Houston, we have a Twitter: ha pár éve azt mondja valaki, hogy a rakétakilövéssel és asztronautafuvarozással foglalkozó SpaceX megvásárolja a rövid üzenetekre építő közösségi platformot, a Twittert, sokan furcsán néznek. Csakhogy a SpaceX-nél csendben átvette a bevételi, nyereségi és fontossági elsőbbséget a Starlink műholdas internetszolgáltatás kormányközeli, operátori és civil felhasználók millióival, az X.com névre váltott közösségi platformot pedig bekebelezte saját gyermeke, az xAI mesterséges intelligencia startup a platformon edzett Grok modellel és az általános mesterséges intelligenciával, mint végcéllal.
A hétfő este bejelentett felvásárlást három témakörrel foglalnám össze: űradatközpont, Kardasov II-es civilizáció és Tajvan. Jelenleg a SpaceX képes a legtöbb tonna hasznos rakományt Föld körüli és egyéb pályára állítani, és tonnakapacitása a Starship űrhajó munkarendbe állításával megszázszorozódhat. Mivel boldog-boldogtalan AI modellt edz és ehhez gigantikus adatközpontokat épít, elképesztően megnőtt az emberiség energiaigénye, a fosszilis üzemanyagok fogyasztása, a károsanyag- és hőkibocsátás, illetve a vízhasználat. Ez viszont egzisztenciális válság az emberiségnek, hiszen a földi erőforrások végesek, és a multinacionális vállalatoknak több pénze van az energia- és vízkapacitás lefölözésére, mint a lakosságnak, akinek kezd a rezsiszámlája az egekbe szökni.
A megoldás nem csak Jeff Bezos vagy Elon Musk szerint a helyben és napenergiában egyaránt bővelkedő világűr végtelenje: Nyikolaj Kardasov szovjet csillagász szerint akkor tud egy civilizáció érdemben előrelépni galaktikus mércével, ha a bolygólya felszínén elérhető energiamennyiségen túllépve (1-es típusú civilizáció) egész naprendszere napenergiáját lefölözi (2-es típus). A 3-as típus lenne az egész galaxis munkába állítása, de ennyire azért ne szaladjunk előre.
Mivel a mesterséges intelligencia most már egy világégésig az emberiség része marad (és remélhetőleg az emberiség a mesterséges intelligenciáé), megállíthatatlan skálázással a fejlesztési verseny logikusan a világűrben folytatódhat, és a SpaceX a kilövések mellett épp a Starlink műholdak működtetése miatt rendelkezik kellő szakértelemmel űradatközpontok kiépítésére. A vállalat a minap egymillió AI adatközpont műhold fellövését irányozta elő, Kardasov urat is megnevezve FCC-s kérvényében, hétfő este pedig Elon Musk világossá tette, hogy ezekkel az xAI kiszolgálása lenne a cél: a mintegy 800 milliárd dollárra becsült SpaceX nemes egyszerűséggel bekebelezte a mintegy 200 milliárd dollár értékű xAI-t. Jelenleg az egyesülés alatt álló vállalat értékét 1,25 billió dollárra becslik.
Hirdetés
Ezzel a SpaceX kezébe került a fuvarozás, az infrastruktúra-építés és a mesterséges intelligencia a Kármán-vonalon túl, és Musk tervei szerint a Föld körüli építkezést Holdbázisok és Holdgyárak követhetik marsi végcéllal. A kirakós utolsó eleme egy Elon Zrt-hez vagy az E-Corphoz a SpaceX és a Tesla összeolvadása lenne, az viszont komoly részvényes és szabályozói akadályokba ütközhet. De mire föl a hirtelen verseny a nagy egyesítésért?
Nyilvánvaló előnyei lennének a Tesla-SpaceX-xAI szinergiának a jövőépítésben, ahol a Tesla önvezető járművekkel, autonóm robotokkal, a fizikai világban eligazodó mesterséges intelligenciával, akkumulátorokkal, napelemfarmokkal és chipekkel szállna be. Az erőforrások mellett előnyös lehet a szakértelem megosztása is, akárcsak a beszállítók összehangolása.
