Pedig. Pedig ez egy bonyolult kérdéskör, amire ugyanakkor sokkal egyszerűbb válaszok vannak, mint azt sokan hinnék. A technikai, elemzős-tesztelős fotós oldalak előretörésével sokan pontosan azt csinálják a fényképezőgépeikkel, mint pár éve a videokártyáikkal: méregetik őket. Tizennégy fps, akarom mondani, 11 fényértéknyi dinamika, és zajmentes ISO 3200, wow!...

Zaj és dinamika

Kétségtelenül fontos dolog, hogy milyen érzékenység mellett marad még használható a vázunk, mert több lehetőséget ad a munkára, ha jól bírja a magas iso-t. Sokan elfelejtik viszont, hogy nem kell mindent lefényképezni. Nem ipari éjjellátó-készüléket veszünk, hanem fényképezőgépet, és bár nagyon hangulatos képeket lehet csinálni félhomályban, de a legtöbb jó képhez jó fények is kellenek. A fényt képezzük, ugye.

Hasonlóan túllihegett kérdéskör a dinamika. Ha nincs 13 Fé színdinamikája a váznak, a szomszéd már lesajnál. A dinamika persze jó dolog, jóval több lehetőséget ad az utómunkára, és a kényelmes fényképezésre, ha nem ég ki az az égbolt. Sokan elfelejtik viszont (...), hogy nem kell mindent lefényképezni. Persze, hogy kiég az égbolt, ha közben alulról fotózzuk a stéget. Szabad szemmel sem látjuk normálisan, és a fotón sem mutat jól.

A jó minőségű érzékelőlapka persze jó dolog. Magas iso, jó nagy dinamika - ezek jó dolgok, nincs vita.

Raw vagy jpg?

Most jön a svédcsavar. Tegye fel magának mindenki azt a könnyen megválaszolható kérdést, hogy raw vagy jpg módban használja a fényképezőgépét. Fórumokon persze halálosan ciki beismerni, ha valaki jpg-ben fotózik, mert hiszen "az csak 8 bitnyi színinformáció csatornánként, a raw meg 12 vagy 14". Ennek ellenére sokan fotóznak jpg-ben. Mert nincs kedvük a raw konverterekkel vacakolni, mert a gyári raw konverter pocsék szoftver, másik programok viszont közel sem adnak olyan jó képi eredményt komoly, izzadságos munka nélkül.

És ez így van jól. Világos, hogy egy profi fotós, vagy egy kellően tapasztalt és igényes amatőr hajlamos raw-ban lőni, mert a maximális képminőséget szeretné elérni, és ezt tényleg így lehet. Nagyon sokszor viszont a kép, a kompozíció, a barátoknak való gyors mutogatás a lényeg, nem az utolsó lehelletnyi technikai minőség. A jpg gyorsabb, egyszerűbb és az esetek zömében elég jó.

Jpg-ben lősz tehát?

Most, hogy megválaszoltad az előző kérdést, és tudjuk, hogy jpg-ben lősz (ha mégsem: nem vedd magadra ezt az inget), nagyot változik mindjárt a világ. Fordul a kocka, a leginkább zajosnak tartott 4/3-os (Olympus) szenzorok mellé ugyanis a gyártó annyira hatékony és szép végeredményt szolgáló feldolgozót (jpg motort) készített, hogy csak pislogunk a vázból kipottyanó jpg-ken. Hogy kontextusba helyezzem a dolgot: használtam már Olympus E-1, E-3, E-510 és E-520, valamint Nikon D40, D40x, D80 és D90 vázakat, de kaptam több képet az etalonnak tartott Nikon D700-tól is.

A nagyon határozott tapasztalatom, hogy az E-1 jpg-it meg sem közelíti egyike sem az itt felsorolt vázaknak. Bizony, az öreg matuzsálem ennyire jó. Második helyen szintén megkérdőjelezhetetlenül az E-3 áll. Egyszerűen pazarok a képek, amik kijönnek belőlük.

Hogy a technofil oldalnak is tudjak mondani valamit: az E-3 raw fájljaiból és a jpg-iből is alapvetően 9 Fé dinamika potyog ki. Ezzel szemben a kétségtelenül pazar érzékelőjű, durván félmillió forintos Nikon D700 8 (!) Fé dinamikájú jpg-ket dobál. Igen, a raw fájlokból már közel 12 Fé nyerhető ki, senki sem vitatja tehát, hogy lényegesen jobb szenzor (nem csak ezért, minden más paraméterében is).

A váz jpg motorja viszont gyenge. Profi vázról beszélünk, nem is gond tehát, úgy is raw-ban fotóznak a felhasználói.

És te?

Te viszont ugye jpg-ben lősz. Jobban jártál volna az Olympus-szal. Jó, nyilván nem ilyen egyszerű a képlet, de a fenti példa jól érzékelteti a lényeget. Imádom a D90-esem, de sok az utómunka, meg sem próbálom már a jpg-t. Az E-3-mal bezzeg csak fotóztam, nem volt utána ez a képenkénti fél órás torna. Az E-1 kék égboltjait pedig semmi, de semmi nem éri utol.

Mi a tanulság? Talán az, hogy ne hagyd magad technikai érvekkel meggyőzni mindenekfelett. A fényképezőgép csak egy eszköz, önmagában nem ér semmit. Amit lehetővé tesz számodra, az a fontos. Márpedig az összes ma kapható dSLR elég jó már ahhoz, hogy gyakorlatilag bármilyen képet el tudj készíteni. Nincs tehát ilyen tétje a vásárlásnak, csak mindannyian bedőlünk a marketingnek, a fórumos kollektív tudásnak, és ösztönösen a profi vázat akarjuk a profi objektívekkel.

Pedig lehet, hogy a mi céljainkat egy kevésbé profi eszköz még jobban is szolgálná... téglát sem egy keményített futóművű Subaru Impreza WRX STI-vel szállítunk.