Még a 2020-as esztendőben írtunk arról, hogy az EPI (European Processor Initiative) által támogatott francia cég, a SiPearl tervezi első, HPC-piacra szánt, Rhea termékcsaládba nevező szerverprocesszorát, amely Európa szuperszámítógépes projektjének első képviselője. A Rhea1 nevű fejlesztés eredetileg Zeus kódnevű, ARM Neoverse V1 magokkal készült, maximum 72 darabbal, a TSMC 6 nm-es eljárásán.
Hirdetés
A tervek persze nem alakultak úgy, ahogy kellett volna, így a Rhea1 egy komolyabb módosításon ment keresztül, amelynek keretében nem 72, hanem 80 darab Zeus kódnevű, két darab 256 bites SVE vektormotorral rendelkező, ARM Neoverse V1 magot fog kínálni. Ezen túlmenően 256 bites DDR5-ös memóriavezérlőre, illetve 104 darab PCI Express 5.0-s sávra lehet számítani, miközben a tokozáson négy darab HBM2E típusú memóriastack lehet. Viszont a gyártástechnológia nem változik.
Az új dizájnt elméletben az idei évre tervezték, de még egy picit csúszik, mivel a lapka tervei ezen a nyáron kerültek véglegesítésre, azaz most kezdődhet meg a tömeggyártás előkészítése, amire majd a következő évben fog sor kerülni.
A SiPearl dizájnja azért is kritikus projekt, mert erre épül Európa első exascale rendszere, amely a Jupiter nevet viseli. Ennek jelenleg csak a gyorsítói üzemelnek, ami annak köszönhető, hogy a megrendelés az NVIDIA-féle Grace Hopper kombinációra szólt, vagyis a GPU-s rendszernek külön CPU-ja van. A Grace azonban rendkívül limitált memóriakapacitást kínál, ami miatt a Jupiter elsődleges host CPU-jának a Rhea1 számít majd, hiszen ez sokkal kedvezőbb a memória kialakítását tekintve. Ennek beépítése a 2026-os évben valószínűleg meg is történik.
