2019. augusztus 20., kedd

Útvonal

Hírek » Monitor rovat

Hitelesítés nélküli kijelzővel is működik a FreeSync?

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: PROHARDVER!

A válasz bonyolult, leginkább azt lehet rá mondani, hogy igen is, meg nem is. Próbálkozni persze lehet.

Az elmúlt egy hétben a monitorok szempontjából az egyik legforróbb vita arról alakult ki, hogy a CRU alkalmazás vajon tényleg képes-e elérhetővé tenni a FreeSync technológiát azokon a kijelzőkön is, amelyek lényegében nincsenek erre hitelesítve. Erre vonatkozóan született egy-egy topik a Reddit és a Guru3D fórumokon, amelyek leírják, hogy miképp sikerült pár Adaptive-Sync és FreeSync hitelesítéssel nem rendelkező kijelzővel elérhetővé tenni ezt a funkciót.

A leírásokból látható, hogy eléggé tisztában kell lenni a CRU, azaz a Custom Resolution Utility program működésével, ebből is egy új béta verzióra van szükség, amit ezen a linken lehet elérni. Mivel bonyolult folyamatról van szó, így elsődlegesen nem ajánljuk a módosítás elvégzését, de nyilván a hozzáértő olvasóink cselekedhetnek saját belátásuk szerint, és a részleteken az előbbi bekezdésben linkelt két fórum eléggé szájbarágósan közli.

Amit érdemes jelen hírünkben kiemelni, hogy maga a lehetőség nem varázslat. Semmiféle átverésről nincs szó, ez egy ténylegesen működő trükk. Az oka ennek az, hogy a variálható frissítési frekvenciára vonatkozó technológiák, legyen szó G-Sync, Adaptive-Sync, vagy utóbbi  szoftveres implementációjának tekintető FreeSync eljárásról, ugyanarra az alapra építenek. A vezérlő minden esetben a VBLANK-et (vertical blanking interval) manipulálja, ami egy olyan paraméter, amely megadja, hogy mennyi idő telik el az előző képkocka utolsó és az új képkocka első pixelsorának monitorra való kirajzolása között. A VBLANK minden kijelzőnek a része, ráadásul nagyon régóta, hiszen ez alapján tudja meghatározni a monitor, hogy hol ér véget a képkocka, illetve hol kezdődik az új.

A variálható frissítési frekvenciára vonatkozó technológiáknál sosem az volt a kérdés, hogy a VBLANK támogatva van-e, hanem az, hogy ez milyen mértékben manipulálható úgy, hogy a manipulációt az alkalmazott panel hibamentesen lekezelje. Ugyanis a VBLANK-et variálva a kijelzőnek gyakorlatilag nem lesz fix frissítési frekvenciája, azaz kvázi rávehető, hogy ne tartson szinkront a frissítésben, hanem várja meg, amíg a képkocka teljesen elkészül. Na most a végtelenségig azért a rendszer mégsem várhat, így van egy olyan minimum határ, amit elérve a kijelző frissíti a képet, akkor is, ha a képkocka utolsó pixelsorai még nem futottak be. Ez a minimum határ más és más az egyes kijelzőknél, és valójában az variálható frissítési frekvenciát biztosító kijelzők legnagyobb vívmánya az, hogy ez a határ meghatározásra kerül számos tesztsorozattal, így a felhasználónak csak be kell kapcsolnia ezt a funkciót.

A CRU program tulajdonképpen azt teszi, hogy biztosít egy funkciót, amin keresztül a felhasználó képes elérni, hogy a rendszer manipulálni tudja a VBLANK-et. Persze a tartományt egyénileg kell megszabni, és semmi garancia rá, hogy azt az adott kijelző el is fogja viseli, tehát ez leginkább próba szerencse alapon fog működni. A legnagyobb esély azoknál a kijelzőknél van, amelyeknek nincs beépített skálázójuk. A skálázóval rendelkező megjelenítőknél nehezebb az ügy, ugyanis ezeknél igen nagy az esélye, hogy a firmware módosítását is igénylik ahhoz, hogy a variálható frissítési frekvencia működőképes legyen. A kijelző alaptechnológiája egyébként szintén mindegy, lehet CRT vagy LCD is. Leginkább a CRT-k és a notebookokba épített LCD-t esetében van esély a sikerre. A PC oldalán mindenképpen szükséges a működéshez egy működő Adaptive-Sync implementáció a grafikus meghajtóba építve. Aki esetleg úgy gondolja, hogy belevág, minden módosítást saját felelősségére végezzen el.

Hirdetés

Hirdetés

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.