- Gaming notebook topik
- Autóhifi
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- OLED TV topic
- Ülésezik a hardveregylet
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Házimozi, és Hifi kábelezés!
- Hobby elektronika
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
A Video AI lehet a One UI 6.1.1 ütőkártyája
ma Vagy hogy fogja a mesterséges intelligencia manipulálni a mozgóképeket?
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
inf3rno
nagyúr
Hát konteós szemszögből nézve itt arról van szó, hogy az USA-ban sok nyugdíjbiztosítónak a Monsanto-ban van a pénze, aztán nem tetszik a Nagy Testvérnek, hogy csak féláron tudják eladni a világban a génmódosított kukoricájukat. Mivel az USA-ban már lefertőzte gyakorlatilag a teljes állományt, ezért ott már sosem lesz GMO mentes kukorica, így muszáj lenyomniuk az egész világ torkán ezt a fantasztikus terméket. Hogy növeljék rá a keresletet a Délszláv háborúkban leszórtak pár láda kukorica bogarat, csak hogy nekünk is legyen. Ezen kívül számtalanszor megpróbálták keresztülrúgdosni az egészet az EU-n, és ha létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás velük, akkor mérget vehettek, hogy a Monsanto lesz az első, aki kártérítést követel majd a Magyar Államtól, mert a GMOs szutykát itt nem tudja eladni. Ezen felül folyamatban van ezeknél a génmódosító cégeknél, hogy az egyes országok génbankjait lenyúlják, mert hát muszáj valamiből kikeverni a fajtákat. stb...
Biomérnök szemmel nem nyilatkozom. Elképzelhetőnek tartom, hogy van akkora összeg a dolog mögött, ami már a tudományos eredményekre is kihatással van, de néhány cikk erejéig követtem csak régebben az egész témát, szóval nincsenek mély ismereteim a vélt vagy valós hatásoktól, amit egy-egy konkrét génmódosítás okoz az ökoszisztémában vagy a fogyasztóknál. Magát a technológiát egyáltalán nem ellenzem, viszont amíg az USA diktálja a szabályozását a világon, addig szerintem nagyon komoly bajban vagyunk.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Nem véletlenül írtam, hogy konteo. Egyébként annyira nem szar, minden konteo-ban van némi igazság.... Jó akkor tegyük tisztába a dolgokat: [link] 65 milliárd $-nál többet ér a cég, függetlenül attól, hogy mennyi a mostani kapitalizációja a tőzsdén. Simán alul van értékelve. Ha már szóba került, akkor hosszú távon jó befektetés lehet emiatt. Itthoni viszonylatban ez 1-2 éves magyar költségvetés, USA viszonylatában nem annyira jelentős összeg. Ami tény, hogy lobbi értéke mindenképpen van, ami meglátszik az USA külpolitikáján is. [link]
Gondolom az sem véletlen, hogy rendre megsemmisítenek itthon olyan vetőmag szállítmányokat, amikben van néhány % génmódosított mag is. Ha eltűnne a nem-GMO kukorica, akkor a GMO ára felkúszhatna a mostani nem-GMO árára. Nem tudom ez pontosan mennyi, nem volt időm utánanézni, de úgy rémlik 2-3x-os összeg lenne, ami a Monsanto értékét néhány év alatt sokszorosára emelné, szvsz. simán elérheti a cég a 300 milliárd $-os értéket így, de akár feljebb is mehet. Szóval fokozottan érdemes lehet belefektetni pénzt, ha létrejön a szabadkereskedelmi megállapodás az USA-val, és eltörli a GMO mentességet ez EU-ban. Az USA-nak ez mindenképpen jó lenne, az itthoni vetőmag gyártó cégeknek viszont nagyon rossz, mert amennyire én tudom nem nagyon csinál más cég GMO vetőmagot az irdatlan költségei miatt, és ezzel gyakorlatilag kinyírnák a magyar és EUs vetőmag termelőket. Valószínűleg ezért ellenzik leginkább a politikusok is, és nem feltétlenül a hisztériakeltés miatt.
