Sokan már valószínűleg nem vagy csak érintőlegesen hallottak a 4/3-os rendszerről, mely nem összekeverendő a ma is nagy népszerűségnek örvendő mikro 4/3, de röviden csak m43 vagy m4/3-ként emlegetett változatával. Összességében ez nem is meglepő, hiszen a legutolsó váz, az Olympus E-5 is 6 és fél éve jelent meg, de először nézzük meg hol és hogyan is kezdődött. 1999-ben, az Olympus egyik mérnöke és kutatója, Katsuhiro Takada, az optikák és a digitális képalkotás vizsgálatakor igyekezett megtalálni az optimális egyensúlyt a méret és képminőség között, ez pedig végül a 4/3 rendszer megszületéséhez vezetett, amit akkoriban az "új digitális standardként" is emlegettek. A képérzékelő kiválasztása után szükség volt egy új bajonettre és új kommunikációs protokollokra, aminek kifejlesztését szintén az Olympus vállalta magára, de hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez a Kodak, a Fujifilm és a Panasonic is. Végül 2003-ban megszületett az első váz is, az 5 MP-es Kodak CCD szenzorral szerelt Olympus E-1, mely egyben az első olyan cserélhető objektíves rendszer képviselője is, melyet már a digitális éra igényei szerint terveztek.
Olympus E-1 és E-5 [+]
Az új rendszerhez új objektívek is dukáltak, amit a korszak gyakorlatával szemben nem egyszerűen filmes optikák újra felhasználásával, hanem úgynevezett telecentrikus megoldásával kívántak elérni. Ez a szenzorra merőlegesen vetíti a fénysugarakat, szemben a a filmes lencsékkel, melyeknél a képszéleken már egész extrém beesési szögek is előfordulhatnak. Maga a koncepció jónak bizonyult, azonban a kívántnál lényegesen nagyobb fizikai méretet eredményezett, amivel éppen a 4/3 rendszer egyik előnyét tette semmissé. Így a közel APS-C méret és a kisebb szenzorokhoz tartozó kisebb és sötétebb optikai kereső jelentősen megnehezítette az elterjedését.
Telecentrikus és hagyományos objektív [+]
A négyharmad rendszer legfontosabb hozadéka viszont egyértelműen a belőle kialakított mikro 4/3 szabványnak, mely a tükör és a tükörakna elhagyásával a világ első tükör nélküli rendszere lett, végre sikerült elérni az eredetileg kitűzött célokat a képminőség és a méret függvényében. A telecentrikus objektív dizájn mellőzésével pedig nem csak a vázak, de az optikák tekintetében is sikerült megtalálni az összhangot. Ennek fényében valójában csoda, hogy az Olympus még az E-5 megjelenését követően is ennyi időt adott a 4/3-nak. Az általuk üzemeltetett four-thirds.org legfrissebb, 2017 január katalógusában azonban már discontinued, azaz "nem folytatott" megjegyzés szerepel a 4/3 mellett. Természetesen még elfekvő készletek sok helyen lehetnek, azonban ha nem is a legsikeresebb, de kétségkívül a filmipar egy meghatározó formátuma vonult ezzel nyugdíjba hivatalosan is.
