírnák a magyar és EUs vetőmag termelőket. Valószínűleg ezért ellenzik leginkább a politikusok is, és nem feltétlenül a hisztériakeltés miatt.
Tisztában vagyok vele, hogy a Monsanto nem csak vetőmaggal foglalkozik, pl úgy tudom, hogy az aszpartám is náluk készül, viszont szerintem ha a GMO részlegük bezárna megrogyna a cég árfolyama, mint a rohadt nád. Persze a többi termékük is lehet nyereséges, szóval bedőlni nem feltétlen dőlne be, de az értéke nagyon sokat csökkenne.
A lefertőzést konyhanyelven értettem, hogy az itteni programozók is értsék miről van szó. Az USA-ban az a gond, hogy szinte mindenki (90%) GMO-t vet, és nem tartják be az izolációs távolságot. Tehát aki nem GMO-t vetett, az is GMO-t fog kapni a szomszédtól. Itt van releváns cikk a témában: [link]. Valószínűleg ennek is köze van a már említett GMO-val szennyezett vetőmagokhoz. Ha elhisszük, hogy nem szándékos a szennyezés, akkor elég ciki, hogy a gyártó cég sem tudja tartani az izolációs távolságot... Egyébként azt hiszem, hogy a linkelt cikkben írtak nagyon nem stimmelnek, emlékeim szerint olyan 20km-ről van szó, nem 0.5km-ről, de nem nekem szakterületem a mezőgazdaság, hanem egy rokonnak.
Hát nem egyszer olvastam hírekben az elmúlt néhány évben, hogy privatizálni akartak vagy megszüntetni egyik másik génbankot. Ha nem a gének miatt, hanem mert konkurrenciát látnak bennük. [link] [link]
Nem értem, hogy szerinted mi az ellentmondás, kifejtheted nyugodtan.
Arra értettem, hogy az USA-ban készülnek ezek a génmódosított élőlények, és az USA próbálja őket ráerőltetni a világra, mert nekik ez üzlet. Így ahelyett, hogy az lenne szempont, hogy körültekintően megvizsgálják ezeknek a fajtáknak a hatásait a környezetre, és a fogyasztókra, az a szempont, hogy haszon legyen belőlük. A gyógyszergyártásban is komoly problémákat okoz mindez, a GMO élőlényeknél meg hatványozottan, mert egy GMO vetőmag kifejlesztése sokmilliárdos befektetés (szemben a gyógyszerekkel, amik százmilliós nagyságrendet képviselnek), amit nem szeretnek a cégek, ha a kukába megy holmi hatástanulmány miatt. Ennyi pénz védelme érdekében szerintem egyik cég sem sajnál párszázmillió kampánypénzt vagy kenőpénzt a megfelelő hazai vagy külföldi politikusoknak esetleg tanulmány készítő tudósoknak.
Tulképp így nagyjából körvonalazódott, hogy azt állítom ezzel kapcsolatban, hogy ez az USA-nak és a Monsanto-nak baromi nagy üzlet a GMO, nekünk meg nagyon nem az. A másik, amit állítok, hogy sokkal szigorúbb szabályozás kellene a világon a GMO élőlények felhasználásával kapcsolatban, kiváltképp az olyanokkal, amiket nagy mennyiségben szándékoznak előállítani: vetőmag, haszonállat, stb... Ezeknek környezeti hatásuk is lehet, illetve a fogyasztókra is lehet káros hatásuk. Akkor nyugodok meg ezzel kapcsolatban, ha majd legalább egyszer olyat olvasok egy amerikai cikkben, hogy x-y GMO nem ment át a kísérleteken, így nem termeszthető a mezőgazdaságban.
Buliban hasznos! =]
-
Rive
veterán
Mivel nemesítés során nem kötelező, így nem is végeznek a hagyományos növényekre semmilyen hatástanulmányt. Volt is egy nemesített krumpli, amiben annyira felerősödött a méreg termelő gén, hogy mérgezést okozott.
További klasszikus példák: petrezselyem, zeller.
Ugyanaz a család, mint pl. a kaukázusi medvetalp, már érintése is mérgező.
De mivel valamennyire le lettek szelídítve, elmennek fűszernek, kajának.
