Az AMD processzorai ma igen jó számítási teljesítményt nyújtanak és a fogyasztásra vetített teljesítménymutatójuk is kedvező, különösen a DDR2 memóriavezérlős modellek bemutatkozása óta. Mindez tükröződik a chipgyártó üzleti eredményein is, hiszen a szerverekbe szánt lapkák után az asztali processzorok eladásai is stabilan növekvő pályára kerültek, és még a legnehezebb terepen, a noteszgépek szegmensében is bővülésre számít az AMD. Az Intel Core mikroarchitektúrájára épülő processzorcsalád azonban már megjelenése előtt baljós árnyakat vet a sunnyvale-i cég megoldásaira, hiszen mindhárom kulcsterületen kiemelkedő teljesítmény/fogyasztás értékeket ígérnek, ami miatt már most sokan kivárnak beszerzéseikkel, és ha a várakozások beigazolódnak, az bebetonozhatja az Intel pozícióit.

Természetesen az AMD sem várja ölbe tett kézzel eddigi sikerei szertefoszlását, ám eddig nem túl sok részletet tett közzé arról, miként képzeli pontosan processzorai (és üzleti stratégiája!) hozzáigazítását a kialakuló új helyzethez. A vállalat piacelemzők számára tartott rendezvényén tegnap sok új információ látott napvilágot, melyekről – különösen a technológiai vonatkozásokról – később részletesebben is beszámolunk, most csak a főbb pontokra szorítkozunk.

Az asztali PC-k csúcsszegmensét célozza meg az AMD 4x4 névre keresztelt platformja, melyet főként játékosoknak szánnak, bár természetesen más számításigényes, a többszálú utasításvégrehajtást kihasználó alkalmazások számára is megfelelő teljesítményt biztosít. A 4x4 a gyártó Direct Connect architektúrájának jóvoltából két, egymással közvetlenül kommunikáló processzort tartalmaz, melyek kezdetben kétmagosak lesznek, ám a négymagos lapkák 2007-es bevezetésével a rendszer immár összesen nyolc mag erejére támaszkodhat. A quad-core processzorokkal együtt érkezik a HyperTransport 3.0-s verziója, 2008-ra pedig tervbe van véve a DDR3 memória és a PCI Express újabb változatának támogatása is. A rendszer mindemellett több grafikus processzort vesz igénybe a megjelenítéssel kapcsolatos feladatokban.

Bár a 4x4 által megcélzott szegmens nem elhanyagolható forgalmat generál, és egyre csak nő, nem ez jelenti az AMD fejlesztéseinek súlypontját. Amint Phil Hester, az AMD technológiai igazgatója elmondta, az asztali és szerverprocesszorok alapját képező mikroarchitektúra fejlesztését teljes egészében moduláris alapokra helyezték. Az utasításvégrehajtó egységek, a memóriavezérlők, a gyorsítótárak optimalizálása így folyamatosan zajlik, és jól definiált interfészek teszik lehetővé, hogy kombinációjuk egy helyesen működő processzort adjon. Az eljárás további előnye, hogy a fejlesztések során nem kell minden szegmensre külön erőforrásokat biztosítani, a modulok egyedi összeállításával kialakíthatók a megfelelő képességű és teljesítményű lapkák.

A szerverekbe, munkaállomásokba és nagy teljesítményű PC-kbe való négymagos, K8L mikroarchitektúrára épülő processzorok piaci bevezetése 2007 derekára várható, a középkategóriás PC-kben pedig addigra a kétmagos chipek válnak uralkodóvá – a következő generáció már 65 nm-es SOI gyártástechnológiával készül. A fogyasztás csökkentése érdekében minden mag órajelét külön lehet szabályozni, igazodva ezzel a tényleges terheléshez. Az AMD adatai szerint a jelenlegi Opteronok teljesítmény/fogyasztás mutatóját jövőre 60 százalékkal, 2008-ra pedig már 150 százalékkal fogják javítani.

A noteszgépek szegmense annyiban jelent külön területet, hogy itt még fokozottabban jelentkezik az energiatakarékosság követelménye. A gyártó 2007 második felére tervezi új chipgenerációjának bemutatását, ahol szintén fontos architekturális változtatások teszik lehetővé a fogyasztás mérséklését, így például a két mag külön-külön be- és kikapcsolható lesz, és szabályozni lehet majd a HyperTransport interfész sebességét is.

Az AMD eközben nemcsak saját fejlesztései révén igyekszik előnyhöz jutni, hanem más gyártókat is arra buzdít, hogy használják ki a processzorai által készen kínált lehetőségeket. A szerverekben nem szokatlan alkalmazásspecifikus gyorsítók használata, melyek lényegében koprocesszorként viselkednek, ám többnyire az I/O-vezérlők által kínált csatornákon kapcsolódnak a rendszerbe. A PCI Express rugalmas kialakítása és nagy sávszélessége sem rossz megoldás, az AMD azonban Torrenza nevű kezdeményezésével a Direct Connect Architecture-ben és a HyperTransport interfészben rejlő lehetőségeket kívánja kiaknázni. Több CPU-foglalattal vagy HTX bővítőhellyel rendelkező alaplapokra így az Opteronok mellé mások által fejlesztett koprocesszorok ültethetők, melyek gyorsan és kis késleltetéssel, közvetlenül kommunikálhatnak a processzorokkal, és a rendszermemóriát is igénybe vehetik. Ennek a megoldásnak egyik példája egy közelmúltban bemutatott DRC koprocesszor, melyet az AMD reményei szerint egész sor hasonló termék követhet.

Trinity kódnéven az AMD – részben már most is rendelkezésre álló – biztonsági, virtualizációs és menedzsment-technológiákat kapcsol össze. A program keretében nyílt és egyéni igények szerint bővíthető szoftvereszközöket biztosítanak az OEM partnereknek, melyek a biztonságos működtetést és a (táv)menedzsmentet hivatottak elősegíteni kliens- és szervergépeken egyaránt. A Raiden kódnevű projekt a Trinityre épül, és – elsősorban vállalati környezetben – megkönnyíti a nagyobb biztonságot jelentő szerver-terminál típusú alkalmazások bevezetését, anélkül, hogy a felhasználót új munkamódszerekre kényszerítené a PC-alapú szoftverekhez képest.

A progresszív technológiák szilíciumba öntésének mikéntje is kulcstényező az Intellel folytatott versenyben. Az AMD pár napja jelentette be, hogy drezdai Fab 30 üzemét Fab 38 néven egy lényegében új üzemmé építi át, így 2007-től két olyan egysége lesz Németországban, ahol 300 mm-es szilíciumszeleteket tud feldolgozni. A Fab 36-ban már megkezdődött a 65 nm csíkszélességű processzorok gyártásának előkészülete, melyek kereskedelmi forgalomban ez év végefelé jelennek meg. Az elhangzottak szerint már dolgoznak a 45 nm csíkszélességű gyártástechnológián is, mely előreláthatólag 2008 közepétől képezheti a tömegtermelés alapját.