Tisztában vagyok vele, hogy a Monsanto nem csak vetőmaggal foglalkozik, pl úgy tudom, hogy az aszpartám is náluk készül, viszont szerintem ha a GMO részlegük bezárna megrogyna a cég árfolyama, mint a rohadt nád. Persze a többi termékük is lehet nyereséges, szóval bedőlni nem feltétlen dőlne be, de az értéke nagyon sokat csökkenne.
A lefertőzést konyhanyelven értettem, hogy az itteni programozók is értsék miről van szó. Az USA-ban az a gond, hogy szinte mindenki (90%) GMO-t vet, és nem tartják be az izolációs távolságot. Tehát aki nem GMO-t vetett, az is GMO-t fog kapni a szomszédtól. Itt van releváns cikk a témában: [link]. Valószínűleg ennek is köze van a már említett GMO-val szennyezett vetőmagokhoz. Ha elhisszük, hogy nem szándékos a szennyezés, akkor elég ciki, hogy a gyártó cég sem tudja tartani az izolációs távolságot... Egyébként azt hiszem, hogy a linkelt cikkben írtak nagyon nem stimmelnek, emlékeim szerint olyan 20km-ről van szó, nem 0.5km-ről, de nem nekem szakterületem a mezőgazdaság, hanem egy rokonnak.
Hát nem egyszer olvastam hírekben az elmúlt néhány évben, hogy privatizálni akartak vagy megszüntetni egyik másik génbankot. Ha nem a gének miatt, hanem mert konkurrenciát látnak bennük. [link] [link]
Nem értem, hogy szerinted mi az ellentmondás, kifejtheted nyugodtan.
Arra értettem, hogy az USA-ban készülnek ezek a génmódosított élőlények, és az USA próbálja őket ráerőltetni a világra, mert nekik ez üzlet. Így ahelyett, hogy az lenne szempont, hogy körültekintően megvizsgálják ezeknek a fajtáknak a hatásait a környezetre, és a fogyasztókra, az a szempont, hogy haszon legyen belőlük. A gyógyszergyártásban is komoly problémákat okoz mindez, a GMO élőlényeknél meg hatványozottan, mert egy GMO vetőmag kifejlesztése sokmilliárdos befektetés (szemben a gyógyszerekkel, amik százmilliós nagyságrendet képviselnek), amit nem szeretnek a cégek, ha a kukába megy holmi hatástanulmány miatt. Ennyi pénz védelme érdekében szerintem egyik cég sem sajnál párszázmillió kampánypénzt vagy kenőpénzt a megfelelő hazai vagy külföldi politikusoknak esetleg tanulmány készítő tudósoknak.
Tulképp így nagyjából körvonalazódott, hogy azt állítom ezzel kapcsolatban, hogy ez az USA-nak és a Monsanto-nak baromi nagy üzlet a GMO, nekünk meg nagyon nem az. A másik, amit állítok, hogy sokkal szigorúbb szabályozás kellene a világon a GMO élőlények felhasználásával kapcsolatban, kiváltképp az olyanokkal, amiket nagy mennyiségben szándékoznak előállítani: vetőmag, haszonállat, stb... Ezeknek környezeti hatásuk is lehet, illetve a fogyasztókra is lehet káros hatásuk. Akkor nyugodok meg ezzel kapcsolatban, ha majd legalább egyszer olyat olvasok egy amerikai cikkben, hogy x-y GMO nem ment át a kísérleteken, így nem termeszthető a mezőgazdaságban.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Szerintem eleve hülye kérdés, hogy a GMO rossz vagy nem rossz. A GMO egy eszköz, amit lehet rossz meg jó dolgokra használni. A probléma ott van, hogy nehéz felmérni a következményeit annak, ha kiszórunk egy új fajt a szabadba (ökológiai hatás), illetve, hogy az emberre milyen hatással van az ebből készült termékeknek a fogyasztása (egészségügyi hatás). Az ökológiai hatás legrosszabb esetben annyi, hogy bekerül még egy özönnövény az országba, amit utána nem fogunk tudni kiirtani, és kicsinálja az őshonos fajokat. Azt hiszem ez nem sok embert érdekel itthon, úgyhogy nincs is igazából mit beszélni róla. Az egészségügyi hatással kapcsolatban rengeteg kísérletet kellene végezni, nem csak patkányokkal, mire egyáltalán odáig jutunk, hogy valaki megkóstolhatja a terméket, ha olyan anyagokat tartalmaz, ami eddig normál esetben nem volt jelen az élelmiszerben. Szóval én sem vagyok GMO ellenes, ha megfelelő a szabályozása. Nem tudom milyen a szabályozása, engem ez aggaszt. Bemondásra meg nem hiszek el semmit.
