Az AMD lezárta az ATI felvásárlását – tudatta mai közleményében a vállalat. A tranzakció az eredeti terveknél valamelyest többe került, mivel az ATI értéke a felvásárlás bejelentése óta növekedett: a körülbelül 5,4 milliárd dollár értékű vételárat az AMD 4,3 milliárd dollár erejéig készpénzzel, a maradékot 58 millió saját részvénnyel egyenlíti ki, ezenkívül átvállalja az ATI részvényesei felé fennálló kötelezettségeket is. Az ügyletet részben likvid forrásokból, részben egy 2,5 milliárdos hitelből finanszírozzák. Az AMD Hector Ruiz és Dirk Meyer irányítása alatt folytatja tevékenységét, a vizuális és médiatechnológiákkal foglalkozó részlegként a szervezetbe tagolt ATI a kanadaiak korábbi elnök-vezérigazgatója, Dave Orton közvetlen vezetése alatt áll. A vállalat alkalmazottainak létszáma mintegy 15 ezerre gyarapodott.
A diszkrét grafikus vezérlők és az Intel processzorokat kiszolgáló chipsetek továbbra is ATI márkanéven kerülnek piacra, de a további termékek elnevezési konvenciói egyelőre kidolgozás alatt állnak, mint ahogy gőzerővel folyik a fejlesztések összehangolása is. Pillanatnyilag a legfontosabb feladat, hogy a korábban különálló cégek hozományából olyan termékpalettát építsenek fel, melyben a komponensek kölcsönösen erősítik egymás eladásait. Ennek egyik módja az Intelnél jól bevált platformszemlélet, azaz processzorok és chipsetek csomagként való árusítása és támogatása. Láthatóak a jelei, hogy az AMD erősíteni kívánja üzleti ügyfeleknek szánt stabil platform programját, és a közelmúltban éppen a Dell és az Alienware jelentett be otthoni felhasználóknak szánt – az Intel-féle Viiv konkurensének számító – Live! rendszereket. A lehetőségeket még jobban kihasználó platformok fejlesztésének fő helyszíne Austin, Toronto, Tajpej és Sanghaj lesz.
Már a nyár folyamán felvetődött a platformszintű megoldásoknál magasabb fokú integráció lehetősége is – az ezzel kapcsolatos munkálatok jelenleg a Fusion kódnév alatt zajlanak, és a CPU és GPU funkciók egyetlen lapkán történő megvalósítására irányulnak. Kézzelfogható eredmények 2008 végére, 2009 elejére várhatók.
Forrás: Clubic.com
Az AMD már régebben felvetette, hogy szimmetrikus többmagos processzorok helyett érdemesebb heterogén chipeket tervezni, amelyekben az egyes magok bizonyos feladatokra specializálódva végzik a munkájukat. A mérnökök dolgát kétségkívül megkönnyíti, hogy az asztali és szerverprocesszorok alapját képező mikroarchitektúra fejlesztését korábban teljes egészében moduláris alapokra helyezték. Az utasításvégrehajtó egységek, a crossbar switchek, a memóriavezérlők, a gyorsítótárak optimalizálása így folyamatosan zajlik, és jól definiált interfészek teszik lehetővé, hogy kombinációjuk egy helyesen működő processzort adjon. Az eljárás további előnye, hogy a fejlesztések során nem kell minden szegmensre külön erőforrásokat biztosítani, a modulok egyedi összeállításával kialakíthatók a megfelelő képességű és teljesítményű lapkák.
Az AMD ráadásul a nyílt szabványként közzétett HyperTransporttal olyan technológiát hasznosít, mely eltérő részegységek akár belső, akár külső összekapcsolására is jól alkalmazható. Ennek fényében nem meglepő, hogy a gyártó más vállalatokat is arra buzdít, hogy – az Opteronokat erősítő Torrenza kezdeményezéshez hasonlóan – a Fusion mellé is fejlesszenek specifikus feladatokat ellátó célhardvereket, koprocesszorokat. Leszögezik ugyanakkor, hogy a jelenlegi bővítési lehetőségek, ideértve a PCI Express csatolós videokártyákat, továbbra is megmaradnak.
Az AMD szerint a multimédiás felhasználás és – különösen a Windows Vista érkezése után – a 3D-s grafika iránti igény mind általánosabbá válik. A Fusionnel először várhatóan azokat a területeket célozzák meg, ahol nem csúcsteljesítményre, hanem hétköznapi alkalmazások hatékony futtatására van szükség, azaz a szoros integráció HTPC-kben, irodai számítógépekben, notebookokban jelenthet relatíve gyors és energiatakarékos megoldást, de épp a moduláris tervezés és a skálázhatóság jóvoltából szó lehet szerverekben, munkaállomásokban, szórakoztatóelektronikai eszközökben való felhasználásról is.
