Az AMD még október leplezte le a Smart Access Memory technológiát, amiről az alábbi hírben bővebben írtunk, és azóta a vállalat elárulta, hogy dolgoznak az Intel platformon való elérhetőségen is. A rendszer ugyanis egyelőre csak az 500-as sorozatú vezérlőhidat használó alaplapokon működik, méghozzá a Ryzen 5000-es CPU-k, illetve a Radeon RX 6000-es GPU-k kombinációjával, de már több alaplapgyártó is tesztel olyan BIOS-okat, amelyek Intel processzorral is üzemképessé teszik a Smart Access Memory technológiát.
Chris Wefers, az ASUS PR munkatársa egy diát is feltett a Twitterre, amely a saját BIOS-uk hatását mutatja. A rendszer azonban nem egyedi, több alaplapgyártónál is érdeklődtünk, és megtudtuk, hogy tesztelés alatt állnak azok a BIOS-ok, amelyek az AMD Smart Access Memory technológiáját elérhetővé teszik az Intel Z490, H470 és B460 nevű vezérlőhidakat alkalmazó alaplapokon, a Comet Lake kódnevű processzorok társaságában.
Információink szerint az Intel platformra biztosított rendszer némileg különbözni fog a gyári megoldástól, ugyanis teljesen AMD-s alapokon az operációs rendszer már eleve úgy lesz elindítva, hogy a processzor a GPU teljes fedélzeti tárát látja, illetve koherensen kezeli. Intel platformon bootoláskor még él a 256 MB-os limit, de a jelenlegi beállítások mellett a grafikus meghajtó betöltése után azonnal megtörténik az átméretezés. Valós hátránya az utóbbi megoldásnak nincs, csak az operációs rendszer betöltésének idejét növeli meg pár másodperccel, de amint aktiválódott maga a technológia az egész ugyanúgy tud működni AMD és Intel platform mellett is. Persze szükséges hozzá a Radeon RX 6000-es sorozatú VGA, egy Smart Access Memory technológiát támogató grafikus meghajtóval együtt.
Az alaplapgyártók szerint a Smart Access Memory Intel platformon is sebességelőnyt ad, de nem feltétlenül ugyanakkorát, mint az AMD-s rendszereken. A különbség a PCI Express kapcsolat sebességéből ered, ami az Intel platformon csak 3.0-s szabványú, és ez némileg csökkenti az átlagosan várható előrelépést. Az eddigi mérések szerint amíg AMD-s processzorral 5-8% közötti a sok játékra levetített tempóelőny, addig Intel CPU mellett inkább 3-6%-nyi extrára lehet átlagosan számítani. Persze itt is előfordulhatnak kiugróan jó eredmények, például a World of Warcraft: Shadowlands, a Forza Horizon 4 és a Ashes of the Singularity: Escalation című alkotásokban Intel és AMD platformokon is 10%-nál nagyobb a javulás. Az eddigi, nem végleges kódok alapján azt lehet látni, hogy a PCI Express 3.0-s interfész sebességlimitje úgy 1-3%-os deficitet jelent a PCI Express 4.0-hoz viszonyítva, de a Smart Access Memory bekapcsolása mindenképpen előny lesz az Intel processzorain is.
Az AMD Smart Access Memory technológia inteles verziója a következő év első negyedévében érkezhet. Az látszik, hogy az alaplapgyártók részéről megvan akarat a támogatására, de csak a Z490, H470 és B460 vezérlőkig visszamenőleg. Itt ismét az a helyzet, hogy a már nem forgalmazott alaplapokra nem nagyon szeretnének költeni az érintettek, mert itt nem pont egy BIOS kiadásával van a gond, hanem azzal a tesztelési költséggel, amit be kell fektetni az új szolgáltatás megfelelő működéséhez. Fontos megemlíteni, hogy a tesztre használt BIOS-ok esetleg elérhetővé válhatnak, de ezt csak a kísérletező kedvű felhasználók telepítsék, mert a szóban forgó funkció béta állapotú bennük, és problémákat generálhat. Pár héten belül úgyis elkészülnek a végleges verziók, azok már alaposan tesztelt formában kínálják az inteles rendszerekre is az AMD Smart Access Memory technológiáját.
