Hirdetés

Órajelpara az új Nintendo körül, gyengék a kiszivárgott paraméterek?

Valójában jó oka van annak, hogy a konzolok viszonylag alacsony órajelen üzemelnek.

Még ezen a héten szivárogtatta ki a Eurogamer a Nintendo Switch kézikonzol órajeleit. Erről mi is írtunk, és természetesen az eredeti elemzés bejárta a teljes médiát. Az általános felhasználói vélekedés szerint az órajelek rendkívül alacsonyak, főleg annak tudatában, hogy a Tegra X1 az aktuális Shield konzolban jóval magasabb órajeleken dolgozik.

Tisztán látszik, hogy a felhasználók legalább olyan órajeleket vártak, amire az aktuális csúcs-Tegra képes, ami érthető, miért is várnának kevesebbet? Ugyanakkor ez a kérdés sokkal bonyolultabb annál, mint amilyennek első látásra tűnik. Egy dolgot érdemes figyelembe venni, amikor a konzolok specifikációját vizsgáljuk. Az órajelek minden esetben viszonylag alacsonyak. Igaz ez az Xbox One-ra, a PlayStation 4-re, illetve a PlayStation 4 Pro konzolra is. Többek között a Microsoft és a Sony masináiban az AMD Jaguar+ processzormagja 1,6 és 2,1 GHz közötti órajelen üzemel, miközben a PC-be szánt platformok között a legerősebb lapkában képes 2,4 GHz-re is. Az IGP tekintetében az aktuális asztali konzolok 800 és 911 MHz közötti órajelen dolgoznak, miközben a PC-be szánt AMD GPU-k leginkább 1 GHz fölött ketyegnek.

A Nintendo Switch esetében persze egy kicsit nagyobb a különbség, mivel az ARM Cortex-A57-es magokra 1020 MHz-ről szólnak a hírek, miközben a Shieldben ugyanezek a magok 2 GHz-en üzemelnek. Még az IGP is 1 GHz fölött dolgozik, míg a Switch kézikonzolban a két választható érték 307,2 és 768 MHz. Látható, hogy minden létező és érkező konzol esetében az órajelek alacsonyabbak, az ugyanolyan vagy legalábbis hasonló, asztali piacon is megtalálható hardverdizájnokhoz hasonlítva. Ennek pedig borzasztóan egyszerű oka van, csak éppen senki sem szokott beszélni róla.

A konzolba a megrendelők egyszerűen fix teljesítményt kérnek. Mindegy, hogy az mekkora, annyi a lényeg, hogy a beállított órajelet az adott rendszer minden körülmény mellett tartani tudja. Ez biztosítja a kiszámíthatóságot a fejlesztőknek, vagyis ha egy program a laborban hozza az elvárt teljesítményt, akkor száz százalék, hogy ugyanazt az élményt kapja a felhasználó is, amit a Microsoft, a Sony, vagy a Nintendo jóváhagyott. Ennek a következménye az, hogy az ide kerülő lapkákat a beszállítók az abszolút legrosszabb körülményekre tervezik, vagyis azt az órajelet állítják be, amin garantálni tudják, hogy az adott konzol még a hivatalosan támogatott legrosszabb körülmények között sem fog belassulni.

Egy PC vagy például egy androidos eszköz esetében ez például egyáltalán nem biztosított. A rendszerek ugyan arra vannak kalibrálva, hogy a legtöbb körülmény között elérjék a specifikált magórajelet, de garancia erre nincs. Amennyiben az adott környezet, illetve az eszköz borítás túl meleg lesz, vagy a lapka fogyasztása túllépné a maximális keretet, akkor az órajel szimplán lecsökkenhet a specifikált paraméter alá. Ez biztosítja azt, hogy a hardver továbbra is működjön, és ne fagyjon le, miközben az esetek nagy részében képes tartani a magórajelet, vagy akár egy annál magasabb turbó paramétert is. Persze ez nagyon függ az adott eszköz típusától is. Például egy vékony mobil terméknél inkább az a jellemző, hogy a hardver a specifikált órajel alá skálázza magát valamilyen okból, ami lehet túlmelegedés vagy túlterhelés, de a stabilitása megmarad.

Végeredményben az is leírható, hogy a konzoloknál megéri beáldozni a sebességet a kiszámíthatóságért, míg a többi piacon egyszerűen többet ér a teljesítmény. Ez egy logikus döntés, mivel a konzolt egyáltalán nem a teljesítménye adja el, tehát effektíve mindegy, hogy a hardver némileg gyorsabb-e vagy sem. Ugyanez azonban már nem mondható el a PC-re vagy az androidos eszközökre.

Előzmények

Hirdetés