És itt lép képbe a Geopolitika: Musk biztosra veszi, hogy egy ponton a Kínai Népköztársaság megtámadja a Kínai Köztársaságot, vagyis Tajvant. Márpedig a szigetországban történik a világ fejlett félvezetőgyártásának a java, ott székel a TSMC és több kulcsszereplő, márpedig chipekre a világvállalatok mellett az Egyesült Államok gazdaságának és hadseregének is szüksége van, akiknek a SpaceX pedig fontos beszállítója (rakétakilövések, Starshield védelmi rendszer stb.).
Egy E-Corp nagyobb eséllyel tudná átvészelni Tajvan és persze Kína kiesését az ellátási láncból – az utóbbi kontrollálja a világ akkumulátorfeldolgozását és gyártását, illetve ritkaföldfémellátását. Nem véletlenül épít a Tesla Texasban lítiumfinomítót, katódgyárat, és akkumulátorüzemet: nyugati ellátásláncra kíván hagyatkozni kontingenciaként, és Elon Samsung szerződései, illetve saját chipgyártó tervei is a Kínától és Tajvantól független jövőt készíthetik elő, ez viszont keservesen sok munkaórára és milliárd dollárra van még. Egy közös cég erős állami kapcsolatokkal támogatási és engedélyeztetési fronton is felgyorsíthatja a vállalat és áttételesen az Egyesül Államok gazdaságának függetlenedését Dél-Kelet Ázsia beszállítóitól.
Ez persze még a jövő zenéje és a SpaceX-xAI bejelentés is csak az: a döntés a két fél részéről megszületett, de több hét-hónap kell az akvizíció lezárulásáig. Ez után jöhet a SpaceX részvénypiaci bevezetése az amerikai értéktőzsdén, ahol a vállalat 50 milliárd dollárt szeretne összeszedni 1,5 billió dolláros kapitalizációval. Ezzel párhuzamosan a tippelgetés is megindult, hogy Musk mikor válik az emberiség első billiomosává – jó eséllyel 2026-ban. Ezt követné a SpaceX-Tesla egyesülés (1-1,5 billió dolláros kapitalizáció esetében jó pár komplikációtól megszabadulva), ez viszont részvényesi és szabályozói oldalról is hatalmas falakba futhat. Ami a legfontosabb volt egyelőre, az viszont megtörtént: az űrfuvarozás, az űripar és az űr AI megalapozása, melynek kapcsán Elon Musk a következőket írta:
[+]
"Az xAI csatlakozik a SpaceX-hez az emberiség jövőjének felgyorsítása érdekében
A SpaceX felvásárolta az xAI-t, hogy létrehozza a Földön (és azon kívül) a legambiciózusabb, vertikálisan integrált innovációs motort, mesterséges intelligenciával, rakétákkal, űrbe telepített internettel, közvetlenül a mobileszközökre irányuló kommunikációval és a világ első számú valós idejű információs és szólásszabadság-platformjával. Ez nemcsak a következő fejezetet, hanem a SpaceX és az xAI küldetésének következő fejezetét is jelenti: skálázni egy tudatos Napot, amely megérti az Univerzumot, és kiterjeszti a tudat fényét a csillagokra.
A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlesztései nagy földi adatközpontoktól függenek, amelyek hatalmas mennyiségű energiát és hűtést igényelnek. A mesterséges intelligencia globális energiaigényét egyszerűen nem lehet földi megoldásokkal kielégíteni, még rövid távon sem, anélkül, hogy nehézségeket okozna a közösségeknek és a környezetnek. Ha például a Nap által kibocsájtott energia mindössze egymilliomod részét szeretnénk kihasználni, már az is olyan fejlesztéseket igényelne, melyek az emberiség jelenlegi energiatermelésének több, mint egymilliószorosát használnák el. Így a további skálázódás egyedül a világűr lehetőségeinek kihasználásával képzelhető el!
A közel állandó napenergia közvetlen, alacsony üzemeltetési vagy karbantartási költségekkel történő hasznosításával ezek a műholdak átalakítják technológiai képességeinket. Az egymillió műholdból álló konstelláció felbocsátása, amelyek orbitális adatközpontokként működnek, az első lépés afelé, hogy Kardasov II. szintű civilizációvá váljunk, amely képes kihasználni a Nap teljes erejét, miközben mesterséges intelligencia által vezérelt alkalmazásokat támogat emberek milliárdjai számára, és biztosítja az emberiség több bolygón átívelő jövőjét.