Aztán ha valaki véletlen túltol valamit, akkor
baj
van.Ezek a hagyományos növények konkrétan nem mennének át egyetlen hasonló teszten se, mint amire a GMO növényeket vizsgáltatják. Pedig hagyományos úton tovább nemesítve - nos, volt már, hogy elvadultak a dolgok.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
#21
[Prolixus]
addikt
Ghoosty
#17
[Prolixus]
addikt
Szvsz ezért nincs is értelme erről érdemben beszélni. Aki ért a témához, az úgyis tudja, hogy az egész GMO ellenesség 99,99%-ban úgy hülyeség ahogy van. Aki meg GMO ellenes, az nyilván azért az, mert a: nem tud sz@rt sem a témáról, b: demagóg, ferdítéseket meg nyílt hazugságokat tartalmazó, érzelmekre ható "érvekkel", (vagyis megvezetéssel) jól fel lett hergelve, plusz valamiért személyiségéből adódóan szimpatikus neki ez az egész, úgyhogy még ha alapból meg is lehetne győzni észérvekkel, már úgyis veszett fejsze nyele, mert a kognitív torzításai meg eleve téves prekoncepciói miatt csak a neki szimpatikus GMO ellenes "érveket" fogja elfogadni/befogadni.
Szerintem nagyon kevés az olyan ember, aki az ilyen jellegű, mesterségesen felkorbácsolt, és a kattintások meg lapeladások miatt kamu médiahisztivé avanzsált "vitákban" pártatlan tud maradni addig a pontig legalábbis, hogy akár egy ilyen topic, akár mondjuk a criticalbiomass vagy hasonló blogok írásai eljussanak hozzá, és végül az észérvek irányába terelődjön a véleménye.
Félreértés ne essék, minden tiszteletem azoké, akik harcolnak a tudományos ismeretterjesztésért, meg a hülye téveszmék és áltudományos hazugságok ellen (pont azért, mert úgymond karitatív célú, időigényes tevékenység ez), csak szerintem felesleges szélmalomharc az egész. Nagyon pesszimista vagyok ezen a téren. Bár magam inkább realistának gondolom...egy olyan világban, ahol rendőrökből lett fitneszguruk komoly véleményformálónak számítanak facebook-on, vagy minden hétre jut egy újabb csodaterápia a rák ellen, vagy még mindig tényező a méregtelenítés, vagy egyáltalán létezik olyan fogalom/mozgalom, hogy oltásellenesség (Oltásellenes Életvédő Liga...mér az elnevezés is egy vaskos nagy paradoxon, mint valami gonosz, fekete vicc valami disztópisztikus sci-fi regényben), ez az egész reménytelen.
[ Szerkesztve ]
I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando
-
inf3rno
nagyúr
Szerintem eleve hülye kérdés, hogy a GMO rossz vagy nem rossz. A GMO egy eszköz, amit lehet rossz meg jó dolgokra használni. A probléma ott van, hogy nehéz felmérni a következményeit annak, ha kiszórunk egy új fajt a szabadba (ökológiai hatás), illetve, hogy az emberre milyen hatással van az ebből készült termékeknek a fogyasztása (egészségügyi hatás). Az ökológiai hatás legrosszabb esetben annyi, hogy bekerül még egy özönnövény az országba, amit utána nem fogunk tudni kiirtani, és kicsinálja az őshonos fajokat. Azt hiszem ez nem sok embert érdekel itthon, úgyhogy nincs is igazából mit beszélni róla. Az egészségügyi hatással kapcsolatban rengeteg kísérletet kellene végezni, nem csak patkányokkal, mire egyáltalán odáig jutunk, hogy valaki megkóstolhatja a terméket, ha olyan anyagokat tartalmaz, ami eddig normál esetben nem volt jelen az élelmiszerben. Szóval én sem vagyok GMO ellenes, ha megfelelő a szabályozása. Nem tudom milyen a szabályozása, engem ez aggaszt. Bemondásra meg nem hiszek el semmit.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Természetesen előfordulhat, de ezeket nem termeljük nagy mennyiségben élelmiszeripari célokra, legalábbis én még nem találkoztam olyan hírrel, hogy többezren meghaltak, mert egy pontmutáció miatt a krumpli toxikussá vált. Erre azért valamivel nagyobb a veszély, ha szándékosan változtatjuk meg egy-egy növény genomját. Gondolom az egyedek többsége a hulladék megsemmisítőben végzi, mire sikerül összerakni egy olyan változtatot, ami működőképes. Nagyon kezdetlegesek még az eszközeink... Persze, elolvasom, de csak ha rövidet írsz.