Buliban hasznos! =]
-
#26
inf3rno
nagyúr
[Prolixus]
#24
inf3rno
nagyúr
válasz
[Prolixus]
#24
üzenetére
"A passzív dohányzás, a légszennyezés, vagy akár a élelmiszerek antibiotikum szennyezése nagyobb kárt csinál direkt vagy indirekt módon az emberben, mint a célirányosan létrehozott GMO növény." - Nem tudom lejött e, hogy általánosítani ebben a témában baromság. Nem lehet azt mondani, hogy a "GMO növény", mert mindegyiknek máshogy változtatják meg a genomját. Itt nem csak arról van szó, hogy termel pluszban egy fehérjét, hanem véletlenül megváltoztathatják egy másik gén expresszióját, vagy a termelt fehérje a többi fehérjével kölcsönhatásba lép a növényben, elhasítják, hozzácsapnak valamit, aztán hipp-hopp kész a toxin, ami emberekre is veszélyes. Nekem az élettan az egyik szakmám, közel sem olyan egyszerű ez, mint amilyennek hiszitek, és nem megjósolható, hogy mi fog történni. Erre kellenek a kísérletek, és a megfelelő szabályozás. Ha az rendben van, akkor jó eséllyel nem fog gondot okozni, ha az élelmiszer iparba kerül a GMO növény, mint alapanyag. Így is lehetnek balesetek, pl gyógyszereknél, ahol hasonló engedélyeztetési hercehurca van, azoknál is vannak. Meghalnak emberek, csökevényes végtagokkal születnek, és így tovább, mert nem lehet minden eshetőségre tesztelni.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Természetesen előfordulhat, de ezeket nem termeljük nagy mennyiségben élelmiszeripari célokra, legalábbis én még nem találkoztam olyan hírrel, hogy többezren meghaltak, mert egy pontmutáció miatt a krumpli toxikussá vált. Erre azért valamivel nagyobb a veszély, ha szándékosan változtatjuk meg egy-egy növény genomját. Gondolom az egyedek többsége a hulladék megsemmisítőben végzi, mire sikerül összerakni egy olyan változtatot, ami működőképes. Nagyon kezdetlegesek még az eszközeink... Persze, elolvasom, de csak ha rövidet írsz.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Visszatérve az előző témára, szerintem ki kell dolgozni egy nemzetközi szabványt, hogy hogyan kell tesztelni egy GMO növényt a növénytermesztésben való engedélyeztetése előtt. Ez sokkal szélesebb témakört fel kell, hogy öleljen, mint pusztán az élelmiszeripari termelés. Fel lehet használni energia termelésre, műanyag alapanyagnak, gyógyszer alapanyagnak, és így tovább... Mindegyikhez kritériumok kellenek, és kísérletek, amiket el kell végezni. Csak egy példát mondok. Mondjuk valaki allergiás a kagylóra, aztán a kagylóból átszórnak egy gént a kukoricára, és hopp meghal anafilaxiás sokkban az illető, mert éppen GMO kukoricát evett, és pont az ezáltal a gén által kódolt fehérjét nem csípte az immunrendszere. Megvan, hogy általában milyen fehérje struktúrák hajlamosak allergiát előidézni, és melyek azok, amiket általában tolerálni szokott a szervezet. Többek között erre is oda kell figyelni, különben étterem meg nagy bevásárlás előtt mindenki mehet allergia vizsgálatra, ha nem akarja otthagyni a fogát...
