Az Intel a hibrid magdizájn ötletével nagyot akart húzni, de a játékok futtatását tekintve nem kicsit nehéz terepre kormányozták magukat, ahonnan különböző szoftveres eszközökkel próbálnak kitörni. Az egyik potenciális megoldásuk a hibrid konstrukció jellemző gondjainak kezelésére az Application Performance Optimizer, azaz APO volt, amely még a Raptor Lake-S Refresh termékcsalád mellett mutatkozott be, de az Arrow Lake-S generáció is megkapta a maga frissítését.
Az APO alapötlete nem volt rossz, de a hivatalosan támogatott processzorok, illetve játékok korlátozott listája nem tette túl hasznossá a rendszert. Bár a szoftvernek volt egy Advanced Mode-ja is, ami a nem támogatott Intel CPU-kra és játékokra is engedélyezte az általános alkalmazásoptimalizációkat, valójában ezzel vigyázni kellett, mert teljesítményvesztést is okozhatott. Erre persze az Intel felhívta az ügyfelek figyelmét, így mindenki szabadon dönthetett az APO alkalmazási módjáról.
A jó hír, hogy a fejlesztők lassan figyelembe veszik, hogy az egyes CPU-k eltérő magtömbökkel dolgoznak, vagyis a hibrid magdizájn koncepciója a Windows 11 operációs rendszerbe épített fejlesztések mellett már APO nélkül is többnyire jól határozza meg, hogy melyik folyamatot melyik magra érdemes küldeni. Van azonban egy eltérő probléma, amire eddig az Intel nem reagált, pedig a hibrid processzordizájnjaikat nagyon is érinti.
Hirdetés
Amikor egy programot megírnak a fejlesztők és abból fordítanak egy bináris állományt, akkor jellemző, hogy bizonyos architektúraspecifikus optimalizálásokat is alkalmaznak. A konzolra is megjelenő játékok esetében igen egyszerű a helyzet, ugyanis az aktuális Xbox és PlayStation generáció nagyon hasonló, egyedi tervezésű AMD Zen-alapú magokat használ, így az optimalizálás is nagyrészt ehhez az architektúrához igazodik. Emiatt a PC-s portok gyakran jobban illeszkednek az AMD, PC-kbe szánt Zen magjaihoz, mert azok az architekturális jellemzőket tekintve hasonlítanak a konzolban található magokhoz.
Ez az Intelnek önmagában gond, mert a saját magdizájnjaik architekturálisan eléggé eltérnek a Zentől, vagyis az egyes játékok architektúraspecifikus optimalizálásai nem kifejezetten veszik figyelembe a Core processzorok sajátosságait. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, ugyanis az Intel hibrid magdizájnja még egy processzoron belül is nagyon eltérő magokkal dolgozik. Akkora a különbség, hogy az E- és P-magokra is külön architektúraspecifikus optimalizálásokat kellene alkalmazni, ha a rendszerből a legtöbbet szeretnék kihozni a fejlesztők. Ez a jelenlegi programfejlesztések jellegét tekintve irreális elvárás, így a PC-s játékok portolása során az vált tipikus iránnyá, hogy az Intel dizájnjain rosszul viselkedő, Zen magot célzó optimalizálásokat kiveszik, de ettől még a konzolokra, vagyis lényegében az AMD Zen magokra írt kód fog dominálni.
Az Intel jóideje rengeteg leírást készít a fejlesztőknek, hogy ez miért nem jó így, mire lenne szükségük a Core processzoroknak, és valószínűleg technikai támogatást is nyújtanak, ha erre van igény. Ugyanakkor a PC-s játékfejlesztés felgyorsult, vagyis nincs lehetőség minden egyes eltérő processzordizájnra optimalizálni az adott alkotást. Emiatt a konzolokból érkező optimalizálás mellett kiválasztják azokat a jellemzőket, amelyekből a piac egésze profitál, de pusztán a kód Zen dizájnra írt jellege miatt az AMD fog a legtöbb előnyre szert tenni belőle.
[+]
Ezeket a gondokat próbálja kezelni az új Binary Optimization Tool, amely az Intel DTT (Dynamic Tuning Technology) meghajtóra épít. Az egész rendszer gyakorlatilag egy olyan kvázi fordítóréteg, amely veszi a program szintjén szállított x86/AMD64 binárist, majd a célprocesszor szempontjából egy elméletben optimálisabb x86/AMD64 binárissá alakítja. Ezalatt figyelembe veszi, hogy milyen E- és P-magokat kell célozni, vagyis a program a bináris szintű átalakítás után jobban fut majd a folyamat által célzott erőforráson.
A gond csak annyi, hogy ez a Binary Optimization Tool nem igazán általános megoldás, vagyis az Intelnek egyenként kell minden játékra profilt készítenie. Emellett fontos azt is figyelembe venni, hogy a konstrukció bináris szinten módosítja a programot, amire a csaláselleni rendszerek érzékenyek. Az Intel emiatt tiltja az érintett játékokban a Binary Optimization Tool használatát.
Maga az eszköz jelenleg a Core Ultra 200 Plus és Core Ultra 300 sorozatú processzorokat támogatja, vagyis az Arrow Lake Refresh és a Panther Lake kódnevű generációt, miközben átlagosan 8%-os tempóelőnyt biztosít, de helyenként akár 22%-os sebességtöbbletre is van esély. A fejlesztés hivatalosan az alábbi játékokkal működik:
- Assassin's Creed Mirage
- Borderlands 3
- Cyberpunk 2077
- Far Cry 6
- Final Fantasy XIV
- Hitman 3
- Hogwarts Legacy
- Marvel’s Spider-Man Remastered
- Naraka: Bladepoint
- Remnant 2
- Shadow of the Tomb Raider
- Tiny Tina's Wonderlands
A fentieken túl a Binary Optimization Tool is rendelkezik úgynevezett Advanced Mode-dal, amely minden programra engedélyezi a rendszer működését. Itt viszont fontos észben tartani, hogy a direkten nem támogatott alkalmazások esetében teljesítmény- és stabilitási problémák jelentkezhetnek, így mindenki saját felelősségére használja ezt a módot.
