Az Intel bejelentette a CXL (Compute Express Link) névre keresztelt interfészét, amely szabványos, memóriakoherens interfészt kínál a gyorsítók számára. Az alapok itt nem számítanak újdonságnak, ugyanis a szerverpiacon egyre fontosabbá válnak az efféle megoldások, van is számos zárt alternatíva, de például nagyjából három évvel korábban került bejelentésre a CCIX (Cache Coherent Interconnect for Accelerators) is, amely egy szabványos elgondolása a szóban forgó problémának.
A CCIX mögé azonban az Intel nem állt be, annak ellenére sem, hogy egy teljesen nyílt, szabványos interfészről volt szó. Mára kiderült, hogy ennek az oka lényegében a CXL, amely a CCIX-hez hasonlóan a PCI Express csatolóra építkezik, viszont kiegészíti annak képességeit a memóriakoherenciával. Egyelőre az 1.0-s specifikációk érhetők el, de a Santa Clara-i óriáscég már közölte, hogy készül a 2.0-s verzió is, de erről egyelőre csak annyit tudni, hogy az iparági igényei szerint lesz kialakítva.
[+]
A szerverpiacnak egyébként nem feltétlenül tesz jót, hogy gyakorlatilag ugyanarra a problémára végül született két, lényegében ugyanolyan nyílt és szabványos, illetve ugyanúgy a PCI Express alapjaira épített megoldás. Ez lényegében kettéosztja az ipart, hiszen a CCIX mögé az ARM, az AMD, a Huawei, az IBM, a Qualcomm, a Mellanox és a Xilinx sorakozott fel, míg a CXL mögött az Alibaba, a Cisco, a Dell (EMC), a Facebook, a Google, a HPE, a Huawei, az Intel és a Microsoft áll. Öröm az ürömben, hogy a szabványosság miatt végeredményben mindkettőt támogathatják a készülő processzorok és gyorsítók, hiszen a fizikai kivezetés tekintetében a CXL és a CCIX is PCI Express kapcsolatot igényel. Ezért is van ott mindkét szabványnál a Huawei.
Annyi eltérés azért lesz, hogy a CCIX fejlesztését jóval hamarabb elkezdték, így ez már a PCI Express 4.0-s platformokkal érkezni fog, gyakorlatilag már az idén. Ugyanakkor a CXL-hez az Intel később fogott hozzá, így a PCI Express 5.0 kiegészítésének tervezték az első verziót, tehát a PCI-SIG még aktívan készülő csatolójára van szüksége a működéshez. Ez azt jelenti, hogy az új fejlesztés leghamarabb 2021-ben mutatkozhat be a gyakorlatban. Ekkor érkezhetnek hozzá az első gyorsítók is, amelyeket valószínűleg az Intel fog kínálni.
Sajnos a CXL technikai paraméterei titkosak, ezeket csak a partnerek érhetik el, ami nagyon fura döntés egy elméletileg nyílt iparági szabvány esetén, de ezzel kell együtt élnünk. Emiatt sajnos nem tudni, hogy sávonként milyen teljesítményre képes a rendszer, ahogy azt sem, hogy milyen topológiákat támogat. Az Intel egyedül a CPU és a gyorsító összeköttetését említi meg, de rendkívül valószínűtlen, hogy csak ennyit kínálna, mivel ilyen tudással fényévekre lenne a CCIX képességeitől, amely egyébként nyitott könyv, így a sávonkénti maximális tempója is ismert (25 GT/s).