[ Szerkesztve ]
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Az allergiás példám elég jól bizonyítja, hogy nagyobb a veszély. Normál keresztezésnél nem fordul elő, hogy egy tök idegen fajból kerülnek bele dolgok a genomba. Ha almát keresztezek almával, akkor alma lesz a végeredmény, kicsi az esély, hogy alapvetően változik a viselkedése. Ha almát génmódosítok, és bekerülnek medúza, kukorica, kutya gének is, akkor mi lesz a végeredmény? Lehet, hogy lemászik a gyümölcs a fáról... Szerintem jóval nagyobb a veszélye az ilyesminek, mint a nemesítésnek, ami többé-kevésbé tiszteli a fajok közötti határokat. Talán egy kis józan paraszti ésszel be lehet látni.
Ha nincs körültekintően tesztelve, akkor honnan tudom, hogy a génmódosítás nem erősítette e fel a "méreg termelő funkciót"? Sehonnan. Az egyik veszélye pont ez a génmódosításnak, hogy megváltoztathatja a már meglévő gének expresszióját, a másik veszélye meg, hogy tök új dolgokat viszel bele az élőlénybe, amik nem biztos, hogy kompatibilisek vele, és nem mindig azt kapod, amit vársz, mert a mostani tudásunkkal nem lehet előre megjósolni, ti. túl komplexek hozzá az élőlények, és korántsem tudunk mindent róluk. Talán 100 év múlva már tartunk ott, ma még nem.
Buliban hasznos! =]
-
#38
inf3rno
nagyúr
[Prolixus]
#29
inf3rno
nagyúr
válasz
[Prolixus]
#29
üzenetére
Én egy szóval sem beszéltem célirányos módosításról. Ha célirányosan, tervezetten viszünk be egy gént egy előre megválasztott helyre, akkor annak nagyjából felmérhetőek a következményei. Nyilván van valamekkora veszélye ennek is, de jóval kevesebb, mintha véletlenszerű helyeken jól megszórjuk a genomot általunk kevéssé ismert dolgokkal.
"A GMO vitában viszont nem ez megy, hanem egy nem azonosított mértékű, valószínűleg minimális veszély miatt csuklóból tiltják az egészet számos országban. Ez az ami elfogadhatatlan."
Már miért lenne elfogadhatatlan. Mert nekem nem tetszik? Miből gondolod, hogy azért tiltják, mert egyeseknek zsigeri érzéseik vannak ezzel kapcsolatban? Lehet, hogy gazdasági okai vannak, az is lehet, hogy úgy látják, hogy nincs megfelelően szabályozva a dolog.
"pl. olyan GM növények ellenőrzése egészségkárosító szempontból, amelyeket műanyag alapanyag termelésre használnának"
Ezt a részét félreértetted. Pont azt írtam, hogy külön tesztek kellenek műanyag alapanyagoknak, és külön tesztek élelmiszernek, mert a kettő nagyon nem egy kategória, és nyilván ha nem élelmiszerbe kerül a cucc, akkor nem kell annyira tesztelni.
"Szóval az élelmiszeripari GM növények humán tesztelése sem lenne piskóta, nemhogy az egyéb, "kiegészítő" dolgoké. Természetesen erre nem az a megoldás, hogy akkor inkább ne is legyen GM termék."
Persze, hogy nem az. Az, hogy a GM terméket fejlesztő cég végezze el a teszteket, és fizessen érte, ha azt akarja, hogy engedélyezzék, amit legyártott. Amennyire én tudom összehasonlíthatatlanul többe kerül egy GM termék bevezetése, mint egy gyógyszeré, szóval nem hallnak bele abba a plusz fél milliárd forintba, ami a klinikai kísérleteket jelentené.
"Az idecitált phocomeliát okozó thalidomid (Contergan botrány) még mindig forgalomban van, mert amúgy egy jó gyógyszer. Természetesen nem az eredeti indikációban használják, és nem adható terhes nőknek."
Nyilván, csak a cég gondolom nem keveset bukott azzal, hogy nem került be a mellékhatások közé a dolog, és ha jól emlékszem 10.000 gyerek született nyomorékként.
