A Flex Hungary (aka Flextronics) sárvári üzeme különös jelentőséggel bír a Lenovo számára: 2009 óta itt készül a kínai vállalat számos PC-je, munkaállomása, illetve nyár óta már szerverek is legördülnek a gyártósorokról. A Lenovo idestova két éve birtokolja az IBM x86-os szerver üzletágát, mára pedig eljutottak oda, hogy az EMEA régió (Európa, Közel-Kelet, Afrika) gyorsabb kiszolgálásának érdekében hazánkba telepítették ezeknek a gépeknek a gyártását. Ennek a részlegnek a hivatalos megnyitóján vettünk részt a Lenovo jóvoltából.
A múlt és a jelen
Wilfredo Sotolongo, a Lenovo EMEA régiójának adatközponti termékeiért felelős elnökhelyettese [+]
Wilfredo Sotolongo, a Lenovo EMEA régiójának adatközponti termékeiért felelős elnökhelyettese a nyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szervergyártás hazánkba történő áthelyezéséről a döntés valójában már egy-másfél évvel ezelőtt megszületett, de a folyamat csak nyárra ért abba az állapotba, hogy kisebb számban megkezdhessék a próbagyártást, most viszont készen állnak arra, hogy felpörgessék a darabszámokat és kiszélesítsék a helyi gyártású szerverportfóliót. A döntés hátterében az egyszerűség, észszerűség és a költségek álltak: Magyarországról kiszolgálni a régiót sokkal hatékonyabb (gyorsabb és olcsóbb), mint valamelyik ázsiai országból, ráadásul az igényekre is sokkal gyorsabban tudnak reagálni, hiszen a termelés és a felhasználók közelebb vannak egymáshoz. Konkrét példával élve: az EU-ban a megrendelés elküldésétől számítva legfeljebb 5 napon belül a vevő asztalán lehet a megvásárolt termék – konfigurációtól függetlenül –, míg Magyarországon belül a kiszolgálási idő akár egy-két nap is lehet. Sotolongo egyébként nagyon bizakodó, amit alátámaszt az a kijelentése is, hogy a céljuk, hogy jövőre a sárvári gyárban készüljön el legnagyobb szuperszámítógépük is.
Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója [+]
Lukács Anita, a Lenovo Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a Flexszel eddig is remek volt az együttműködés, és rengeteget dolgoztak rajta, hogy minél több Lenovo gép összeszerelése történjen a bérgyártó hazai üzemében, beleértve az x86-os szervereket is. A nyári indulás óta mintegy 5000 darab szerver gördült le a gyártósorról, de a portfólió 2017-ben teljesedhet ki, ehhez viszont további 200-250 emberre volt szükségük, azaz a Lenovo szervergyártás növekvő igényei révén ennyi új munkahely jött most létre a Flex sárvári üzemében, sőt a jövőben további bővítést terveznek. Érdemes megjegyezni azt is, hogy nem csak az x86 szerverek összeszerelése, hanem a különféle szerveropciók, illetve ehhez kapcsolódó tartalék alkatrészek kiszolgálása, valamint a komplett minőségellenőrzés és csomagolás is ide került.
Lang János, a Flex Magyarország alelnöke [+]
A gyáravatón jelen volt még a Flex Magyarország alelnöke, Lang János és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. Lang értelemszerűen a Flex 25 éves magyarországi múltjáról, a Flex sárvári üzemének teljesítményéről, míg Varga a bővítés nemzetgazdasági hatásairól, új munkahelyekről, az IKT szektor jelenéről és jövőről számolt be. Ezen a téren egyébként elég jól állunk, az ágazat 400 000 embernek ad itthon munkát, a szektor hozzájárulása alapján pedig GDP-arányosan az EU-ban a harmadik helyet foglaljuk el, ezért a kormány a jövőben is minden támogatást megad, hogy az eredmények még tovább javuljanak.
Varga Mihály, Magyarország nemzetgazdasági minisztere [+]
Szerver-összeszerelés, mesterfokon
Előre szeretnénk bocsátani, hogy a gyárban nem lehetett fotózni, így részletes képes beszámoló helyett szövegesen foglaljuk össze a folyamatok lényegét.
