A grafikus processzorok általános számítási műveletekhez való felhasználását sokan régóta szorgalmazzák, hiszen ezekkel a lapkákkal bizonyos feladatok esetén hatékonyabban lehet növelni a számítógépek teljesítményét, mint újabb processzorok (CPU-k) hozzáadásával. Az ún. GPGPU projekteket eddig jelentős kompromisszumokra kényszerítette, hogy a GPU-kat természetesen elsősorban vizuális megjelenítéshez szánták, azaz a grafikai feladatokhoz és alkalmazásprogramozási interfészekhez optimalizálták felépítésüket, működésüket.
Az általános célú számítások támogatásának kedvez ugyanakkor, hogy a GPU-fejlesztők határozottan az egységesített architektúra irányába mozdulnak el, melyben specializált számolóegységek helyett általános shader egységeket vagy még tágabban stream processzorokat alakítanak ki. Az első lépést az ATI tette meg (ha az Xbox 360-ba ültetett Xenost nem is számítjuk) R520, majd R580 kódjelű chipjeinek elkészítésével; utóbbiba már 48 (négyes csoportokba rendezett) pixel shader került, melyek nagyméretű közös regisztertömbön keresztül kommunikálnak.
Az NVIDIA vezetői sokáig visszafogottan nyilatkoztak az egységesített architektúra szükségességéről, mégis a kaliforniai vállalat lett az első, mely az ATI jelenlegi megoldásán is túllépve ilyen megoldást dobott piacra. A G80 kódnevű chip esetében a különálló vertex és pixel shadereket is el lehet felejteni – van helyettük 128 darab, magas órajelen dolgozó, viszonylag egyszerű stream processzor.
Miközben a hardver szabta akadály fokozatosan eltűnik, a független GPGPU projektek után maguk a GPU-gyártók is konkrét tervekkel állnak elő lapkáik általános célú felhasználását illetően. A nemrég az AMD által felvásárolt ATI szeptember végén jelentette be, hogy Radeon X1900 és X1950 grafikus kártyái felhasználhatók a Folding@Home elosztott rendszerében, melyben világszerte több százezer számítógép vesz részt; Dave Orton ugyanakkor más lehetséges alkalmazási területekről is beszélt.
A Supercomputing 2006 konferencia alkalmából az AMD most bejelentette első GPU-alapú, de kifejezetten általános célokra szánt gyorsítókártyáját. A Stream Processor az R580 kódjelű magra épül, melynek 48 darab alapegysége (ezeket nevezték korábban pixel shadernek) fejenként két-két vektor és skalár ALU-t tartalmaz. A mag 600 MHz-en, az 1 GB kapacitású GDDR3 memória pedig 650 MHz-en fut; a grafikus processzortól örökölt vertex shaderek viszont munka nélkül maradnak. Az EE Times információi szerint a PCI Express csatolós kártya 2600 dollár körüli áron lesz megvásárolható, átlagos fogyasztása 165 watt lesz.
A szoftvertámogatás terén az NVIDIA és az AMD-ATI jelenleg kissé eltérő utat jár. Előbbi biztosít hardverközeli fejlesztőeszközöket is (NVasc), ám a CUDA keretében lehetővé teszi szabványos C kódok fordítását is a G80-ra, és nem szabad megfeledkezni az OpenGL Extensions lehetőségeiről sem. Az ATI Close To Metal (CTM) néven bocsátotta közre a lapka hardverközeli interfészének specifikációit. Az ingyenes CTM, melynek bétaváltozata már nyár óta letölthető, jelenleg elsősorban kutatóműhelyek és komolyabb fejlesztőgárdával rendelkező vállalatok számára teszi lehetővé megfelelő kódok készítését, de például a RapidMind dolgozik szélesebb körben elérhető fejlesztőplatform kidolgozásán is. Natív C fordító megjelenése csak a következő egy-másfél évben várható.
Az AMD következő generációs, immár teljesen egységesített (grafikus) processzorának megjelenési idejéről egyelőre nincs hivatalos információnk, a mostani bejelentés óvatosan csak egy jövő május előtti dátumról szól. A vállalat afelől sem hagyott kétséget, hogy a Stream Processorok a jövőben illeszkedni fognak a Torrenza platformba is, azaz bizonyosan lesznek nagy sebességű HyperTransport interfésszel ellátott gyorsítókártyák is.