Buliban hasznos! =]
-
#41
inf3rno
nagyúr
[Prolixus]
#29
inf3rno
nagyúr
válasz
[Prolixus]
#29
üzenetére
Még közben eszembe jutott annyi, hogy beszéltünk ugye a gyógyszeriparról. A gyógyszerek általában egy soklépcsős tisztítási folyamaton mennek át. Így még ha génmódosított élőlénnyel is gyártatod őket, akkor sem okoznak problémát az esetleges keresztreakciók, mert a velük kapcsolatos melléktermékeket a tisztítás eltávolítja. Az élelmiszereknél ez nincs így.
Elképzelhető, hogy túlbecsülöm, hogy mekkora valószínűséggel fordulhatnak elő ilyen problémák, de én úgy vagyok vele, hogy jobb, ha inkább megelőzzük a tragédiát, mint hogy utólag próbáljuk kezelni.
Ha már szó esett a kísérletekről, szerintem egy olyan model lenne jó, amiben a cég egy központi helyre fizetne, és a központi hely osztaná szét anonim módon a termékeket a hozzá tartozó laborok között. Így sem a cég nem tudná, hogy hol tesztelik a termékét, sem a labor nem tudná, hogy melyik cég termékét teszteli. Így kiküszöbölhető az is, hogy a kísérleteket végzőket esetleg megvesztegetik, illetve nem csak egy-egy labor monopóliuma lesz, hogy elvégezze ezeket a kísérleteket.
Szerintem nagyon is jól le lehetne szabályozni ezt az egészet, csak egy kicsit utána kellene gondolni. Néhány év alatt össze lehetne hozni egy életképes szabályozást a témában.
Ettől függetlenül továbbra is fenntartom, hogy Magyarországnak szerintem nem érdeke, hogy GMO vetőmagot hozzon be, inkább az lenne érdeke, hogy mindenki Martonvásárról vagy Szegedről rendelje a vetőmagot, ahelyett, hogy mondjuk a Monsanto-tól tenné. Abban egyetértek, hogy a magyar fajtákba is be lehetne tenni néhány gént, hogy ellenállókká váljanak a betegségekkel szemben. Viszont akkor megint oda lyukadnánk ki, amit ti is írtatok, hogy hisztéria van, és ezért ezek a génmódosított változatok csak erősen leértékelt áron kelnének el... Én sokkal inkább támogatnám a régi magyar fajták mentését és exportálását, mint az újak beimportálását. Pl a kárpáti borzderes szarvasmarháról láttam nemrég egy kisfilmet, de a szomszéd faluban is van egy nyáj szürkemarha. Azt nem tudom ép ésszel felfogni, hogy itthon miért nem ezek a fajták vannak itthon, miért a nyugatiakat importálja be mindenki. Gondolom ennek erősen köze van a szovjet rendszerhez, ami gyakorlatilag kinyírta a magyar parasztot, aztán TSZ lett helyette, de ez meg már nagyon off-topic itt.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Szerintem neked továbbra sem jött le, hogy veled ellentétben én egy általános szabályozásról beszélek, ami nem csak egy-egy gén átviteléről szól.
Az előfordulhat, hogy az a gén nem a megfelelő helyre kerül, de az nem, hogy másik gén is átjut.
Igazából ennek nem sok jelentősége van, ha utána szekvenálják a teljes genomját, és megnézik, hogy mit kutyultak össze. A CRISPR-el meg úgy tudom, hogy már jóval egyszerűbb a dolog, és kevesebb a selejt. Nyilván még így is a többsége selejt lesz, dehát itt tart a biotechnológia ma.
Ha ezt a kérdést felteszed a hagyományos növény esetén is akkor rendben van, ha nem, akkor kettős mércét alkalmazol. Ugyanis annál sem tudod.
