A gyártókhoz eljutottak az első lényegesebb adatok az Intel Apollo Lake kódnevű fejlesztéséről, amely lényegében a következő generációs Atom SoC lesz. A legfontosabb változás, hogy a processzormagok és az IGP tekintetében is újdonságokat kapunk.
A Goldmont processzormag az első igazán komoly továbbfejlesztése a két éve megjelent Silvermont magnak, de azért mobil processzorról van szó, így a fogyasztás játssza a főszerepet, tehát leginkább az energiahatékonyság tekintetében történik majd előrelépés. Funkcionális szempontból kap majd egy új SHA kiterjesztést is.
Lényegesebb előrelépés lesz a Gen9 architektúrára épülő IGP. Az Intel komoly extrákat ígér DirectX 12-ben, ami részben annak köszönhető, hogy az aktuális Gen7.5 és Gen8 architektúra hatékonysága a Microsoft új API-jával, az eddigi tesztek alapján rendkívül rossz. Többek között teljesen új parancsprocesszort kap a rendszer, ami lényeges szempont, mert a 3DMark API Overhead tesztjében ez a legfőbb limitáció. Bár az Intel szándékosan tervezte eddig a parancsprocesszort korlátozóra, de a DirectX 12 annyira hatékony API lett, hogy a konkurens hardverek esetében a parancsátadásra vonatkozó teljesítmény hozzávetőleg a tízszeresére nőtt. Az Intel esetében az ebből származó előny csak háromszoros, aminek kedvezőtlen hatásai vannak.
Sajnos a hatékonyság növelése pont elég ahhoz, hogy egy jól optimalizált DirectX 12-es játék megakadályozza a turbó órajel aktiválását, és ezt a hardver belső kihasználása, egyéb limitációkból eredően nem tudja majd kompenzálni. Ez olyan szituációkhoz vezethet, amelyek esetében egy jól optimalizált DirectX 12-es kód lassabban fut az Intel IGP-in, mint a DirectX 11-es. A Gen9 architektúra lényegében felzárkóztatja a rendszer limitáló részeit az új irányhoz. Turbó órajelre ugyan így sem lesz komoly lehetőség, de legalább a hardver belső kihasználása az Intel eddigi szintjéhez képest magas lesz, ami kompenzálja a relatíve alacsony órajelet.
Lényeges újítás még, hogy a Gen9 architektúra elveti az általános bekötési tábla használatát, és részben memóriaalapú architektúra lesz. Ez a váltás lehetőséged ad az Intelnek, hogy támogassa a DirectX 12 bekötési modelljének TIER_2-es szintjét, ami már egy úgynevezett bindless szint, vagyis a bekötés processzorra rótt többletterhelése lényegesen alacsonyabb, mint az Intel által jelenleg támogatott TIER_1-es szinten.
Az aszinkron compute is kap némi figyelmet. Ezt a funkciót az Intel Broadwell most is támogatja, de le van tiltva, mert a Gen8-as dizájn mellett lelassítja a feldolgozást, annak ellenére, hogy a Microsoft pont extra sebességet vár ettől a funkciótól. A Gen9 architektúra bevezet pár módosítást, hogy az aszinkron compute azért ne legyen teljesen használhatatlan, bár a gyorsulás várható mértéke így is alacsony lesz. Persze legalább gyorsulásról fogunk beszélni, még ha nem is a PlayStation 4 konzolon mérhető 30-50%-os előrelépésekről. Az aszinkron compute képesség ilyen mértékű hatékonyságához célirányosan a párhuzamos feladatfuttatáshoz kell tervezni az adott GPU-architektúrát.
Azt is fontos még megjegyezni, hogy a Gen9 architektúra például a Skylake processzorban is bevetésre kerül, sőt hamarabb, mint az Apollo Lake rendszerchipben, így a fentebb leírtak a Skylake-re is igazak.