Orbitális adatközpontok
Az űrrepülés történetében soha nem volt olyan jármű, amely képes lett volna akkora tömeget felbocsátani, mint amennyit az űrben állomásozó adatközpontok vagy a Holdon lévő állandó bázisok és a Marson lévő városok igényelnek. Még 2025-ben, a történelem orbitális indítások számát tekintve legtermékenyebb évében is mindössze körülbelül 3000 tonna hasznos terhet bocsátottak pályára, amely elsősorban a Falcon rakétánk által szállított Starlink műholdakból állt.
A Falcon program számára kényszerítő tényezővé vált az a követelmény, hogy több ezer műholdat kell pályára állítani, így a cég olyan rekurzív fejlesztéseket hajtott végre, melyek biztosítják, hogy elérje az űrbe telepített internet megvalósításához szükséges kapacitást. Idén a Starship megkezdi a korábbiaknál jóval erősebb V3 Starlink műholdak pályára állítását, minden egyes indítással több mint 20-szorosára növelve a konstelláció kapacitását a jelenlegi Falcon V2 Starlink műholdak indításaihoz képest. A Starship a következő generációs, közvetlenül a mobilhálózatra irányítható műholdakat is felbocsátja, amelyek teljes mobiladat lefedettséget biztosítanak a Föld minden pontján.
Míg ezeknek a műholdaknak a felbocsátásának szükségessége hasonló kényszerítő tényezőként fog működni a Starship fejlesztéseinek és felbocsátási sebességének előmozdításában, az űrbe telepített adatközpontokhoz szükséges műholdak puszta száma még nagyobb magasságokba repíti a Starshipet. Az óránkénti indításokkal, amelyek repülésenként 200 tonnát szállítanak, a Starship évente több millió tonnát fog pályára és azon túlra juttatni.
Az alapszámítás az, hogy évi egymillió tonnányi műhold felbocsátása, amely tonnánként 100 kW számítási teljesítményt termelne, évi 100 gigawattnyi mesterséges intelligencia számítási kapacitást adna a hálózathoz folyamatos üzemeltetési vagy karbantartási igények nélkül. Végső soron van mód arra, hogy a Földről évi 1 TW-ot indítsanak.
Becslésem szerint 2-3 éven belül a mesterséges intelligencia számításának legalacsonyabb költségű módja az űrben lesz. Ez a költséghatékonyság önmagában lehetővé teszi az innovatív vállalatok számára, hogy példátlan sebességgel és méretekben előrelépjenek mesterséges intelligencia modelljeik tanításában és az adatok feldolgozásában, felgyorsítva az áttöréseket a fizika megértésében és az emberiség javát szolgáló technológiák feltalálásában.
Ez az új konstelláció a jól bevált űrfenntarthatósági tervezésre és üzemeltetési stratégiákra épül, beleértve az élettartam végén történő ártalmatlanítást is, amely sikeresnek bizonyult a SpaceX meglévő szélessávú műholdrendszerei esetében.
Míg a Földről indított mesterséges intelligencia műholdak felbocsátása a közvetlen cél, a Starship képességei más világokon történő műveleteket is lehetővé tesznek. Az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint az űrben történő üzemanyag-szállítás, a Starship képes lesz hatalmas mennyiségű rakományt leszállítani a Holdra.
Miután odaérünk, lehetővé válik az állandó jelenlét kialakítása a tudományos és gyártási tevékenységek számára. A Holdon lévő gyárak kihasználhatják a holdi erőforrásokat műholdak gyártására és további űrbe való telepítésére. Elektromágneses tömegmeghajtókkal (railgun) és a holdi gyártás használatával évente 500-1000 TW teljesítményű mesterséges intelligencia alapú műholdakat lehet a mély űrbe juttatni, jelentősen megemelve a Kardasev-skálát, és kihasználva a Nap energiájának nem triviális százalékát.
Az űrbe telepített adatközpontok megvalósításával felszabadított képességeink finanszírozni és lehetővé teszik majd az önnövekedő Hold-bázisok, egy egész civilizáció létrehozását a Marson, és végül a világegyetembe való terjeszkedést. Köszönöm a vállalatnál mindenkinek mindazt, amit a tudat fénykúpjáért tett és tenni fog.
Ad Astra!
Elon"