Természetesen kettős mércét alkalmazok, mégpedig azért, mert mint már említettem általánosságban beszélek a technológiáról veled ellentétben. És bár nem túl nagy a veszélye annak, ha egyetlen jól ismert gént célirányosan ültetünk bele egy növénybe, itt hosszú távon valószínűleg egyáltalán nem erről lesz szó. A másik dolog, hogy keresztezésnél a legtöbb esetben ugyanabból a fajból kerülnek be gének az új fajtába, nem pedig eltérő fajból, és általában az expresszió mértéke lesz valamelyest eltérő. Szemben a csak GMO-val megoldható dolgokkal, amikor teljesen eltérő fajból kerülnek be új gének. A kettő között szerintem te is érzed a különbséget.
Ez jó, mert pont erről szól a rekombináns DNS technológia és az egész GMO ipar.
Nem csak a GMO-val lehet célzottan létrehozni bizonyos tulajdonságokkal rendelkező élőlényeket. Régebben olvastam néhány olyan cikket, amiben előzetesen felmérték, hogy milyen gének kombinációját szeretnék elérni az új fajtában, aztán a "hagyományos módszerrel" tervezetten meg is csinálták. Ha már ennyire szidod a hagyományos növénynemesítést, akkor talán írj róla egy blog bejegyzést, ahelyett, hogy másokkal próbálsz vitát kezdeményezni ezzel kapcsolatban. Legalábbis engem hidegen hagy.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Hát nehéz veled. Tisztában vagyok vele, hogy kintről vesszük a vetőmagok többségét, és hogy a nagyobb termésátlag miatt. Pont ez az, ami nem tetszik, és egyébként is tök felesleges egy olyan világban, amikor azért fizet az EU, hogy ezt meg azt ne termeljünk. Nem vagyunk egy nagy ország, és ha a mennyiség helyett inkább a minőségre mennénk rá, akkor sokkal jobban járnának a gazdák is. Persze az sem tetszik, hogy a magyar emberek nem magyar vetőmagot használnak, és ezzel nem a magyar gazdaság nő, hanem mondjuk az USA gazdasága. Elég szégyen szerintem, hogy ide jutottunk, amikor régen agrár ország voltunk. Amúgy az itthoni vetőmagos cégek fajtái sem annyira rosszak a nyugatiakhoz képest. Valamelyes elmaradnak ugyan, de azért egy kategória.
A szürkemarha és a kárpáti borzderes magyar, szemben a holstein frízzel, ami német. Ugyanúgy az erdélyi kopasz nyakú tyúk is magyar, szemben mondjuk a rhode island-el, ami angol. Vannak fajtajellemzők, amiknek teljesülniük kell. Ennyire egyszerű. Fogalmam sincs, hogy ezzel kapcsolatban te mibe keveredtél bele, gondolom megint a nemesítés általad vélt hátrányait próbálod valamilyen formában előadni. Szóval szerinted akkor klónozással kellene a fajtákat is megtartani szemben a hagyományos szexuális úton történő továbbörökítéssel? Hát ez elég problémás, mert egy betegség elvinné az egész állományt. Gondolom akkor meg GMO-val tennéd ellenállóvá az állományt a betegséggel szemben. Aztán párszáz év múlva a fajta genetikai állománya már nem bírna el több módosítást anélkül, hogy a fajtajellemzők elvesznének. Nagyjából ide vezet ez a fajta logika.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Lol. Már azt is te akarod megmondani, hogy mire gondolok?!
A GMO azért tud veszélyesebb lenni bizonyos szempontból, mert másik fajból ültetsz át géneket, a nemesítésnél pedig azonos faj egyedeit keresztezed, tehát a legtöbb esetben csak eltérő allélok egyedi keveréke, ami létrejhozza a kívánt tulajdonságokat, nem pedig új gén beültetése (kivéve persze a hibrideknél, stb. amiket már említettél). Természetesen GMO-val is lehetőség van ugyanarra, amire nemesítéssel, fordítva viszont nem mindig igaz a dolog, ha az adott gén nem része a faj genomjának, akkor a legtöbb esetben csak a GMO a járható út, és akkor még nem is beszéltünk az ember által tervezett fehérjék génjeiről... Nagyjából ennyi a történet. Teljesen logikus a kettős mérce ilyen szempontból. Ha megfelelő lenne a szabályozás, akkor nem a GMO-t tiltanák be, hanem szabályozva lenne, hogyha GMO vagy hagyományos módszerekkel új allél kombinációt hozol létre, akkor az könnyebb engedélyeztetni, mintha egy vagy több teljesen faj idegen gént viszel be, mert más a dolog súlya. Persze ez csak elnagyoltan a szerintem helyes irány, egy normális szabályozást kidolgozni évek kérdése, illetve egy szakértői csoportnak kellene konszenzusra jutnia benne.
