Viszonylag friss asztali útitervet kaptak az AMD partnerei, amelyen belül van némi változás a múlt év augusztusi adatokhoz viszonyítva. Az idei évet tekintve úgy néz ki, hogy már csak az új Ryzen Threadripperek és Threadripper PRO modellek vannak hátra, amelyek alapját a Milan platform részeként megjelent EPYC processzorok adják, és a nyáron meg is jelennek majd. Itt nagy meglepetésekre tényleg nem lehet számítani, lényegében a meglévő Threadripper karakterisztikát kapjuk meg Zen 3 maggal.
Idén érkeznek még a Ryzen 5000G sorozatú SoC APU-k dobozos változatai, nem esik viszont szó a Warhol kódnevű fejlesztésről, amely korábban szerepelt a tervekben, most viszont nyoma sincs. Helyette új Vermeer dizájnok készülnek. Ez ugyan keserű szájízt adhat, de örömteli változás, hogy a nagyobb váltást jelentő Socket AM5-ös vonal hamarabb lesz bevetve, konkrétan egy éven belül. Elképzelhető, hogy az AMD inkább az új fejlesztésekre csoportosította át az erőforrásait, aminek lehet értelme, mivel az aktuális Vermeer előnye jelentősnek mondható a mainstream dizájnok csúcsán, amit rövidebb távon nincs értelme tovább növelni.
A 2022-ben érkező Socket AM5-ös foglalat hozza a DDR5 támogatását, illetve a PCI Express 5.0-t, amelyeket az új IO hub biztosítja. A fő dizájn a Raphael kódnevű fejlesztés lesz, amelynél a tokozás felépítése hasonló a mostani processzorokhoz, vagyis a CPU-magokat chipletek biztosítják. A Zen 4 chiplet azonban már 5 nm-es gyártástechnológiával készül, és kiterjedésben némileg kisebb lesz, mint például a Zen 3-as megoldás, vagyis egy mainstream tokozásra, az IO hub mellé már négy chiplet is felfér.
Technikai értelemben a Raphael kódnevű CPU maximum 32 darab Zen 4 magot biztosíthat, mivel egy Zen 4 chipletben nyolc mag található, de közel sem biztos, hogy el lesz lőve az elején ez a mennyiség. Az IO hub is változik annyiban, hogy kap egy IGP-t, ami egy kisebb teljesítményű, RDNA 2 architektúrára épülő megoldás lesz. Valószínűleg utóbbi lehetőséghez kötődik a Microsoft DirectStorage natív támogatása, amit az AMD a Raphael esetében külön jelez, és itt érdekessé válik az új API platformszintű implementációja. Ez annyit jelent, hogy ha a szóban forgó dizájnt kiegészítjük egy Radeon VGA-val, akkor nem csak a VRAM-ba történő dekódolást gyorsítja a platform a GPU oldaláról, hanem a rendszermemóriába való adatokat dekódolását is elvégezi az IGP. Ezzel tehermentesíti a rendszer a processzormagokat, szabvány szerint ugyanis ezért a feladatért az említett a részegységek felelnének.
A fentiekkel kapcsolatban lényeges limitáció, hogy ez a funkció nem működik akármilyen VGA mellett. Az AMD-től kell beszerezni a gép összes komponensét, tehát a processzort és a grafikus kártyát is, ha a processzormagokat tehermentesíteni szeretné a felhasználó a DirectStorage rendszermemóriára vonatkozó dekódolási munkálataitól. Ezzel kapcsolatban annyit tudunk még meg, hogy a platformszintű menedzsment komplex megoldás, ami esetlegesen a VGA-t is kisegítheti, hiszen az IGP direkten képes lesz írni a VRAM-ba, de csak akkor, ha ismeri dedikált GPU memóriamodelljét, márpedig nyilván az AMD csak a saját hardvereihez tud ilyen implementációt fejleszteni. Ezzel az IGP nem csak a CPU-magokat, hanem a VGA-t is tehermentesíteni tudja a DirectStorage API dekódolási feladataitól, illetve alapvetően kisebb VRAM használatot biztosít, mert utóbbiba nem feltétlenül kell betölteni a kódolt tartalmat. Ez innen egy Smart Access Memory-hoz hasonló, gyártóspecifikus megoldásnak néz ki, csak éppen egy új problémára reagál.
Szintén Socket AM5 foglalatba érkezik a Rembrandt kódnevű SoC APU, ami először mobil szinten debütál, és csak később kerül bemutatásra az asztali verzió. Ez már a TSMC 6 nm-es node-ján készül, és nem kapja meg a Zen 4 magot, így be kell érni nyolc darab Zen 3+ maggal, ami értelemszerűen a Zen 3 továbbfejlesztése. A megosztott L3 gyorsítótár marad 16 MB, viszont az IGP esetében nagy váltás történik, mivel RDNA 2 architektúrára épülő dizájnnal készül az AMD, amelyben maximum hat darab WGP dolgozhat, ami a klasszikus nevezéktan alapján 12 CU-t jelent. A PCI Express vezérlő marad 4.0-s szabványú, viszont a memóriavezérlő már a DDR5-öt támogatja, persze ezt már maga a tokozás is sugallja.