[+]
Mint említettük, a Flex bérgyártóként végzi a Lenovo PC-k és szerverek összeszerelését, azaz megkülönböztetnek vevőt és (nem szép magyar szóval élve) végvevőt. Az előbbi a Lenovo, az utóbbi pedig az, akihez ténylegesen kerül majd az összeszerelt és leszállított gép, de a Flexnél természetesen mindegyik fél igényeit próbálják maradéktalanul kielégíteni, de ezt nem is lehetne másképp. Nagyon érdekes viszont megfigyelni, hogyan épül fel a bérgyártói rendszer ilyen szinten, mivel alapvetően egy óramű pontossággal összehangolt láncolat van a háttérben, melyben jelentős szerepet játszanak a beszállítók és a monitorozás. A Flex ugyanis nem végez raktározási tevékenységet, kvázi sosincs felesleg, így erre nem kell helyet fenntartani, illetve időt és pénzt áldozni. Leegyszerűsítve: ami bejön, az lényegében ki is fog menni, nem fog egy félreeső polcon porosodni.
[+]
Ehhez viszont az kell, hogy naprakészen tudják, miből mennyi van éppen helyben és a beszállítónál, és miből mennyire lesz szükség a folyamatos termelés biztosításához. Itt nem csak olyan nagy dolgokra kell gondolni, mint processzor vagy memória, ne adj' Isten egy ház, hanem olyan apróságokkal is tisztában kell lenni, hogy mennyi címke vagy matrica van vagy rendelkezésre áll-e a megfelelő csomagolóanyag. Különösen nehezíti a munkát, hogy meg kell felelni a különböző régióknak, azaz különféle karakterkészletű billentyűzetekre, kézikönyvekre van szükség. Ezt a rendelés pillanatában továbbítják az adott beszállítónak, aki meghatározott időre (gyorsan) leszállítja mindenből a szükséges darabszámot. Jó példa erre a billentyűzet: nincs minden kiosztású klaviatúrából több száz raktáron, hanem a Flex telephelyén lévő beszállító lézerrel gravírozza rá a gombokra a megfelelő karaktereket egy másik csarnokban a rendelés beérkezését követően. Ezután már nincs más feladat, csak átvinni a Lenovo masinákat összeszerelő üzembe és hozzácsomagolni a kész termékhez. Ha valamiből alacsony a készlet, a beérkező rendelések (vagy legyártandó konfigurációk tudatában) rendelik mindenből az utánpótlást, de csak annyit, amivel elvégezhető az adott napra és időre kitűzött munka.
[+]
Maga az összeszerelés nyilván nem egy nagy ördöngősség, de odafigyelést igényel, hiszen tartani kell az előirányzott mennyiséget, miközben hibátlan konfigurációkat kell készíteni. A gépek, mint a legtöbb gyárban, itt is a dolgozók segítségére vannak: az alkatrészek összeválogatása a "kosárba" a polcról is pofonegyszerű: a vonalkód leolvasása után egy lámpa gyullad ki a megfelelő rekeszek alatt, és a digitális kijelzőn egy szám is megjelenik, ami jelzi, hogy melyik alkatrészből mennyit kell levenni az adott masinához. Az összeszerelésnél is vonalkódok nyújtanak segítséget: a beszerelést mindig leolvasás előzi meg, így azonnal kibukik a hiba, még mielőtt nem megfelelő alkatrész kerülne beépítésre.
Az összeszerelés része a matricázás is, amit egyetlen forgófejes robot végez: az adott konfigurációnak megfelelő matricát veszi le az egymás mellett található hordozókról. Ennek előnye, hogy a gépek vegyesen érkezhetnek egymás után, nincs szükség több szalagra vagy matricanyomó gépre, egyetlen robot képes elvégezni a feladatot. A folyamat végét a csomagolás megkezdése előtt a többfázisú ellenőrzés zárja, ami vonatkozik mind a belső alapos vizuális vizsgálatára, az alkatrészek és a kész konfiguráció tesztelésére, mind pedig a külső vizsgálatára, hiszen karcos, sérült terméket senki sem szeretne megvenni. Bármelyik folyamatnál probléma van, az adott darabot kiemelik a sorból, és külön megvizsgálják.
Szintén robotizált a már bedobozolt szerverek raklapra pakolása. A hatalmas szerkezet kötött pályán mozog előre és hátra a futószalagon felváltva érkező termékek és az elválasztott rakodóterek között – egy rakodótérben egy megadott típus kerül a raklapra, amit gép felügyel, így nincs tévedési lehetőség, és a baleset is kizárva, mivel a térbe belépve a robot működése leáll, újraindítása pedig csak kívülről lehetséges, dupla biztonsági kapcsolóval. A kész raklap végül targoncával kerül a fóliázóba, és végül kezdődhet a kiszállítás, ami közvetlenül innen történik, míg nyugatabbra a hollandiai központ továbbítja az innen kikerülő masinákat.