Ha te úgy gondolod, akkor tőlem lehetnek a gazdák a hülyék, én csak annyit állítottam, hogy az ország jobban járna vele, ha magyar vetőmagot vennének, mert a magyar gazdaságot erősítené, illetve mert biztosítva lenne a magyar fajták fennmaradása. Minőség alatt azt értem, hogy nem tucat terméket állítunk elő, hanem valami olyasmit, amit a világ más táján nem hoznak létre, nevezheted akár hungarikumnak, bár nem feltétlen kell, hogy az legyen. Mondjuk a mangalicát most exportáljuk és a spanyolok szerránói sonkát csinálnak belőle. Érdekes, hogy mindezt nem spanyol disznóból, hanem magyarból. Ilyen jellegű dolgokra gondoltam. Nem rosszabb benne a külföldi gyártású vetőmag, egyszerűen azok nem magyar fajták, ennyi az eltérés a kettő között. Mindenki azokat termeszti a világon nagyjából ugyanolyan módon, ezért olcsóbbak a világpiacon, mert nagy belőlük a kínálat. Persze ha minőség helyett tudsz rá jobb szót, akkor használhatjuk azt. Na ma se fogok sokat aludni úgy néz ki...
Buliban hasznos! =]
-
#50
inf3rno
nagyúr
[Prolixus]
#47
inf3rno
nagyúr
válasz
[Prolixus]
#47
üzenetére
Pedig te tudnál építő jellegű dolgokat mondani, mint genetikával foglalkozó szakember. Nekem valahogy sosem volt a szívem csücske az a tárgy. Lehet, hogyha nem úgy adnak elő, hogy a csoport fele szó szerint elalszik, akkor jobban megszerettem volna.
Buliban hasznos! =]
-
inf3rno
nagyúr
Feladom, már sokadszor írtam le, hogy a búzába bevittek más fajból géneket "hagyományos" keresztezéssel, meg némi röntgensugárzással és ez szabadon terjeszthető, bármilyen megkötés nélkül.
Hát ez a probléma a mostani rendszerrel, hogy nem az alapján szabályoznak, hogy mit hoznak létre, hanem az alapján, hogy milyen módszerrel hozzák létre. Szvsz. az általad említett növény sem szabadna, hogy forgalomban legyen így teszteletlenül. De mit is várunk egy csapat jogásztól, akik a törvényeket hozzák...
Ezt a típusú minőséget, meg én divatnak/népszerűségnek hívom. Ahogy a bio is divat, mert rengeteg kutatás készült már, hogy semmi különbség nincs a bio és nem bio között.
Én találkoztam olyan tudományos cikkel, amiben kimutatták, hogy a bio-ban többször annyi a vitamin és a mikrotápanyag, mint a nem bio-ban. Már nem tudom pontosan milyen termény vagy termények voltak a cikkben.
