SANTA CLARA, Kalifornia, 2001. május 29. - Az Intel bejelentette, hogy a számítógépgyártók júniusban kezdik el szállítani az Intel(r) Itanium(tm) processzoros munkaállomásokat és kiszolgálókat. A cég várakozásai szerint körülbelül 25 gyártó több mint 35 különbözõ modellt kínál még ebben az évben, és több száz hardver, szoftver és alkalmazás készítõ támogatja termékeivel az Itanium alapú rendszereket.

Az Itanium processzor az elsõ tagja az Intel 64 bites processzorcsaládjának, amellyel a csúcsteljesítményt igénylõ nagyvállalati, illetve számításigényes alkalmazások piacát célozzák meg. Az Itanium processzor EPIC (Explicitly Parallel Instruction Computing) alapú architektúrája lehetõvé teszi terabájt méretû adathalmazok feldolgozását, titkosított internetes vásárlások és tranzakciók kezelését, és bonyolult számítások elvégzését.

Ezeknek a tulajdonságoknak köszönhetõen az Itanium processzor az adatkommunikáció, a tárolás, az elemzések és a titkosítás iránti igények növekedésének megfelelõen nagy teljesítményt és megbízhatóságot nyújt, a zárt rendszereknél lényegesen alacsonyabb költségek mellett. Az alkalmazási területek közé tartoznak a nagyméretû adatbázisok, az adatbányászat, a titkosított elektronikus kereskedelmi tranzakciók, a mûszaki tervezések és a nagy teljesítményt igénylõ tudományos számítások. Négy operációs rendszer fut az Itanium alapú rendszereken, a Microsoft Windows*XP, a Hewlett Packard HP-UX*, IBM AIX-5L* és a Linux. A Linux disztribúciók közül a Caldera International, a Red Hat, a SuSE és a Turbolinux tervez 64 bites változatot az operációs rendszerbõl.

Az Itanium alapú rendszerek csúcsteljesítményt és megbízhatóságot kínálnak számos terméknek és mûszaki újításnak köszönhetõen. Például a nagyvállalatok vagy az internetes áruházak adatbázis-kezelõ és adatbányászati alkalmazásai jól kihasználják a processzor nagy gyorsítótárát, a 64 bites címzés pedig akár 16 terabájtnyi adat gyors kezelését teszi lehetõvé. Az Itanium processzor a lebegõpontos számításokat végzõ egységének páratlan teljesítménye révén alkalmas olyan komplex számítások végrehajtására, amelyeket az adatbányászat, a tudományos és mûszaki alkalmazások igényelnek.

Független tesztelõk eredményei szerint az Itanium alapú rendszerek teljesítménye a titkosított webtranzakciók feldolgozásánál akár 12-szeresen is meghaladja a zárt RISC rendszerek teljesítményét**. Az Itanium architektúra megbízhatóságát olyan tulajdonságai növelik, mint az egyedi EMCA (Enhanced Machine Check Architecture), amelynek a révén érzékelni, javítani és naplózni tud bizonyos adathibákat, a megszokott ECC (Error Correcting Code) hibajavító kód és a paritás ellenõrzés mellett. Az Itanium processzorok 2 MB vagy 4 MB harmadik szintû (L3) gyorsítótárral, 800 és 733 MHz órajelfrekvenciával kerülnek forgalomba, az árak 1177 dollártól 4227 dollárig terjednek.

(A sajtóanyag természetesen nem említi az Itanium siralmas 32 bites teljesítményét - a processzor teljesen új architektúrát képvisel, így minden hardveres kompatibilitást megszakítottak az elődökkel. Ez mindenképpen díjazandó lépés, az x86-os architektúra utolsó jeles képviselője véleményünk szerint a i386-os volt, így régesrég megérett a "kukázásra". Valahol szomorú, hogy egy Athlon processzorban még mindig ott ketyeg a jó öreg XT is, azaz az Athlon egy XT->286->386->486->xxx processzor, a kompatibilitás miatt. Ugyanakkor igaza van az AMD-nek, aki azt állítja, hogy a 32 bitről való átállást nem lehet megkövetelni, hiszen az egy hosszú folyamat lesz. Ezért is voksoltak az x86-64 mellett, azaz a jó öreg IA-32-es (i386-ban bevezetett 32 bites utasításkészlet és regiszterek) újabb kiterjesztésében. Meg azért is, mert nincsenek abban a piaci helyzetben, hogy megengedhessenek maguknak egy gyökeresen új architektúra bevezetését. Mérnöki szemmel egyértelműen az Intel lépése szimpatikusabb, míg gazdasági szempontok alapján az AMD döntött jól. Hogy kinek lesz igaza? Akinek több pénze )