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Visszatérve az előző témára, szerintem ki kell dolgozni egy nemzetközi szabványt, hogy hogyan kell tesztelni egy GMO növényt a növénytermesztésben való engedélyeztetése előtt. Ez sokkal szélesebb témakört fel kell, hogy öleljen, mint pusztán az élelmiszeripari termelés. Fel lehet használni energia termelésre, műanyag alapanyagnak, gyógyszer alapanyagnak, és így tovább... Mindegyikhez kritériumok kellenek, és kísérletek, amiket el kell végezni. Csak egy példát mondok. Mondjuk valaki allergiás a kagylóra, aztán a kagylóból átszórnak egy gént a kukoricára, és hopp meghal anafilaxiás sokkban az illető, mert éppen GMO kukoricát evett, és pont az ezáltal a gén által kódolt fehérjét nem csípte az immunrendszere. Megvan, hogy általában milyen fehérje struktúrák hajlamosak allergiát előidézni, és melyek azok, amiket általában tolerálni szokott a szervezet. Többek között erre is oda kell figyelni, különben étterem meg nagy bevásárlás előtt mindenki mehet allergia vizsgálatra, ha nem akarja otthagyni a fogát...
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
Fred23
nagyúr
& Rive:
Régebben olvastam erről a GMO-üzletről, meg nem találnám, hogy miket; ami megmaradt bennem az egészről, az a nagyon erős üzleti szemlélet, az azzal kapcsolatos visszaéléseik (!), de forrást nem tudnék adni, ezek már számomra régi emlékek; keresgélni kéne őket erősen.
Ha a fajtaoltalom uo. időre szól, mint a GMO-szabadalom, akkor nyilvánvaló, hogy számomra mindkettővel baj van, és az is, hogy ebben az esetben a GMO-s termék jöhet úgy, ahogy van. A fajtaoltalom jogvédettségét is csökkenteném ugyanúgy, baj van akkor mindkettővel! Csak ha a fajtaoltalom is nagy üzlet, akkor a GMO-üzlettel is elnézőbb vagyok. Ettől még nem helyeslem a kialakult gyakorlatot; mondom, nekem csak a profithajhász hozzáállással van bajom, bármelyik esetben, és nem tudom pontosan, mi a helyzet a fajtaoltalom esetében.
Talán olcsóbb engedélyeztetési eljárás megoldható volna valahogy, ha akarnák, nem?
[ Szerkesztve ]
-
inf3rno
nagyúr
Az allergiás példám elég jól bizonyítja, hogy nagyobb a veszély. Normál keresztezésnél nem fordul elő, hogy egy tök idegen fajból kerülnek bele dolgok a genomba. Ha almát keresztezek almával, akkor alma lesz a végeredmény, kicsi az esély, hogy alapvetően változik a viselkedése. Ha almát génmódosítok, és bekerülnek medúza, kukorica, kutya gének is, akkor mi lesz a végeredmény? Lehet, hogy lemászik a gyümölcs a fáról... Szerintem jóval nagyobb a veszélye az ilyesminek, mint a nemesítésnek, ami többé-kevésbé tiszteli a fajok közötti határokat. Talán egy kis józan paraszti ésszel be lehet látni.
Ha nincs körültekintően tesztelve, akkor honnan tudom, hogy a génmódosítás nem erősítette e fel a "méreg termelő funkciót"? Sehonnan. Az egyik veszélye pont ez a génmódosításnak, hogy megváltoztathatja a már meglévő gének expresszióját, a másik veszélye meg, hogy tök új dolgokat viszel bele az élőlénybe, amik nem biztos, hogy kompatibilisek vele, és nem mindig azt kapod, amit vársz, mert a mostani tudásunkkal nem lehet előre megjósolni, ti. túl komplexek hozzá az élőlények, és korántsem tudunk mindent róluk. Talán 100 év múlva már tartunk ott, ma még nem.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Szerintem neked továbbra sem jött le, hogy veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek, ami nem csak egy-egy gén átviteléről szól.
Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.
Igazából ennek nem sok jelentősége van, ha utána szekvenálják a teljes genomját, és megnézik, hogy mit kutyultak össze. A CRISPR-el meg úgy tudom, hogy már jóval egyszerűbb a dolog, és kevesebb a selejt. Nyilván még így is a többsége selejt lesz, dehát itt tart a biotechnológia ma.
Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.
Természetesen kettős mércét alkalmazok, mégpedig azért, mert mint már említettem általánosságban beszélek a technológiáról veled ellentétben. És bár nem túl nagy a veszélye annak, ha egyetlen jól ismert gént célirányosan ültetünk bele egy növénybe, itt hosszú távon valószínűleg egyáltalán nem erről lesz szó. A másik dolog, hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból, és általában az expresszió mértéke lesz valamelyest eltérő. Szemben a csak GMO-val megoldható dolgokkal, amikor teljesen eltérő fajból kerülnek be új gének. A kettő között szerintem te is érzed a különbséget.
Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.
Nem csak a GMO-val lehet célzottan létrehozni bizonyos tulajdonságokkal rendelkező élőlényeket. Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban. Legalábbis engem hidegen hagy.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Hát nehéz veled. Tisztában vagyok vele, hogy kintről vesszük a vetőmagok többségét, és hogy a nagyobb termésátlag miatt. Pont ez az, ami nem tetszik, és egyébként is tök felesleges egy olyan világban, amikor azért fizet az EU, hogy ezt meg azt ne termeljünk. Nem vagyunk egy nagy ország, és ha a mennyiség helyett inkább a minőségre mennénk rá, akkor sokkal jobban járnának a gazdák is. Persze az sem tetszik, hogy a magyar emberek nem magyar vetőmagot használnak, és ezzel nem a magyar gazdaság nő, hanem mondjuk az USA gazdasága. Elég szégyen szerintem, hogy ide jutottunk, amikor régen agrár ország voltunk. Amúgy az itthoni vetőmagos cégek fajtái sem annyira rosszak a nyugatiakhoz képest. Valamelyes elmaradnak ugyan, de azért egy kategória.
A szürkemarha és a kárpáti borzderes magyar, szemben a holstein frízzel, ami német. Ugyanúgy az erdélyi kopasz nyakú tyúk is magyar, szemben mondjuk a rhode island-el, ami angol. Vannak fajtajellemzők, amiknek teljesülniük kell. Ennyire egyszerű. Fogalmam sincs, hogy ezzel kapcsolatban te mibe keveredtél bele, gondolom megint a nemesítés általad vélt hátrányait próbálod valamilyen formában előadni. Szóval szerinted akkor klónozással kellene a fajtákat is megtartani szemben a hagyományos szexuális úton történő továbbörökítéssel? Hát ez elég problémás, mert egy betegség elvinné az egész állományt. Gondolom akkor meg GMO-val tennéd ellenállóvá az állományt a betegséggel szemben. Aztán párszáz év múlva a fajta genetikai állománya már nem bírna el több módosítást anélkül, hogy a fajtajellemzők elvesznének. Nagyjából ide vezet ez a fajta logika.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Lol. Már azt is te akarod megmondani, hogy mire gondolok?!
A GMO azért tud veszélyesebb lenni bizonyos szempontból, mert másik fajból ültetsz át géneket, a nemesítésnél pedig azonos faj egyedeit keresztezed, tehát a legtöbb esetben csak eltérő allélok egyedi keveréke, ami létrejhozza a kívánt tulajdonságokat, nem pedig új gén beültetése (kivéve persze a hibrideknél, stb. amiket már említettél). Természetesen GMO-val is lehetőség van ugyanarra, amire nemesítéssel, fordítva viszont nem mindig igaz a dolog, ha az adott gén nem része a faj genomjának, akkor a legtöbb esetben csak a GMO a járható út, és akkor még nem is beszéltünk az ember által tervezett fehérjék génjeiről... Nagyjából ennyi a történet. Teljesen logikus a kettős mérce ilyen szempontból. Ha megfelelő lenne a szabályozás, akkor nem a GMO-t tiltanák be, hanem szabályozva lenne, hogyha GMO vagy hagyományos módszerekkel új allél kombinációt hozol létre, akkor az könnyebb engedélyeztetni, mintha egy vagy több teljesen faj idegen gént viszel be, mert más a dolog súlya. Persze ez csak elnagyoltan a szerintem helyes irány, egy normális szabályozást kidolgozni évek kérdése, illetve egy szakértői csoportnak kellene konszenzusra jutnia benne.
