Az év második felében az AMD és az NVIDIA is bemutatott egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók a natív felbontásnál nagyobb felbontással számoltassák ki az adott játékban a képkockát, majd azt a grafikus meghajtók visszaskálázzák a natív felbontásra.
Hirdetés
Ez egy régóta ismert technika a jobb képminőség elérésére, hiszen leskálázással a monitoron megjelenő kép ugyan nem nagyobb a natív felbontásnál, de a számolt kép már igen, így a végeredmény szempontjából ez a funkció egy igen jó minőségű élsimításnak felel meg. Ez persze nem olcsó, hiszen a virtuálisan beállított felbontás összes képpontját ki kell számolni, de sokak számára az eredmény megéri.
Magát a skálázást azonban több módon is el lehet végezni, és erre jó példa, hogy az NVIDIA DSR, azaz Dynamic Super Resolution, illetve az AMD VSR, azaz Virtual Super Resolution más elven működik. Éppen ezért a két megoldás csak közvetve összehasonlítható, mert más képminőséget produkálnak.
NVIDIA DSR
Az NVIDIA DSR egy szoftveres rendszer, amely a kiszámolt nagyobb felbontást egy shader programmal skálázza le a natív felbontásra. Ez az oka annak, hogy a DSR viszonylag széles spektrumon konfigurálható, vagyis szinte bármilyen felbontás beállítható. Cserébe a skálázás megfelelő eredményéhez úgynevezett egy gaussian blur szűrőt kell alkalmazni, amit a beállított virtuális felbontás függvényében paraméterez a rendszer. Minél több pixelt kell visszaskálázni, annál erősebb szűrést alkalmaz, de ez egyénileg is paraméterezhető.
AMD VSR
Az AMD VSR már hardveres rendszer a jelenlegi formájában, de csak a Radeon R9 285, 290 és 290X-es VGA-kon működik, mivel ezekre van elkészítve az implementáció. A VSR nem kínál széles spektrumú beállíthatóságot, így csak pár virtuális felbontást lehet kiválasztani, ráadásul ezek is ahhoz vannak kötve, hogy a hardverek kijelzőmotorja mit bír el. Ez az oka annak, hogy a 4K-t csak a Radeon R9 285 támogatja. A VSR viszont a skálázást a hardveres kijelzőmotoron belül végzi el, ami mindenféle extra szűrő nélkül végez jó munkát.
Ez a legfőbb oka annak, hogy bár az AMD VSR és az NVIDIA DSR ugyanarra jó, de a képminőségük különbözik. Az NVIDIA DSR előnye, hogy a szoftveres skálázás következtében lényegében mindegyik támogatott hardveren ugyanúgy működik, és egészen széles skálán választható ki a skálázás mértéke, de hátránya, hogy a gaussian blur szűrők a végeredményt elmossák, vagyis a natív felbontásra visszaskálázott kép enyhén homályosnak tűnik. Az AMD VSR előnye, hogy a hardveres működés következtében a visszaskálázott képen gyakorlatilag tökéletes, tehát a homályosság mint jelenség nem jelentkezik, viszont minden hardvert limitál a beépített kijelzőmotor képessége, vagyis a régebbi VGA-kon a 4K-s felbontást nem lehet elérni. Ehhez az AMD-nek is építenie kell egy szoftveres megoldást.
A VSR és a DSR összehasonlításánál tehát fontos tisztában lenni a rendszerek képességeivel, és azzal, hogy az AMD és az NVIDIA okkal választott más utat, mivel mindkét iránynak megvannak a hátrányai.