Jonsbo blog: mini ház jó hűtéssel

A VR3 névre hallgató gépház jó ajánlat egy erős, de kisméretű rendszer alapjához.

Ha kevés a helyünk egy asztali géphez, de nem szeretnénk kompromisszumot kötni az ár/érték, a teljesítmény és a későbbi bővíthetőség terén azzal, hogy noteszgépet vásárolunk, akkor egy Mini-ITX rendszer jó megoldás lehet. Egyedül az jelenthet problémát, hogy az ilyen apró gépekhez készült alkatrészekből kisebb a választék, nehezebb a megfelelőt kiválasztani közülük. Itt van például mindjárt a ház kérdése: melyik az a modell, amiben elfér egy erősebb VGA, egy nagyobb tápegység, és közben még a szellőztetése is megoldható? Egy lehetséges válasz erre a kérdésre a Jonsbo VR3 nevű terméke.


[+]

Az álló hasábként megformált, 255 mm mély, 204 mm széles és 382 mm magas egység persze nem tartozik a legkisebbek közé, de cserébe jópofa trükkök segítségével biztosítja, hogy egy teljes méretű PC tudását hozhassuk ki belőle. A VR3 elérhető fehérben és feketében is, a két modell között egyedül színükben van eltérés.

Külsejüket a hálós kialakítás dominálja, a házat gyakorlatilag három oldalról apró lyukakkal ellátott lemez öleli körbe, ebből pedig a negyedik oldal, azaz a hátsó panel felé húzhatjuk ki szinte fiókként a mellékelt fogantyú segítségével a hardvereket is tartó keretet. Ezt a keretet tulajdonképpen két részre osztották, az egyik felében helyezhetjük el a grafikus kártyát és a 3,5”-es meghajtókat, a másikban pedig az alaplap, a 2,5”-es adattárolók és a tápegység foglalhat helyet.


[+]

Ami az utóbbi részleget illeti, itt a Mini-ITX kategóriában szokatlan módon nemcsak SFX, de teljes ATX méretű tápot is elrejthetünk, ami azért megkönnyíti egy nagy teljesítményű, de halk modell kiválasztását. Az adattárolóknak helyet adó fiókok ismét csak a méretkategóriát meghazudtolóan nagy tárolókapacitás kiépítését teszik lehetővé: anélkül, hogy a komoly hűtésről le kellene mondanunk, két 2,5”-es és két 3,5”-es egység építhető be a VR3-ba.


[+]

A videokártyát a mellékelt PCIe 4.0 kompatibilis riser segítségével tudjuk csatlakoztatni, mégpedig függőleges helyzetben. Ennek az egységnek a maximális hossza 325 mm lehet (215 mm-nél hosszabb VGA-k esetében a 3,5”-es meghajtóknak búcsút kell inteni), kivezetései pedig felfelé néznek, ide a gépház hátoldalán kialakított nyílásokon tudjuk behúzni, rejtetten a kábeleket.


[+]

Ha az erős hardver már a helyén van, akkor jöhet a megfelelő teljesítményű hűtés. Ahogy említettük, a VR3 itt sem áll rosszul, ugyanis a fedlap mögött két 12 vagy 14 cm-es légkavaró – illetve ennek megfelelően 240/280 mm-es radiátor is elfér, melyek egyben a ház átszellőztetését is megoldják (a grafikus kártya hűtése pedig a hálós oldalpanelre „tapadva” közvetlenül is részesül a külső hideg levegőből).


[+]

Végül, de nem utolsósorban szót ejtenénk még a kezelőszervekről és csatlakozókról is, melyek természetesen nem hiányoznak a VR3-ról sem: a fedlapon egy Type-A és egy Type-C konnektor található a működést jelző LED-del kombinált bekapcsológombbal együtt.


[+]

Az egyetlen, amit esetleg a VR3 hátrányaként felróhatunk, az a mellékelt ventilátorok és esetleg az RGB hiánya. Ezt a kettőt egyszerre orvosolhatjuk például a Jonsbo LF120 ventilátorával, mely ARGB világítást és PWM vezérlést kínál. Ez a 120 x 120 x 25 mm-es légkavaró egyrészt a lapátkeréknél, másrészt a keret szélén is rendelkezik világítással, melyhez háromtűs, 5VDG csatlakozó tartozik. Fordulatszáma 600 és 1200 rpm között állítható, ehhez legfeljebb 77 m³/h térfogatáram tartozik. Minimális sebesség mellett gyakorlatilag némának tekinthető, a gyári adatok szerint 10,5 dB(A) zajszintre számíthatunk tőle, amivel még egy nagyon csendes szobában sem hívja fel magára a figyelmet.

Azóta történt

Előzmények