Ha te úgy gondolod, akkor tőlem lehetnek a gazdák a hülyék, én csak annyit állítottam, hogy az ország jobban járna vele, ha magyar vetőmagot vennének, mert a magyar gazdaságot erősítené, illetve mert biztosítva lenne a magyar fajták fennmaradása. Minőség alatt azt értem, hogy nem tucat terméket állítunk elő, hanem valami olyasmit, amit a világ más táján nem hoznak létre, nevezheted akár hungarikumnak, bár nem feltétlen kell, hogy az legyen. Mondjuk a mangalicát most exportáljuk és a spanyolok szerránói sonkát csinálnak belőle. Érdekes, hogy mindezt nem spanyol disznóból, hanem magyarból. Ilyen jellegű dolgokra gondoltam. Nem rosszabb benne a külföldi gyártású vetőmag, egyszerűen azok nem magyar fajták, ennyi az eltérés a kettő között. Mindenki azokat termeszti a világon nagyjából ugyanolyan módon, ezért olcsóbbak a világpiacon, mert nagy belőlük a kínálat. Persze ha minőség helyett tudsz rá jobb szót, akkor használhatjuk azt. Na ma se fogok sokat aludni úgy néz ki...
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül.
Hát ez a probléma a mostani rendszerrel, hogy nem az alapján szabályoznak, hogy mit hoznak létre, hanem az alapján, hogy milyen módszerrel hozzák létre. Szvsz. az általad említett növény sem szabadna, hogy forgalomban legyen így teszteletlenül. De mit is várunk egy csapat jogásztól, akik a törvényeket hozzák...
Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.
Én találkoztam olyan tudományos cikkel, amiben kimutatták, hogy a bio-ban többször annyi a vitamin és a mikrotápanyag, mint a nem bio-ban. Már nem tudom pontosan milyen termény vagy termények voltak a cikkben.
Fajta és fajta között is van egyébként különbség. Próbálom rövidre fogni, ha a sertésnél maradunk, akkor a mangalicának a zsírja sokkal olajosabb (gondolom több benne a telítetlen zsírsav) és jobban eloszlik az izmok között, szemben a húsdisznóval, aminek rétegekben van a zsírja, és sovány a húsa. Ez utóbbi azért nem alkalmas szerránói sonkának, mert karton jellege lenne a végeredménynek, annyira száraz. Igazából ezt a részét lehet divatnak nevezni, bár én inkább gasztronómiának hívnám. Ha neked csak az számít az élelmiszereknél, hogy milyen tápanyagokat viszel be, akkor azon a téren sem megyünk túl jó irányba. Legalábbis én úgy látom, hogy már évek óta az a trend, hogy minél nagyobb mennyiséget állítsunk elő a minőség rovására. Ez már a szovjet időkben is nagy divat volt, viszont most nyugatról is kb. ez jön. A gazdákat kevésbé hibáztatom ezzel kapcsolatban, mint az élelmiszer ipart, mert ők nyomják le az átvételi árakat, és ők teremtik a keresletet. A fogyasztók meg azt veszik, amit a boltban kapnak, nem igazán kérdeznek. Ez erősen kihatott arra, hogy milyen fajtákat tartanak, ezért van olyan gabona, ami 6t/ha-t terem, szemben mondjuk a 3t/ha helyett, amit gondolom 100 éve termett volna egy jó búza. Ugyanígy a tehén több tejet ad le, a tyúk meg napi egy tojást tojik, stb. Részben a fajtól és fajtától is függ a beltartalmi érték, részben meg attól, hogy milyen tápanyagon nő föl az élőlény, legyen az növény vagy állat, és nagyon nem mennek egyik szempontból sem jó irányba a dolgok. Rengeteg példát lehetne még hozni, de talán az utóbbi 5-10 évben a legszembeötlőbb volt, hogy bármit megnézel pálmaolaj vagy hidrogénezett pálmaolaj van benne, mellette meg égetik fel az indonéz esőerdőket, hogy olajpálma ültetvényeket rakjanak a helyükre. Nagyjából ez mindent elmond arról, hogy mik a prioritások a mai világban. Én attól tartok, hogy a GMO-t is hasonló célokra fogják használni, ahelyett, hogy bármi jót hoznának ki belőle. Nem ellenzem a technológiát, de ahol a profit az első, ott nem igazán törődnek a következményekkel. Lásd globális felmelegedés, stb... Teljesen biztos vagyok egyébként benne, hogy hosszú távon el fog terjedni a mezőgazdaságban is a GMO, meg keresztülverik a most még ellenző országokon is. Csak idő kérdése.
Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne.
Én erről nem vagyok meggyőződve. Valószínűleg a világ nagy részén nem is ismerik, sem a feldolgozó cégek, sem a fogyasztók. Ha meg valamit nem ismernek, úgy nincs rá kereslet. Ha mondjuk hungarikum lenne, és teszem azt csak mi tenyészthetnénk, akkor gyakorlatilag az egész világ piac lenne, amin szerintem lazán elkelne gyakorlatilag annyi, amennyit az ország termelni képes. Így viszont, hogy húsdisznó a nagyja, így nem éri meg exportálni, mert bárhol a világon elő tudják állítani ugyanazt, és a szállítás sokba kerül. Szóval szerintem meg lehet célozni exporttal a külföldi pénzesebb rétegeket ilyen exkluzívabb árukkal. Hacsak a nyugatot nézed, 5x annyit keresnek átlagban, mint mi, szóval nekik nem gond, hogy a mangalica 2-3x annyiba kerül, mint a húsdisznó, ha élvezhetőbb egy sült belőle... Itthonra meg mivel nincs akkora szállítási költsége, lehetne olcsóbb.
Na jó, én sem ragozom tovább, szerintem maradjunk ennyiben.
Buliban hasznos! =]
-
oszi666
őstag
EBben igazad van, nem voltam korrekt. Elenyésző az olyan áru, ami GMO-t tartalmaz.
Megmondom őszintén, ezt csak hasraütésre mondom, nincs adatom....
Ugyanakkor még mindig ott tartunk, hogy engem korlátoznak a szabadságomban, más véleménye miatt. És nem arról van szó, hogy másoknak ártanék. Az, hogy én bemegyek a boltba és a hazánkban előállított GMO-s árut vehetném, másra nincs rossz hatással. Ráadásul a martonvásári akadémiai csoport eléggé jól tolta ezeket. Most meg megint porozgatják a növényeket, mint anno Mendel 200 évvel ezelőtt. 10-20 év alatt fognak megint ellenálló fajtákat előállítani, 2-3 helyett.
Azért se értem a kormány részéről a GMO mentességet, mert közben az agrár biotechnológiát nagyon támogatja pl Gödöllőn. Fajtamentéshez kimérák és ilyesmik. Mégis az miben másabb?
GMO foverör! Sőt, ha lenne itthon forgalomban mesterségesen előállított hús, arra is beneveznék, már csak kíváncsiságból is. A sötétzöldek is visszafognák magukat egy kicsit.It is not birth, marriage, or death, but gastrulation, which is truly the most important time in your life.
Majd az utókor eldönti kinek van igaza. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Dell 7920 2x Intel Xeon Gold 6148 (80 szál, 3,7GHz), 192GB - 1,5TB DDR4 ECC, 1TB NVMe SSD 1400W, ÁFA
- Exklúzív! Ilyen SEHOL MÁSHOL NINCS! MAGIC MOUSE KÉK! BLUE!
- HP OMEN Gaming 16-xd0009np - ÚJ 16" FHD GAMER laptop - Ryzen 7-7840HS, 16GB, 512SSD, RTX4050 (6GB)
- ARCTIC Liquid Freezer 360 II A-RGB rev.3 ( Garancia )
- NAD M25 7Ch Master Series végfok végerősítő