Fajta és fajta között is van egyébként különbség. Próbálom rövidre fogni, ha a sertésnél maradunk, akkor a mangalicának a zsírja sokkal olajosabb (gondolom több benne a telítetlen zsírsav) és jobban eloszlik az izmok között, szemben a húsdisznóval, aminek rétegekben van a zsírja, és sovány a húsa. Ez utóbbi azért nem alkalmas szerránói sonkának, mert karton jellege lenne a végeredménynek, annyira száraz. Igazából ezt a részét lehet divatnak nevezni, bár én inkább gasztronómiának hívnám. Ha neked csak az számít az élelmiszereknél, hogy milyen tápanyagokat viszel be, akkor azon a téren sem megyünk túl jó irányba. Legalábbis én úgy látom, hogy már évek óta az a trend, hogy minél nagyobb mennyiséget állítsunk elő a minőség rovására. Ez már a szovjet időkben is nagy divat volt, viszont most nyugatról is kb. ez jön. A gazdákat kevésbé hibáztatom ezzel kapcsolatban, mint az élelmiszer ipart, mert ők nyomják le az átvételi árakat, és ők teremtik a keresletet. A fogyasztók meg azt veszik, amit a boltban kapnak, nem igazán kérdeznek. Ez erősen kihatott arra, hogy milyen fajtákat tartanak, ezért van olyan gabona, ami 6t/ha-t terem, szemben mondjuk a 3t/ha helyett, amit gondolom 100 éve termett volna egy jó búza. Ugyanígy a tehén több tejet ad le, a tyúk meg napi egy tojást tojik, stb. Részben a fajtól és fajtától is függ a beltartalmi érték, részben meg attól, hogy milyen tápanyagon nő föl az élőlény, legyen az növény vagy állat, és nagyon nem mennek egyik szempontból sem jó irányba a dolgok. Rengeteg példát lehetne még hozni, de talán az utóbbi 5-10 évben a legszembeötlőbb volt, hogy bármit megnézel pálmaolaj vagy hidrogénezett pálmaolaj van benne, mellette meg égetik fel az indonéz esőerdőket, hogy olajpálma ültetvényeket rakjanak a helyükre. Nagyjából ez mindent elmond arról, hogy mik a prioritások a mai világban. Én attól tartok, hogy a GMO-t is hasonló célokra fogják használni, ahelyett, hogy bármi jót hoznának ki belőle. Nem ellenzem a technológiát, de ahol a profit az első, ott nem igazán törődnek a következményekkel. Lásd globális felmelegedés, stb... Teljesen biztos vagyok egyébként benne, hogy hosszú távon el fog terjedni a mezőgazdaságban is a GMO, meg keresztülverik a most még ellenző országokon is. Csak idő kérdése.
Valószínűleg csak fix mennyiségű kereslet van mangalicára, így hiába tenyésztenének tömegesen, eladhatatlan lenne.
Én erről nem vagyok meggyőződve. Valószínűleg a világ nagy részén nem is ismerik, sem a feldolgozó cégek, sem a fogyasztók. Ha meg valamit nem ismernek, úgy nincs rá kereslet. Ha mondjuk hungarikum lenne, és teszem azt csak mi tenyészthetnénk, akkor gyakorlatilag az egész világ piac lenne, amin szerintem lazán elkelne gyakorlatilag annyi, amennyit az ország termelni képes. Így viszont, hogy húsdisznó a nagyja, így nem éri meg exportálni, mert bárhol a világon elő tudják állítani ugyanazt, és a szállítás sokba kerül. Szóval szerintem meg lehet célozni exporttal a külföldi pénzesebb rétegeket ilyen exkluzívabb árukkal. Hacsak a nyugatot nézed, 5x annyit keresnek átlagban, mint mi, szóval nekik nem gond, hogy a mangalica 2-3x annyiba kerül, mint a húsdisznó, ha élvezhetőbb egy sült belőle... Itthonra meg mivel nincs akkora szállítási költsége, lehetne olcsóbb.
Na jó, én sem ragozom tovább, szerintem maradjunk ennyiben.
Buliban hasznos! =]
Majd az utókor eldönti kinek van igaza. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ - TELEFONTOKOK, EGYÉB AUTÓS KIEGÉSZÍTŐK, FÜLHALLGATÓK
- Olympus M.ZUIKO DIGITAL 25mm f/1.8 objektív
- Xiaomi Redmi 9 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Dell Latitude E7450 Full i7-5600U, 16GB DDR3, 512GB SSD, FHD IPS, Nvidia, HUN Vil.Bill. Új
- Dell Latitude 7310 i7-10610U, 16GB DDR4, 512GB NVMe, FHD IPS Privacy, HUN Vil.Bill, NBD, Új Állapot