Az ARM Cortex megoldásai közül talán a Cortex-R sorozat a legkevésbé ismert az olvasóink számára. Ugyanakkor ez a terület nagyon fontos az ARM-nak, mivel olyan mélyen beágyazott rendszerbe készülő processzormagokról van szó, amelyek relatíve nagy teljesítmény kínálnak, és eközben hibatűrő megoldásnak számítanak, azaz állandó rendelkezésre állásra vannak tervezve.

A vállalat nagyjából hat hónapja jelentette be, hogy készül egy Kite kódnevű verzió, amely az aktuális termékskála evolúciós lépcsőjének tekinthető, de ez sajnos még nem érhető el, viszont addig is befutott a Cortex-R8-as mag, amely az új csúcsmodell lesz a jelenlegi termékcsaládon belül.

A Cortex-R8-as fejlesztés az alapjait tekintve a rendkívül sikeres Cortex-R7-re épül. Ugyanúgy az ARMv7-R utasításarchitektúrát tartalmazza, illetve ugyanazok az ACP és LLPP portok vannak benne, valamint megegyezik a Master AMBA AXI busz is. A fő változások igazából magát a processzorrészt érték, többek között komoly előrelépés, hogy a Cortex-R8 már nem csak kettő, hanem négy magig skálázható. Mindemellett a magok alapfelépítése nem változott, így maradt a 11 lépcsős futószalag, valamint az OOO logika, amivel a beérkező feladatok sorrendtől függetlenül is végrehajthatók.

Továbbra is opcionális lehetőség a DSP blokk beépítése, illetve szintén opcionális a lebegőpontos egység. Utóbbi lehet ugyanaz, ami a Cortex-R7-hez is elérhető volt, vagy kérhető egy modernebb verzió, ami már a dupla pontosságú számításokkal is elboldogul. Az L1 utasítás és adat gyorsítótárak sem változtak az elődhöz képest, így ezek mérete továbbra is 4 és 64 kB között lehet az igényektől függően. Jelentősen módosultak viszont a magonkénti TCM-ekre, azaz a Tightly-Coupled Memory interfészekre vonatkozó lehetőségek. Egyrészt az utasítás és adat TCM-ek mérete már nem csak 128 kB, hanem maximum 1 MB lehet, másrészt Cortex-R8 rendkívüli mértékben konfigurálható általuk, így 12, 16, 20 vagy 24 darab védett memóriarégió állítható be.

A Cortex-R8 fizikai dizájnja az elődhöz hasonlóan a TSMC 28 nm-es HPM node-jára van optimalizálva, és maximum 1,5 GHz-es órajel állítható be. A fogyasztás és a teljesítmény természetesen nagyon függ a választott konfigurációtól, illetve a sematikus dizájn is licencelhető, így nem kötelező az ARM által preferált node-on gyártani az esetleges termékeket.

Az ARM Cortex-R8 leginkább az 5G-s modemekben fog otthonra találni. A Huawei például már licencelte is a fejlesztést, de nyilván a többi partner is dolgozik a saját 5G-s megoldásán, amihez szükség lesz a Cortex-R8-ra.