Az Intel még az előző év végén dobta be a mélyvízbe a B-szériás Arc VGA-kat, amelyek a BMG-G21 kódnevű lapkára építenek, és viszonylag olcsón érhető el a piac aktuálisan elfogadott árazását figyelembe véve. Egy ideje azonban már pletykálják, hogy készül egy BMG-G31 kódnevű GPU is, ami biztosan elérhető lesz az év végén, de az még nem garantált, hogy a játékosok megkapják a fejlesztést.
Hirdetés
Az Intel ugyan letervezi a hardvert, de alapvetően a partnerektől függ majd, hogy igényt tartanak-e rá, mivel referenciamodellt nem kívánnak készíteni a játékosok számára. Ez azt jelenti, hogy ha lenne pár cég, amely kiadna saját tervezésű VGA-t az új dizájnra, akkor a Santa Clara-i óriáscég figyelembe venné azt, és elkészítenék hozzá a megfelelő terméktámogatást, elvégre a mostani meghajtókat alig kellene átdolgozni, hogy biztosítva legyen a kompatibilitás.
A vállalat ugyanakkor az BMG-G31-et elsődlegesen peremhálózati szerverekbe szánja, ahol AI feladatokon dolgozhat. Maga a lapka 256 bites memóriabuszt használ majd, amelyre a célpiacot figyelembe véve 32 GB-nyi GDDR6-os memória kerül, de utóbbi nyilván csökkenthető lenne 16 GB-ra is, ami jobban illeszkedni a játékosok igényeihez, ha erre mégis vevők lennének a partnerek. A BMG-G21-hez viszonyítva az Xe2 motorok száma is nő, méghozzá 20-ról 32-re.
A BMG-G31 alapvető hátránya, hogy viszonylag nagy, 400 mm² körüli kiterjedésű lapkáról van szó, miközben a teljesítménye az információink szerint nagyjából 40%-kal jobb az Arc B580-nál. Ez hozzávetőleg arra elég, hogy az AMD Radeon RX 9060 XT és az NVIDIA GeForce RTX 5060 Ti teljesítményszintjénél jobb legyen a rendszer a legtöbb esetben, feltételezve mindegyik VGA-n a 16 GB memóriát. Ez a helyzet még az Intelnek nem is lenne rossz, csak a szóban forgó eredményt úgy érnék el, hogy a konkurens rendszereknél kétszer szélesebb memóriabuszt építenek, ami jelentősen növeli a nyomtatott áramköri lap bonyolultságát, nem beszélve arról, hogy kötelezően duplaannyi memórialapkát kell használni egy ilyen jellegű dizájnhoz. Mindemellett az alkalmazott GPU is majdnem kétszer nagyobb kiterjedésű, mint az AMD és az NVIDIA megoldása.
A BMG-G31 előállítási költsége tehát inkább egy AMD Radeon RX 9070 XT-hez lenne hasonló, miközben teljesítményben messze elmarad tőle. És itt jönne elő az, hogy a partnerek mit tudnak vállalni, mivel az árcédulát tekintve 380 dollár az a határ, amit kérni egy ilyen VGA-ért, így nem lenne túl kifizetődő a gyártása. Ez egyébként már a BMG-G21 GPU-t használó VGA-knál is probléma, hiszen azokat valamivel 200 dollár fölötti áron állítják elő, nagyjából annyiért, amennyiért az eladásuk történik. Az egész csak amiatt nem gond a gyártópartnerek számára, mert az Intel messze áron alul adja el számukra a GPU-kat, így valamennyit keresnek rajta, de pont emiatt nem terjed túl gyorsan az Arc sorozat, mert az Intel fix, előre kiszámolt veszteségekben gondolkodik, így ennek megfelelően limitálják, hogy negyedévente mennyi GPU-t gyártanak.
A fentiek miatt gondolkodik alapból csak a peremhálózati szerverek piacában az Intel, mert ide azért kellemes áron is el lehetne adni a BMG-G31-et, amin még nyereséget is realizálhatnának.
Az alapproblémát egyébként az adja, hogy az Intel architektúrájának dizájnja a regiszterkezelés, illetve a memóriahierarchia következtében jóval több tranzisztor beépítését igényli ugyanahhoz a teljesítményhez, mint amit az AMD vagy az NVIDIA kihoz. Ezen csak az architektúra teljes áttervezése segíthet, amit még a következő, Xe3-as, Celestial kódnevű generáció sem old meg teljesen, de a jelenleg híresztelések alapján az utána érkező Xe4-es dizájn már nagymértékben módosított rendszer lesz.
